Október utolsó hétvégéjén valóban beköszönt egy kicsit a hideg, így tényleg ideális időzítés volt a téli abroncsok felszereléséhez. Hammerrel együtt örültünk, hogy legalább "megfelelő" hőmérséklet kezdett uralkodni, hogy a délutáni teszten már gyűrhessük az új Michelin Alpin 4 abroncsokat. Pár napig valóban csak +4-5 fok volt, száraz úton városban tettem meg az első kétszáz kilométert. Azóta viszont valóban melegebb van, a nyári gumit eddig fent hagyó autósok most biztos örülnek, hogy nem kellett elsietni azt a cserét. Viszont nekem már akkor le volt szervezve a hosszú hétvégi túrám a Tátrába, ami miatt megint csak megnyugtatóbb volt, hogy már téli gumik vannak az autón.
Egy kis rövid kitekintés, már blogunk is foglalkozott ilyesmivel: bár hazánkban nem kötelező a téli gumi felszerelése, az országot szinte lehetetlen szabályosan elhagyni téli időszakban, mivel a környező országokban vagy általános előírás vagy pedig hóban (vagy egyéb téli útviszonyok között) kötelező. Az előbbibe tartozik már Ausztria, Románia és Szlovénia is, utóbbiakba pedig Szlovákia, de akár Horvátországban és Szerbiában is nagyobb a szigor, mint nálunk. Tehát nem éri meg kockáztatni, egy dolog a büntetés, de a hegyekben elkapni egy hóvihart még téli gumikkal sem nagyon vicces, hát még nyárival.
Bár nem kedvelem nagyon a telet, mégis most drukkoltam neki, hogy legyen legalább odafent egy kis hó, persze mértékkel, mivel a hóláncot már utálom felrakni. Két autóval indultunk szerda este munka után, a szállás Kakaslomnicon (Vel'ká Lomnica) volt, ami Budapesttől számítva nagyjából 270 kilométer a legrövidebb ajánlás szerint is, végig országúton, menetidő durván 4 és fél óra. A másik autóval utazók eleve el is akarták kerülni a gázos helyzeteket, ők ezért inkább az M3-Miskolc-Kassa-Poprád útvonalat választották, ami több, mint 350 kilométer, időben pedig nem sokkal vagy egyáltalán nem (sebességhatárokat betartva) rövidebb. Útitársaimmal mi inkább a rövidebb, viszont igazi hegyi útvonal mellett döntöttünk bízva abban, hogy nem fogunk elakadni, azért valamennyire csak takarítják a főutakat. Nekünk volt igazunk, így leszámítva a hegyi szerpentinen elérhető lassabb tempót, nagyjából tudtuk is tartani a kiírt menetidőt. Azért szerda estére a csípős hideg megjött, gyakorlatilag domborzattól függően fagypont +/- 2 °C volt a külső hőmérséklet. Lefagyást csak néhány hegyi utacskán tapasztaltunk, amit időben észleltem, óvatosan átkelve rajtuk nem volt gond.
Hogy is viselkedett az autó és a gumik? Először is ez egy Opel Meriva (185/60 R15 kerékmérettel), ami nem kifejezetten egy sportkocsi, de bumfordi egyterűségéhez képest szépen tartja az utat, kifejezetten szeretem hegyi szerpentineken is vezetni. Tudom, most sokaknak ez vicces lehet. :) Persze nem úgy viselkedik, mint egy hátsókerekes élményautó, de a gép saját határait ismerve így is jókat lehet vele autózni. Amit eddig főleg melegebb időben tettem nyári gumikon. Most viszont hidegben kellett mennünk, hozzáteszem, 900-1000 m-es magasságban azért az út mellett már rendesen havas volt az erdő, tehát sosem lehetett tudni, lesz-e esetleg havas burkolat. Mégis ugyanolyan érzés volt vele kanyarogni, mint nyáron a tengerpartok felé vezető szerpentineken, tapadt rendesen, sem az orrát, sem a farát nem akarta kitolni, arra ment, amerre én akartam. Akár hegynek felfelé, akár lefelé, semmi gond nem volt. Egész kellemesen lehetett így "zúzni" a Tiszolc és Poprád közötti nehezebb szakaszon.
Mivel túl enyhe volt az időjárás, így az autót ott már jobbára csak száraz utakon használtuk, élvezetesebb szakasz volt Lomnic és Ótátrafüred, valamint Csorbató között, ahol kanyargósabb az út. Hóval és hideggel viszont inkább már csak a gyalogtúráinkon találkoztunk, amik egyébként remekül sikerültek. Bárkinek javaslom gyalogos túrákra Lomnic és Ótátrafüred környékét, tele van gyönyörű helyekkel, vannak könnyebb terepek is. Autóval nagyon magasra nem lehet felmenni, le kell tenni a parkolóban, majd szépen elindulni gyalog (Ótátrafüreden sikló, Lomnicon drótkötélpálya is van egy darabig.).
