Bár ebben a történetben nincs szó autókról, de közlekedési morálunkról igen. Levélírónk (kérésére név nélkül szerepeltetjük posztját) egy biciklistával találkozott, aki nemcsak veszélyeztette őket, hanem még rá is tett egy lapáttal. Gyakran szerepelnek itt a kerékpárosok, hogy sok szabályt sértenek, mintha szándékosan tennék (se rendszám, se jogsi - kisebb kockázat) vagy egyszerűen a KRESZ ismerete hiányában. Hangsúlyoznám, én autósként nem tekintem ellenségnek a bringásokat, régebben én is sokat tekertem, de igyekeztem az alapvető szabályokat betartani. A kerékpár is jármű, nem pedig játékszer, tehát a forgalomban is ezt kellene szem előtt tartani.
Tudom,hogy történetem nem igazán autós, de az a blog, amelyiknek kellene foglalkozni a témával, tudomást sem vesz a nyilvánvaló problémáról, ezért fordulok hozzád.
Tegnap este (10.19.) párommal sétáltunk hazafelé a Fehérvári úton, ahol át kellett kelnünk egy zebrán is. Félős típus vagyok, soha nem szaladok át a piroson, pláne mivel itt villamossín is van, ezért tisztességesen kivártuk, míg zöldre vált a gyalogoslámpa. Elindulunk, közben beszélgetünk, majd az út másik oldalától kb. 50 cm-re egyszercsak elsuhan mellettünk egy biciklis, a fékezés leghalványabb reménye nélkül. Mivel nem vagyunk szitkozódós típusok, de azért mégiscsak jelezni szerettünk volna a gyereknek valamit, párom ennyit szólt utána: "köszi szépen!".
Úgy gondoltuk, ez kellő figyelmeztetés arra, hogy áthajtott a piroson egy elég nagy kereszteződésben és veszélyeztetett másokat. Ő, a nagyokos ezt nem így gondolta. Megyünk tovább már a túloldalon a járdán, mire egyik pillanatról a másikra mellénk suhan és egy ilyet szól: "nagyon szívesen, máskor is!". Én megmondom őszintén, oly mértékben lefagytam ezen az arcátlanságon, hogy percekig megszólalni sem tudtam. Tehát vegyük sorra: adott egy, a KRESZ-t még hírből sem ismerő ember, aki áthajt a piros lámpán elég gyorsan, tőlünk kb 5 cm-re, gyakorlatilag életveszélybe sodort minket (mert akár el is üthetett volna), mi erre kultúráltan felhívjuk a figyelmét és ő pofátlan módon felvállalja, hogy ezt legközelebb is meg fogja tenni? A legkevesebb az lett volna, hogy elszégyelli magát és csendben továbbteker, nem, hogy nekiáll feljebb! Hát hol élünk mi?
Lassan már ott tartunk, hogy a szabályosan közlekedőnek kell elnézést kérnie, mert őt korlátozom a szabályszegésben! Elegem van már abból, hogyha ezeknek kell valami, akkor ugrálnak, pattognak, lezáratják a fél várost, mert nekik jogaik(!) vannak, de amikor a kötelességeket kellene teljesíteni, na azt a szót nem is ismerik! Hogy is van ez? Ezek után még van képe bárkinek kivédeni a bicikliseket? Félreértés ne essék, tisztában vagyok vele, hogy nem minden biciklis közlekedik így, de az a tapasztalat, hogy ez a kivétel körülbelül 1%, nem több.
Kérem azokat a bicikliseket, akik ugyanilyen pökhendi módon viselkednek az utakon, gondolkodjanak el egy percre. Ugye, maguk sem örülnének neki, ha egy felelőtlen ember miatt baja esne valamelyik családtagjuknak? Akkor mutassanak Önök is példát!
Az utolsó 100 komment: