Nem igazán értem Krisztina mivel érte el, hogy a történetben szereplő férfi ilyen furcsa módon reagáljon egy mosolyára. Ez valamiféle új udvarlási forma vagy tetszésnyílvánítás? Utoljára ilyet az oviban tapasztaltam mikor a fiúk a lányok copfjait tépték, ez is valami olyasmi csak nagyban.

Megosztanám Veletek, mi történt néhány nappal ezelőtt Velem, miközben a délutáni melegben hazafelé autóztam.

Utam vége felé balra kellett kanyarodnom, így hát besoroltam a balra kanyarodó sávba, megálltam, mert a lámpa piros volt. Előttem egy másik autó állt. Semmi különöset nem csináltam, hacsak azt nem, hogy elmosolyodtam a reggeli rádióadás ismétlésén. Azt láttam, hogy a vezető a bal oldali tükörben visszanézett, jól megnézett magának.

Váltott a lámpa, elindultunk. A következő lámpánál ismét az előbbi autó állt előttem. Beálltam mögé, vártam, hogy zöldre váltson a lámpa. Egyszer csak azt látom, hogy a fentebb említett autó vezetője a kocsit hátramenetbe kapcsolja. Először az villant át az agyamon, hogy a tőlünk jobb oldalra lévő garázsokba akar valakit esetleg beengedni, de mivel szemben az úton senki nem volt, ezt elvetettem. Automatikusan megnyomtam a dudát, mert azt hittem, csak véletlenül indul el hátrafelé. Hát, nem véletlenül.

Na, amit ezért a dudaszóért kaptam. Az ablakom egy fél tenyérnyire volt leengedve, nem teljesen értettem mit mond a vezető, azt viszont hallottam, hogy torka szakadtából ordít. És tetézve az ordítozást, még egyszer hátramenetbe kapcsolt, és megindult a kocsim felé, aztán egy nagy zökkenéssel megállt.

Én meg csak néztem, mint rozi a moziban és baromira nem tudtam, hogy mi történik, mit csinálhattam, amivel így kivívtam ennek az állatnak az ellenszenvét. A második hátratolatásra már nem is reagáltam.

Azt javaslom az ilyen tesztoszteron túltengésben szenvedő baromnak, hogy máskor ne egy nőt nézzen ki magának, hanem egy hasonló méretű férfit és azzal emberkedjen.