Folytatjuk Richelieu három felvonásos autós szociológiai gyűjteményének második részével. Akik rendszeresen olvasnak minket, már megismerkedhettek az első fejezettel. Ezúttal az irányjelző használatának vagy éppen nem használatának problematikáját vesézzük ki.

Nos, ígéretemhez híven lássuk a nagy hazai tudunk-mi-közlekedni-csak-senki-ne-zavarjon-meg társasjáték második tábláját, egy újabb  példasort arra, hogy az individuum tud olyat produkálni, amire a közösség nincs felkészülve. Vágjunk bele hát véreim, lássuk mitől lesz nekünk jobb az utakon.

2. A második rész témája: Menet közben hirtelen index, vágy bármilyen más jelzés használata nélküli sáv-váltás
 
Nos, az alcímben jelölt magatartás immáron nem újdonság nekünk, ugyanakkor veszélyeségével "kiérdemelte", hogy szóljunk róla. Nincs különösebb küldetéstudatom fajtársaimmal szemben, elvagyok szőr mentén, ugyanakkor ha ennek a rövid kis írásnak köszönhetően akár csak 1 valaki egyszer indexel, aki amúgy nem szokott, és ezzel mondjuk nem okoz extra bevételt egy átlagos magyar személygépjármű szervíznek valamint extra jutalékot egy kárfelvevőnek, nem beszélve esetleges komolyabb, egészséget is károsító elemekről, akkor úgy érzem már megérte. Nagyon is.
 
Alapvetően 4 kategóriát érdemes megemlíteni:
 
a. dugóban araszolva pofátlanul orrbetolós;
b. főúton haladva index nélkül akadály kielőzős - lekanyarodós;
c. autópályán előző sávba besurranós;
d. NUR SO kategória
 
a.
Dugóban araszolós
Adott a reggeli dugó, mikor az átlagos sofőr orrában még a reggeli kávé illata bódít (kisgyermekeseknél ez felcserélhető bambinóról frissen levett pelenka ajándékcsomag szérummal), és a jobb kezünk a rádió gombján pihen lágyan, keresvén az élet értelmét a reggeli műsorok között. Profibbak telefonálnak, hogy a dugó miatt késnek (fele kamu - csak későn indult), vérprofik pedig bal kézzel cigiznek, térddel kormányoznak, bal kézben kávé, láb között pedig a visszatekert szélű briós-zacskó, belőle kilógó péksüteménnyel. Ezt csak azért részleteztem ki, mert a legkisebb fékezésnél a hamu beesik inglyukba közvetlenül a mellkas-szőrre, a kávé rálöttyen, és mikor az egészt hárítanánk egy reflex mozdulattal, a brióst belökjük a kuplung pedál alá. Ettől igen érdekes hang lesz a motortérből, van aki fordulatszámmal pótolja az elmaradt nyomatékot, miközben lelakkozott szemekkel néz előre és menti a megmaradt 5 milliliter kávét.

Ekkor szokott az jönni, hogy a sorsába beletörődni nem képes kolléga jobbról úgy dönt, hogy mégis a belső sáv a szimpatikus miközben 3 sáv áll. Nem törődik holmi indexeléssel, maradi szokás, nincs benne semmi egyéni. Ezért az ujját nem koptatva a bajúszkapcsolón simán csak beteszi az orrát, arra számítva, hogy a másik sávban utazónak drága a vagyona, nem szeretné leamortizálni azt semmilyen módon, így majd őt szépen beengedi. És ez sajnos működik, az áldozat lebólint 3 Km/h sebességről nullára 35 centin belül, ettől a kezében esetlegesen tartott kávé bebizonyítja, hogy a fehérítő mégsem fehérít annyira, valamint van a műszerfalnak tisztíthatatlan része.

