Vége lesz-e valaha az ilyenfajta bunkó parkolási módinak? Mért olyan baromi nehéz beállni egy 3 méterrel messzebb lévő szabad helyre? Ha már valaki olyan szerencsés helyzetben van, hogy megvan mind a két lába, akkor vegye már a fáradtságot és használja is, hogy a kevésbé szerencsés embertársaink hadd jussanak kicsit kedvezőbb helyhez. R levele és képei alant.

Előre bocsátom, nem szeretnék fröcsögni, manapság már nincs erre erőm... Megszoktam, hogy kishazánkban, „Abszurdisztánban” ezek mennek. Erősebb kutya **szik (alszik) alapon a tahók és a lelkiismeretkiirtó tanfolyamon résztvettek tudnak érvényesülni. Erkölcsi tűzoszlopként sem szeretnék itt lángolni,mert -ahogy azt egy korábbi posztban már valaki írta - én is olyan ember vagyok aki kimazsolázza a rá vonatkozó szabályokat és aszerint ítéli meg, hogy ő bizony szabálytisztelő ember...

DE, igyekszem, tényleg. Vannak dolgok, amiket semmilyen körülmények között nem szegnék meg. Szerintem az autóstársak iránt tanúsított tolerancia az, ami legalább annyira fontos mint a szabályok betartása. Elsősorban a tolerancia az aminek híjján van kishazánk a közlekedés minden szintjén. Erről tesznek tanúbizonyságot az alábbi képek, amiket Szombaton lőttem az egyik nagyáruház előtt.

Kisvártatva egy újabb autó érkezett, vélhetően nem egy agysebész konferenciáról:

Így együtt olyan mérvű szociális érzékenységről tettek tanúbizonyságot, hogy könnyeket csaltak a szemembe, így gyorsan készítettem egy közös képet is:

Végül a „hogyan foglaljuk el ketten, négy mozgássérült helyét verseny” győzteseinek, mindent alulmúló teljesítményéhez had adjak még cseppnyi adalékot, a politikai korrektség jegyében:

Egyiküknek volt kártyája. Megvártam? Meg. J Vajon rokkantnak tűnt? (Nem) Bár lehet, hogy bennt ült a rokkant nagyi a hátsóülésen, vagy sajermann kór miatt kapott engedélyt és ezt nem láthattam, de őszintén: kit érdekel? Aki annyira jófej, hogy két rászorulóknak fentartott helyet áll el egy autóval, az akár rokkant is lehet (mondjuk agyilag)...

Az élet szép!