Eredetileg a hozzánk is beküldött 936 havi részletre Mercit vásárlós levelet szántam ma délutánra, de aztán kiderült, annak ellenére, hogy elég friss levélről van szó hogy több helyen is publikálták már, reakcióval együtt (én még mindig nem hiszem el, hogy nem vírusmarketing, ezek után főleg). Helyette most itt van bonakovács levele, aki azon bosszantotta fel magát, hogy minden különösebb ok nélkül be akarta engedni őt egy másik autós a körforgalomba, de ő csak azért sem élt a lehetőséggel. Ilyenkor szokott az lenni, hogy végül mindenki meggondolja magát, egyszerre indulnak el és kész a baj.

Körforgalom a Pasaréti téren este, forgalom már csak közepes. Autó jön balról, rendesen megállok, hogy elengedjem, de ő is megáll. Rámvillant, egyértelműen jelzi, hogy menjek. Nem megyek. NE engedj el, hiszen neked van előnyőd! Ő sem megy, várunk egymásra békésen. Mögöttem és mögötte már dudálnak, de megmakacsolom magam: neki van elsőbbsége, menjen! Nagysokára megérti és elindul, én utána, az élet visszaáll a régi kerékvágásába. Függöny.

Nem nagy dolog, nem halt meg senki, de fontosnak tartom leszögezni: NEM élni a KRESZ adta előnnyel bizonyos körülmények között nem kívánatos sőt, akár veszélyes is lehet. A körforgalom egy kiváló önszabályozó mechanizmus, előbb-utóbb mindenki sorra kerül, tessék rendeltetésszerűen használni!

Hangsúlyozom: nem arról volt szó (ami előfordul néha) hogy az egyik oldal beszorul, és ahhoz hogy valamennyire helyreálljon az egyensúly, be-be kell engedni valakit. Ez szerintem egyszerűen zavaró, fölösleges udvariaskodás volt (netán a szabályok hiányos ismerete?). Mit szóltok? Igazam volt? Vagy ez csak egy szánalmas, fölényes kioktatás?

Jó, persze, ha már csak az lenne az egyetlen baj a közlekedési morállal, hogy túl udvariasak vagyunk egymással, jó világ lenne. De azért mégis...