Évekkel ezelőtt, egy szép nyári napon, hogy hogynem egy sor végére beálltam mert piros lett a lámpa :) 5-6an szépen előttem.. Telnek a másodpercek.. és egyszer csak az előttem lévő Swift tulaja (hátranézés vagy tükörbekukkantás nélkül!!! csak úgy..) bevágja hátramenetbe és nagygázzal nekem jön.. Én persze mindig taposom a féket így engem legalább nem tolt rá a mögöttem lévőre... Belé csapott a felismerés hogy csak 1métert bírt megtenni.. majd tükörbe néz és riadtan hátra nagy boci szemekkel azon tűnődve hogy most vajon ő jött e nekem, vagy én neki... Meghökkenésemben széttárt karokkal "...mivan?"  kérdéssel érdeklődöm irányába az iránt hogy: megártott neki a napsütés vagy csak szimplán hülye? Nézett egy picit, aztán villámgyorsan előrefordult, egyesbe és csikorgó kerekekkel kivágódott a másik sávba és elporzott... Én, mivel reccsenést nem hallottam a verdámból (szintén Swift) szépen mentem tovább a dolgomra. Aztán később otthon megnéztem hogy mégis mit csinált ez a zseni.. végül is egy karcolást sem, így elröhögtem magam és "Eeeezt a barmot!" felkiáltással lezártam az autóm és bementem enni :D Az rendszeresen előfordul hogy visszagurulnak egy hangyányi lejtőn azok akik még nem tudják hogy többek közt a fékpedál arra is jó hogy az autót egy helyben tartsa... Az egyik fele persze alapból nagyon gonosz tekintettel fordul hátrafelé hogy hogy mertem nekikmenni az ő csillogó autócsodájának.. de aztán ráeszmél a fásult tekintetemből hogy esetleg ő a hülye.. Miután ezt felfogta, szépen lassan előrefordítja fejét és elhúzza a csíkot. A másik fele meg laza egyszerűséggel észre sem veszi.