Richelieu saját magához képest elég lényegretörő volt a lentebb olvasható levelében, ráadásul egy aktuális témát taglal. Az egyik legnagyobb tahóság szándékosan belehajtani az út szélén összegyűlt több centi mély vízbe, hogy a járdán, buszmegállóban álló embereken jót lehessen röhögni, amikor tetőtől talpig beteríti őket a sáros víz. Ti mit tennétek azzal, aki ebben leli örömét?

Nem fogjátok elhinni, de most TÉNYLEG rövid leszek és frappáns. Már biztos sokszor és sokan megemlékeztek azon "magas közösségi átérzéssel" rendelkező egyénekről, akik sportot űznek abból, hogy autójukkal vízzel borítják be a járdán sétálókat, buszmegállóban várakozókat, röviden mindenkit, aki nem az ő kocsijukban ül.

De ma reggel láttam eddigi 38 évem legtahóbb emberét. Emberét? Állatját! - itt kérek elnézést a birkáktól, ganajtúróktól és mindenféle laposférgektől, akik hozzá képest "angyalbögyölők".

A helyszín Budapest 3. kerület - Királyok útja és Nánási út, a Ságvári Endre utcánál lévő benzinkúttól egészen az északi összekötő vonaláig.

Ez az út általában tele van tócsákkal, és előfordul, hogy valaki megcsípi egy-egy tócsa szélét, még akkor is, ha behúzódik majdnem a szembe sávba. Ma reggel azonban szinte senki nem jött szembe, én pl az út 80%-ában 3/4-ig a szembe sávban mentem, minden gond nélkül. De hősünk nem, sőt, kifejezetten jobbra húzódva kb 1-1,5 méter magasan terített be mindenkit és mindent, értsd:: MINDENT. Parkoló autókat, boltot, sétáló gyereket anyukájával, nyugdíjas házaspárból kettőt-hármat, bicikliseket, ilyesmi. Azonban NEM bokáig, hanem fejig, hajig.

Köztünk volt egy astra, aki kicsit próbált tócsát kerülni, de sokszor ő is belement, telefonált közben a drága. Biztos elvonta a figyelmét a hívott fél.

Történetünk hőse számításom szerint fentiek alapján kb 35-40 embert áztatott rommá. Beismerem, próbáltam jelezni neki, hogy ez nem kultúremberhez méltó viselkedés, és bár az erőszak nem megoldás, de ha esetleg meg tudtunk volna állni, biztos, hogy megúsztatom őkelmét valamelyik pocsolyában. De nem tudtunk megállni.

Mikor később, a volt Gázgyár mellett mellé tudtam érni a kikanyarodásnál, egy 35-40 közötti kopasz embert láttam a volánnál, tüchtig bekötve, egyenes háttal, 10 óra 10 perces kormányfogással. Hátul meg egy 3-4 év körüli gyermek ült (nem láttam pontosan, lehet, hogy fiatalabb v idősebb), remélem sokat és jót tanul aputól.

Egy szürke citroen xsara picasso volt, a régebbi "buborék"kasztnival, rendszáma: LCP-004.

Innen kívánom neki, hogy nőjön vissza a haja, csak befelé, 1 éjszaka alatt, valamint azt, hogy csípje meg egyszerre 2 darázs az ánuszát egy szép kora-nyári estén.