Érdekes levelet küldött EZ, tulajdonképpen egy monológot, amiben kiöntötte most a világfájdalmát, legalábbis azt a részét, ami a blogban jelen lévő témaköröket illeti. Lehet, hogy túl sok posztot olvasott mostanában, mert bár előfordul azok mindegyike az utakom, amiket felsorolt, de túlzásnak tartom, hogy eltűnt volna akár csak az udvariasság. Bizonyos emberekben megvan, másokban nincs. Az autó, mint a külvilágtól elzáró burok, érdekes felvetés, van benne valami.

A franc se tudja, hogy volt ez anno az átkosban, de amióta lezajlott ez a rendszerváltásnak nevezett valami, és a demokrácia határtalan szabadsága beférkőzött minden háztartásba, azóta eltűnt a morál, az udvariasság, a felelősség. Mármint az utakról.

Lerágott csont ez, sőt talán már a csontot is elszopogatta valaki, de amíg ez a dolog létezik és nem változik, bizony beszélni kell róla, mert egyre többen hiszik azt, hogy a közlekedés egy magányos cselekedet, amiben néha felüti a fejét valami társas szituáció is. Mert beszáll az autóba és onnantól kezdve hermetikusan elzárja magát a világtól.

És elindulásnál/sávváltásnál index nélkül kanyarodik. És ha udvariasságból elsőbbséget adnak neki, baszik megköszönni. És ha nagyobb az autója a tiednél, akkor húzódj le mert eltipor kegyetlenül. És zebránál az áthaladni kívánó gyalogosok közé hajt, pedig látja, hogy áll a szembe jövő. És sávszűkülésnél jobbról még megelőz egy pár autót, hogy ne kelljen annyit ácsorognia a sorban, mint a többieknek. És autópályán letol, mert nem 130-cal, hanem 132-vel megy.

Ugyanez városban, csak 50-nél. És belemegy a seggedbe, pedig kiraktad a jobbra indexet és ég a tolatólámpa is. És úgy áll be a családi / mozgáskorlátozott helyre, hogy rögtön elfoglal kettőt, nehogy már valaki rányissa a Maruti ajtót. És lakott területen kívül 60-nal megy, mert ráér. És egyenként előz, mert a forgalom olyan sűrű, de előzni kell, mert csak 90-nel halad az a kurva sor.

És egysávos kanyarodásnál jobbról kibővíti sávot a szembe jövő megtévesztésére. És plázáknál buszmegállóban illetve a bejárat előtt várja az új rucit beszerző macáját, vagy parkoltatja a kivaxolt gengszterverdát. És alárendelt útról balra kanyarodásnál szinte beáll a szembejövő sávba, úgy, hogy alig férni el mellette.

És ledudálja a zebrán átkelő gyalogost. És 70-nel halad lakott területen kívül és belül egyaránt. És a kanyarodó sávba sorolásnál nem indexel, csak amikor már kanyarodik az út is (akkor meg már minek?). És sávváltásnál nem néz tükörbe, hogy te már indexelsz mögötte, vagy előtte, hanem egyszer megérinti az indexkapcsolót – aminek következtében egyszer, de csak egyszer épphogy halványan kigyúl az indexlámpa, csak az íze végett - és már ki is vágott.

És ha ledudálod, természetesen anyáz. És ha be akarsz sorolni és már fél perce indexelsz, de csak befurakszik, ahelyett, hogy beengedne. És beáll abba a sávba kanyarodási szándékkal ahonnan egyenesen is lehet menni, és nem rakja ki az indexet, és akkor is csak áll, amikor az egyenesen haladóknak már zöld van. És az útburkolati jeleket semmibe véve terjeszti ki a sávokat. És egy nagy dobozt vezet előtted a belső sávban 40-nel... Ennyit a morálról, a kommentekben lehet folytatni.

A felelősség kicsit kényesebb kérdés. Főleg, ha elvonatkoztatunk a közlekedés eddig tárgyalt szereplőitől és megnézzük, mi újság a gyalogság és a két kerékkel közlekedők frontján. Jelen cikk egy konkrét reggeli eset kapcsán bukott ki belőlem, álljon itt mementóul, rövid intermezzoként. Reggeli csúcsforgalom, 2×2 sávos városi út, dombos rész, külső sáv, zöldhullám, 50-es tempó, út szélén 20 centis padka, és egy szembejövő biciklis!

Nem folytatom, lehet anyázni és védeni is a bicajost, én majdnem áttoltam a padkán, mivel nem nagyon akartam a belső sávban közlekedőre rántani a kormányt. Aztán a folytatásban az úttest szélétől egy méterrel beljebb, a forgalommal megegyező irányban haladó gyalogos, a túloldalon természetesen járda.

Aztán a sávváltás általam nem közölt szándékával hátranéző, majd hirtelen elém vágó és valóban kanyarodó biciklis. Aztán a kijelölt gyalogátkelőhelytől 20 méterre az úton keresztül vánszorgó idősebb korosztály képviselője. És még folytathatnánk, de ezt is majd a kommentekben.

Hol a felelősség, kérem? Vagy ez valami extrém sport? Akkreditálni kéne az olimpiai bizottságnál…