Egy hatvanhoz közelítő női vezető szösszenetét targogattam nektek így szombat kora estére, talán lassan hazaér mindenki a naptól barnított - kevésbé szerencsések rákvörös - bőrrel, hogy háboroghasson kicsit. Azt meg lehet ezen, még ha vér nem is folyik végül.
Nekem is van jó harminc éve jogosítványom, de most gyalogos szemszögből szeretnék valamit közzétenni. A minap a 6. kerületben (Szondi, Izabella sarok) lámpás - zöldet mutatott- gyalogátkelőn mentem át a túloldalra.
A kereszteződésben állt egy sötét színű taxi, a rendszáma: ECC 153. Egy fiatal, szőke hölgy ült a volánnál. A zebra közepén jártam, mikor a lámpa pirosra váltott. Mentem gyorsabban tovább, mire a hölgy kikiabált az ablakon:
- Igyekezz, ba... meg a ku...a anyádat!
Megköszönve a kedves hölgy aggódó, kedves figyelmeztetését, arra szeretném a nyilvánosságot használni, hogy két dolgot üzennék neki:
1. Az én anyukám, míg élt, soha életében nem űzte az általa említett foglalkozást.
2. Remélem ezt a tényt a mamám mielőbb személyesen is elmondhatja a kedves ifjú hölgynek.
Köszönöm, ha lehetőséget adnak a közlésemnek a nyilvánosság felé, mindenkinek balesetmentes közlekedést kívánok!
Az utolsó 100 komment: