Nem, nem hagylak titeket ma sem rendes poszt nélkül. Dinyus a karácsonyi bevásárlási verseny hajrájában egy idegbeteggel találkozott össze, de becsületére legyen mondva, hogy megpróbálta tisztázni a félreértést. Persze van, akivel nem lehet mit kezdeni...

A mai díjnyertes hülye az utakon: A Szentendrei úton araszoltam a dugóban a külső sávban. Sávot akartam váltani, és mivel láttam a középső sávban egy lyukat, indexeltem, és elkezdtem átmenni. Persze az addig lemaradó autós rögtön rálépett a gázra, de mivel szerencsére későn kapcsolt, ezért befértem elé.

Rámdudált egy rövidet, úgyhogy gondoltam, biztos valamilyen kényelmetlenséget okoztam neki, úgyhogy - bár nem érdemelte meg :) - de felvillantottam a vészvillogót köszönet-/bocsánatkérésképpen. A következő lehetőségnél kiment a külső sávban és mellémállt, majd elkezdett valamit magyarázni. A felhúzott ablakokon keresztül csak annyit tudtam leolvasni a szájáról, hogy "köcsög", úgyhogy lehúztam az ablakot, hogy halljam, mi is pontosan még a baja.

A következő párbeszéd zajlott le köztünk:

Ő: - Ha már bejössz elém, legalább a kezed emeld már fel.

Én: - Villantottam egyet a vészvillogómmal.

Ő: - És azt gondolod, az mindenre feljogosít?

Én: - Nem, azzal is szoktak megköszönni és bocsánatot kérni.

Ő: - A vészvillogót a gyogyósoknak találták ki (itt közben illusztrálta a gyogyóst a halántékára való mutogatással)

Én. - Nem, szoktak azzal is megköszönni dolgokat és bocsánatot kérni.

Ő: - És nekem azt kellene figyelnem folyamatosan, hogy te mit csinálsz?

Én itt legyintettem egyet, mondtam, hogy hagyjuk, és mindketten mentünk tovább...

Utána két másik embert beengedtem magam elé, akik mind a ketten a vészvillogóval köszönték ezt meg, úgyhogy talán most kivételesen nem a posztoló a hülye, ugye?