A tahó, mindenki más semmibe vevő viselkedés egyik jellemző formája a járdán közlekedés. Mármint autóval. Iridium nem az első, de még csak nem is a második, aki ilyenről számolt be nektek a blogon keresztül.

A rövidke történet még augusztusban játszódott, amikor szokásos nyári látogatásunkra érkeztünk szüleinkhez, Esztergomba. Egyik hétköznap délelőtt valamit el kellett intéznünk, így autóba ültünk s elindultunk a belváros felé. A Madách utca felől érkeztünk, viszonylag nagy forgalomban. A jobbra, Visegrád felé vezető, valamint a balra, a belváros felé kanyarodó sávok is hamar megteltek autókkal, mi pont a piros lámpára értünk oda, talán a második helyen a bal oldali sávban.

Kékkel a rendben közlekedő, pirossal az egyenlőbb autóst ábrázoltam

A lámpa elég hosszú, így kicsit tekergettem a rádiót, meg bámultam körbe. Ekkor vettem észre egy helyi menő arcot -az a tarkón napszemüveget viselő fajta- egy kb. 15 éves, valamelyest tuningolt Honda Civic-kel(?).

A verda persze teliben a járdán állt egy kávézó előtt, a srác a pultos lánytól köszönt el éppen. Beszállt a kocsiba, bekapcsolta diszkrét hangerővel a popzenét, gyújtást adott, majd padlógázzal végigment a járdán, le a zebrára, végül nagyívben, akkorra már csikorgó gumikkal a belváros irányába porzott el.

Láttam már pár meghökkentő dolgot én is, de olyan vezetővel, aki konkrétan még az utat se használja ekkora távon, még eddig nem. A legfurább és egyben legjobb az az, hogy se a járdán, se az úton nem talált el senkit és semmit, mintha csak egy film játszódott volna le előttünk. A címe lehetne "Egy magyar autós 2010"?