Hazafelé Csorbatótól már kicsit más útvonalon mentünk, Breznó felé, arrafelé ismét akadt néhány szép szakasz, éles kanyarokkal és egy kb. 1300 m magas hágóval (Ördöglakodalma, ha minden igaz), nem messze a Chopoktól. Itt viszont már masszív ködöt fogtunk ki, még annál is óvatosabban kellett vezetni, mint odafelé a sötétben. Hiába, a téli gumi nem minden, nézni és látni is kell, és ennek megfelelően megválasztani a sebességet! Lejtőn pedig ajánlatos minél többet használni a motorféket, így jobb a fogyasztás, és a fékeket is kíméljük vele. Az autó tapadása továbbra is tökéletes volt, szépen legyűrtük a hegyeket, majd lassacskán hazaértünk a budapesti meleg 14 fokba. Viszont továbbra is úgy érzem, hogy ez a hőmérséklet nem zavarja össze az Alpin4-est, úgy látszik türelmesen várja, hogy hűljön az idő, nem nyúlik. Mindenesetre az első 1000 km alatt azt tapasztaltam, hogy észre sem venni, hogy téli gumi van az autón. Korábban ballonosabb 175/70 R14 gumikat használtam télinek, ez nem nagy különbség a mostanihoz képest, de valahogy mégis finomabb az egész autó viselkedése. Hozzátesz a vezetési élményhez, hogy nem észlelek többletzajt, nincs traktorhang, talán egy pici, finom duruzsolás. Eddig a fogyasztásban sem tapasztaltam többletet, ugyanígy kerek 7 litert mértem szinte ugyanezen az útvonalon a nyári gumikkal is idén májusban. Ez utóbbit befolyásolni tudja a keréknyomás helyes beállítása is. De ez még inkább a gumik tapadásában és élettartamában fontos paraméter: mindig tartsuk be a gyár által ajánlott értékeket. Az én autómon a tanksapka fedelében található matricán van az erről szóló információ (meg a kezelési könyvben is megtalálható minden autónál), autótípustól és kerékmérettől függően az ideális nyomás 2,2-3,0 bar között kell, hogy legyen, de ehhez figyelembe kell venni azt is, hogy mennyire pakoljuk meg, hányan ülünk be.
Miért is tudott mindez ilyen finoman működni? Elsősorban a helyes anyagválasztás miatt, a téli gumi emiatt rugalmasabb, jobban idomul az útburkolat különféle egyenetlenségeihez, így nem veszíti el tapadását. Erről ír Hammer is elméleti összefoglalójában:
Egy kis elméleti alapozás következik a téli és nyári gumik közti különbségekről. Általános iskola fizika óráról tudjuk, hogy a szilárd testek közti súrlódás a testeket összenyomó erő és a surlódási együttható szorzata. Esetünkben a gumiabroncs felülete és az útburkolat tekinthető szilárd testnek. A súrlódási együtthatót pedig egyik oldalról az út minősége és állapota, a rajta lévő csapadék, szennyeződés határozza meg. A gumigyártók a másik oldalra vannak befolyással: olyan gumit terveznek, aminek a lehető legnagyobb a tapadása - elérhető áron, elfogadható élettartammal. Plusz nem árt, ha a az autó kényelmét sem rontja és nem is túl zajos.
Egy gumiabroncs élete folytonos rugalmas alakváltozás. Az úttal érintkező részein összenyomódik, továbbgördülve kirugózik. Ez az energiabevitel nem tűnik el nyomtalanul, a gumi anyaga (és az abroncsban lévő levegő) felmelegszik tőle. És persze a külső levegővel érintkezve a hő egy részét le is adja. Az hogy mennyit tart meg belőle az függ a gumikeveréktől és a külső hőmérséklettől. A gumik tapadási együtthatója egy viszonylag szűk hőmérséklettartományban a legnagyobb.
Ez alatt az üzemi hőmérséklet alatt a gumi úgynevezett "üveges" állapotban van, túl kemény, nem tapad eléggé. (Formula-1 közvetítésen mindenki látott már gumimelegítést, de aki nem hiszi el, hogy a hideg gumi csúszik, fizessen be egy gokartozásra, az első két-három körben csúszkálni fog, meglátja.) Ennél kisebb mértékben, de az üzemi hőmérséklet feletti használat is rontja a tapadást. Ez inkább az abroncs élettartamára van negatív hatással, mert ilyenkor gyakorlatilag folytatjuk a gyárban már befejezett vulkanizálást. A gumi anyaga tönkremegy, megkeményedik, az abroncs radírozni fog, túl gyorsan kopik. (Ismét Formula-1-példa, ha esőgumin mennek, és elkezd felszáradni a pálya, a pilóták a nedves részeken, tócsákban hűtik a gumikat, hogy azok tovább bírják.)
