Norbert csak azért várt történetével éveket, mert még egy éve sincs, hogy fut a blogunk és nem volt hová elküldenie. Aztán valószínűleg még hónapokig gondolkodott rajta, hogy tényleg megírja a sztorit, ami végül csak eljutott hozzánk. Jó kis zsebrebírságolásos-próbálkozós esetleírás következik. Van ilyen még manapság is?

Az én történetem szép nyári délután kezdődött mikor is akkori barátnőmmel éppen hazafelé tartottunk egy kis faluba. Magáról a faluról tudni kell, hogy kilómétereken át nyílegyenes jól belátható egyetlen főutcája van. Semmi forgalom, csend és béke. Amint közeledünk a faluhoz, jóval a helységtábla előtt látom, hogy jóval előttünk, bent a faluban az út jobb oldalán, a menetiránnyal szemben áll egy fehér Opel Astra.

Párszor beleszaladtam traffipaxos autóba, ezért is szoktam figyelni nagyon az ilyen dolgokra. Akkor kivételesen nem szálguldoztam, így az olyan 70 km/h-s sebességemről simán 50 km/h-val értünk a falu határába. Már messziről látjuk, hogy kiugrik az Astrából egy rendőr, kiáll az út szélére, felkészülve a fogadásunkra. Odaérünk hozzájuk, félreállít.

Elkéri a kocsi papírjait, rendszámot nézi, majd közli velem, hogy gyorshajtás miatt állított meg. A megengedett 50 helyett én 78km/h-val közlekedtem és ez most nekem 10000 Ft helyszíni bírság lesz. Ezen mondatok után valószínűleg megsértettem az egóját a biztosúrnak, mert simán kiröhögtem, majd ezt mondtam neki: Nézze! Maga szerint, egy tipikus traffipaxos autóval, tipikus sebességmérő, menetiránnyal szembe pozícióba állva, egy idióta messziről jól belátható helyre, ahol még a vak is meglátná magukat, akkor én "már csak azért is" odalépek a gázra? Kizárt hogy a megengedett 50km/h-nál többet mentem.

Erre ő visszakérdezett hogy akkor most elismerem a szabálysértést? Kijelentettem, hogy természetesen nem! Mire közölte velem, hogy akkor feljelent és a szabálysértési kollégával a kapitányságon majd megbeszélem, egyébként meg mit képzelek én, ne oktassam ki, hogy hova álljanak sebességet mérni! Majd anélkül, hogy bármi adatot felírt volna, visszadta a papírjaimat.

Mikor utána hazaértünk, csak nem hagyott nyugodni a dolog. Elhatároztam,hogy visszamegyek a rendőr urakhoz és megbeszélem ezt velük. Mikor visszamentem, láss csodát az urak átálltak az út másik oldalára, két nagy bokor közé, hogy még véletlenül se lehessen látni az autójukat, úgy mértek tovább. Már ezt meglátva szerény mosoly ült ki az arcomra... (mégiscsak a buta autósnak lett igaza?) Odaléptem a rendőrök autójához és megkértem mutassa meg legyen oly szíves a felvételt rólam amint 78km/h-val szálguldozok lakott területen, és amennyiben tényleg így volt azonnal kifizetem a bírságot. Félvállról visszaszól nekem, hogy "nem tudom megmutatni".

Ezek után kezdtem sejteni miről lehetett szó. Én mint fiatal srác, többmilliós autóval, gondolták az urak majd kicsit lehúznak pénzzel, kereshetnek egy kis mellékest. Pofátlanul zsebre akartak dolgozni! Azt hitték megijedek 2 szigorú rendőrbácsitól... Rosszul hitték!

Ez az eset 5 éve történt. Azóta sem feljelentést, sem idézést, sem bírságot, de semmilyen rendőrségi papírt nem kaptam ebből az ügyből kifolyólag. Ezúton üzenem az akkori kedves rendőr uraknak: Bocs srácok, akkor az nem jött össze!