Amikor tegnap olvastam, hogy megszűnik a 4 napos matrica, már meg sem lepődtem igazán, újabb lehúzás a burzsuj autósokról, róluk még mindig van mit. Nem is értem, mit tökölnek ezen ennyit az okosok a kupolás házban, miért nem csak éveset lehet kapni? És legyen kötelező is mindenkinek megvenni. Annak is, aki soha nem fog ott járni. Valami ilyesmi kezdett megfogalmazódni épp bennem, amikor belebotlottam az időnként nálunk is posztoló Magpet eszmefuttatásába saját blogján. Nem szoktam átvenni máshonnan anyagokat, de indíttatásom támadt annak az irányában, hogy ezt megosszam a nagyközönség számára is. Engedélykéréskor pedig fontosnak tartotta, hogy azt is tegyem hozzá a bevezetőmhöz, hogy ilyen az, amikor egy köcsög biciklis geci autóssá válik, és alanyi jogon akar közlekedni a mások adójából megépített úton, miközben még a piroson is átmegy. Fogyasszátok egészséggel!

Egyszerűbb lenne, mint a mostani vergődés. Mert az ügyesen alakított díjak alapján nem tudok más szándékot sejteni a háttérben. Esetleg még a jól bevált metódust, miszerint "adjatok még több pénzt, MOST!", aztán a többi meg le van szarva. A Zsemledisznó józan paraszti sertésésszel töprengett el a kérdésen.

 

Az elmúlt napokban rengeteg verzió látott napvilágot. Nincs ezen mit csodálkozni, nagy a baj a gazdaságban, kísérletezni kell. Előbb-utóbb valaminek már sikerülnie kell. Most épp az útdíjak kapcsán kezdődött találgatás, az emelkedő díjaktól egészen a „minden út fizetős, de kicsit csökkennek a díjak" tervig. Ezek közül sikerült a legegyszerűbbet kiválasztani, a díjemelést. A magyarázat is meseszép, a forint-euro árfolyam. Mert bizonyára Nyugat-Európából járnak hozzánk az útkaparó munkások karbantartást végezni, őket meg ugye euroban kell fizetni. Ezzel a kis emeléssel együtt még egy meglepetés érkezett, a négynapos matrica megszüntetése. Természetesen a magyarázatból megtudhatjuk, hogy igazából ez is nekünk jó.

De nézzük már meg kicsit, mi várható az intézkedés nyomán! Két alapvető következményt látok:

1. Forgalomcsökkenés az autópályákon. Ez csak azért mókás, mert ezzel együtt fog járni a forgalom növekedése az egyéb utakon. Mert akinek menni kell, az menni fog, de egy napos 200km-es túráért nem fog 3000Ft-ért matricát venni, hogy az utazási költségén ügyesen megszorozza mondjuk másféllel. Majd elindul kicsit előbb, és megy az alsóbbrendű úton. Ott kicsit több zaj, kicsit több szennyezés, kicsit több baleset lesz. Ez utóbbi apró tételek bizony költségnövekedést is jelentenek: az amúgy is rossz állapotú utak tovább romlanak, a TB meg fizetheti a sérültek kezelését, már amire ugye nem futja a baleseti adóból.

Innen már egyszerűen levezethető lesz a következő lépés, hasonlóan a közterületi fizetős parkoláshoz: új fizetős zóna, a határon sok autó parkol. Következtetés: hejj, de sok itt az autó, legyen ez is fizetős! Ez vár a mozgó autókra is. Elzavarjuk őket az autópályáról (figyeli valaki az "autópálya" összetett szóban az első tagot???), majd azok a dűlőutakra kényszerülnek. Nahát, milyen sok autó jár itt a Pentelésberegnye és Búbostöttös közötti régi TSZ-úton! Szedjünk érte díjat! Vagy helyi szinten, vagy ha sok ilyen út van az országban, akkor adó formájában minden autóstól! Mert azt mindenkinek el kell fogadnia, hogy egy ilyen fontos utat karban kell tartani, és erre bizony pénz kell. Előbb-utóbb tehát minden fizetős lesz, most épp a magyarázatot készítik elő az illetékesek.

2. Forgalomcsökkenés mindenhol. Nem járműforgalom, hanem emberforgalom. Talán abban egyetérthetünk, hogy az ország gazdasága jelenleg nagyjából úgy pörög, mint a Jobbik tagtoborzó kamionja a melegfelvonuláson. Aki eddig mégis nagy néha nekiindult, hogy bepakolja a családot a Suzukiba, és elmennek egyet hosszúhétvégézni, az most a seggén marad. Persze nem csak ezért, a gondolat, miszerint jövőre majd ritkábban megyünk a nagyihoz is, már régen érik. Ez egy újabb szög a mobilitás – és az ehhez társuló fogyasztás – koporsójába. A kis család otthon marad, marad szépen a háztömb körüli séta és a kirakatok nézegetése. Lehetett volna helyette tankolás, ebéd valahol kirándulás közben, meg egy kis autópályadíj. De így majd nem lesz semmi.

Végezetül szeretnék szólni azokhoz a lelkes környezetvédőkhöz, akik most bizonyára tort ülnek az újabb diadal fölött. Igen, kevesebben fognak beülni a csúnya gonosz autóba, és ettől bizonyára egy csomó kedves koala-kölyök megmenekül Ausztráliában, és rengeteg esőerdő is visszanő. De egyet azért nem ártana tudomásul venni: jelenleg az emberiség még az autózásra van utalva. Persze nem 100%-ban, a használat racionalizálható, de azt nem nehéz belátni, hogy most még szükségünk van erre az ördögtől való rémségre. Miért? Mert sok esetben ez, és csak ez képes a mobilitás, a szabadság érzését megadni. Ha pedig egy amúgy is végzetesen lelassult és beszürkült, a napi rohadásba belefásult országban ezt az egy apróságot is kihúzzuk az emberek alól, akkor itt nem hogy növekedés nem lesz, de a stagnálásról is csak álmodhatunk.

Akinek pedig már most se futja autópályára, annak ajánlom figyelmébe az alábbi filmecskét! Többek között ebből is kiderül, miért kerül olyan sokba nálunk az autópálya építése és fenntartása. (Tudom, ez az előző kormány idején épült. De a hülyeség és a hülye autósok lehúzása örök, pártok fölött álló szentség.)