És ezen a kanyargós úton meg is érkeztünk a lényeghez: miért jobb 7°C alatt a téli gumi, mint a nyári. A nyárigumik üzemi tartománya 50-60 °C körül van, és a keverékük is olyan, hogy ezt a 7°C felett tudják elérni. A téli gumik keveréke gyorsabban melegedik és még 7°C alatt is elérik a nyárinál amúgy alacsonyabb, kb. 40°C-os üzemi tartományt.
A téli abroncs nem csak anyagában, hanem mintázatában is különbözik a nyáriaktól. A csapadékosabb időjárásra felkészítve több, nagyobb és mélyebb csatorna van a mintázatán. A téliguminak továbbá apró lamellák, bevágások is vannak a felületén, ezek segítik vízfilm megtörését, másrészt havon használva megszabadítják a gumit a mintázatba tapadt hótól.
A mintázatok kialakításánál kétféle irányzat figyelhető meg: a szimmetrikus, V-alakú, illetve az aszimmetrikus. A V-alakú mintázatú abroncsok kötött forgásirányúak, és gyorsabban tisztulnak hóban. Az aszimmetrikus mintát nedves, latyakos útra és főként nagyobb teljesítményű autókra kínálják a gyártók. Ezeknek nem a forgásiránya kötött, hanem a külső-belső oldalra kell odafigyelni. (Itt oszlassuk el a tévhitet: egy nem kötött forgásirányú abroncsot át lehet tenni a kocsi másik oldalára, ellenkező forgásiránnyal, nem lesz tőle semmi baja, használat közben a belső szálak már mozognak, nem fog ártani nekik az új forgásirány. A kötött forgásirányúaknál sem a szerkezeti károsodás elkerülése miatt van megkötés, hanem a mintázat miatt: fordítva felszerelve őket a kerék középvonala felé terelnék a vizet, nem pedig kitolnák alóla.)
Végezetül: van egy - valószínűleg mindenki által ismert - módszer, amivel tönkretehetjük az abroncsainkat: ha alacsonyabb a keréknyomás, akkor több alakváltozás éri a gumit, mint amire tervezték, a több energiabeviteltől pedig túlmelegszik, aminek hatásait már leírtuk. Ha nem vezetünk annyit, hogy a mintázat elkopjon, akkor egy garnitúra abroncs akár tíz évig is használható, addigra öregszik el az anyaga. Lapos kerékkel járva ezt az élettartamot akár meg is felezhetjük.
Időközben a múlt heti posztról szavazó játékosok között kisorsolták a nyertest Kettinger Zoltán személyében, aki egy Michelin logóval ellátott pendrive-ot és egérpadot nyert meg. Ezúton is gratulálunk neki!
(---Flúgos Buszos---) 2012.11.18. 02:07:38
Néha nézem az embereket,hogy ilyen utakon alig akarnak autóval elférni,pedig egy busz is vígan elmegy ott.
Ilyen szű utakon látszik meg,hogy az emberek többsége igazából mennyire nem tud vezetni. Másik kedvenc részem Fertőrákos és a Fertő-tó között van. Simán elfér egy busz,és egy autó egymás mellett,de a sok töketlen inkább lehúzza az árokba az autóját,ahelyett,hogy szépen elsuhanna mellettem.
Ilyenkor lepődök meg igazán,hogy a férfiak egyáltalán nem érzik a saját autójukat,de a városban meg mutogat egy buszosnak.
Marcellusca 2012.11.18. 14:24:19
Mijaf@szvan?
Érdeklődés hiányában bezárt a kocsma? :D
ON, hogy a poszthoz is ...
Kötsög opeles, oszt' még kűffődi útra is fussa nekije. :P :DDDDD
Easyke (törölt) 2012.11.18. 21:19:32
A poszthoz: márpedig én nem veszek téligumit. Nincs autóm :D
Amúgy itt a németeknél is úgy van, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy akar-e téligumit az autójára. Nem muszáj. De ha csittcsatt van és nincs téligumi az autón (a megfelelő évszakra vonatkozik ez, természetesene), akkor egyszerűen nem fizet a biztosító :))
Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2012.11.19. 00:13:56
Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2012.11.19. 00:17:58
D4D 2012.11.20. 00:02:15
Easyke (törölt) 2012.11.24. 10:37:56
Viszont utánaolvastam, egy ideje törvényileg kötelező a téli gumi itt is (mea culpa a félreinfóért). Ha elkapnak, 20 euró büntetés. Ha akadályozod a forgalmat a nyári gumid miatt, akkor 40 euró és egy pont. Satöbbi.
dzsaszper 2012.11.26. 08:49:51
Téliesebb körülmények között viszont teljesen korrekt.
Bár a téli-nyári gumikkal nehéz mit kezdeni ha nem tiltják be őket. Innentől a nyári gumis fékutat a téli-nyári gumis fékűthoz lehet érdemben hasonlítani, talán kivéve a havas, jeges, jégkásás utat...