Negatív hősünk udvariasan megköszöni, vagy nagy fekete autó esetén a horizontot bámulja, és úgy sorol elénk, miközben mi expressz-folttisztítást végzünk benyálazott tenyérrel. Kiszállni nem száll ki az ember, mert akkor a mögötte álló munkás csapat a kőműves-tourist kisbuszt elhagyva az embert ott helyben malter nélkül beépíti a legközelebbi póznába vagy elhelyezi útburkolati jelként. És érdekes, ez csak reggel van. Este kevesebb ilyen van, figyeljétek meg. Akkor valahogy már minden mindegy.

Javasolt megoldás:
"Nemkárérte" IFA vásárlása, közömbös arckifejezéssel továbbhaladás vétkes személygépjárművön keresztül.
 
b.
Akadály kielőzős, lekanyarodós
Ezek is ismertek mindenki előtt. Mész egy zsúfolt főúton, mikor az előtted haladó rámegy az előtte lassan közlekedőre, hirtelen mozdulattal kielőzi, te meg ott jössz mögötte, és hirtelen lepereg előtted az életed, valamint elfogyasztasz 1 fékezéssel 2500 forintot a fékeidből.

A másik, amikor haladás közben lassulni kezd az előtted autózó, és mindeki örömére lekanyarodik jobbra. Ez az egyszerű verzió, a bonyolultabb és vakmerőbb megoldás a balra kanyarodás index nélkül. Utóbbi esetében a szemben autózók járnak rosszabul, illetve te is, amennyiben vészkikerülés történik. A jobbra kanyarodás igazából idegesítő, komoly kárt figyelmes autós esetén nem okoz, csak a frusztráció marad benned, hogy "de kár, hogy nem kanyarodtam le én is, mert akkor ....húú....". És később, a boltban kezdesz el üvöltözni a lassú kezű felvágottas nénivel, hogy ne 25 dekás parizer szeleteket vágjon már....

Javasolt megoldás:
"Nemkárérte" Kamaz vásárlása, közömbös arckifejezéssel segíteni a balra-, illetve jobbrakanyarodást a rendőrségi oktató filmekben látott kifordítós technológiával.
 
c.
Autópályán eléd besorolós
Na ez a kedvencem. Ezek azok a pillanatok, amikor már eddig többször lepergett életem filmje 1,1 másodperc alatt, valamint néhány hajszálam elszíneződött nyugdíjas metálkékre. Közlekedsz a pályán, és bejön eléd a kissebségi komplexussal küzdő, viszapillantót megtagadó sofőr, sajnos a kocsijával együtt. Ha anélkül jönne, továbbhaladással és kettő huppanással tudnád kezelni az ügyet. Lehet ilyenkor dudálni, villogni, öklöt rázni, fenyegtőzni, de:
1- nem hallja
2- megijed tőle, és belerongyol a szallag korlátba;
3- türelemre int, hogy van még időd hazaérni;
4- tudomást sem vesz rólad, mert ezt nem tanulta meg otthon.

Ezek azok a pillanatok, amikor az autók a legmeredekebb szöget bírják bezárni az úttal, valamint a bent ülők komplett idiótának néznek téged, hiába mondják, hogy ki az a barom ott előtted. Erre külhonban néhány országban bevett szokás a reflektorral való jelzés vagy az index használata olyan esetben, mikor veszélyesen mozog a jobb sávban az autó. Ezt próbáltam itthon, de csak népszerűtlen lettem tőle, a gondoskodást nem vették le mint szándékot. Kár.

Javasolt megoldás:
Fékezni, lassítani, mellé menni előzés után, és csak átnézni a másik kocsiba. Lesajnáló arc, egy üde mosoly, vagy vállról egy föld-föld rakéta bevetése javasolt.
 
d.
Nur so
Ez a legveszélyesebb talán. Random alapon működik, az általa látott tér leszűkül a gépkocsija két oldalsó tükrének előre vetített vonalára, ezeken kívül, oldalt, mögötte, nem létezik tér, azt az úristen még nem teremtette meg. Ezek a sofőrök autójukkal egy elképzelt kígyóvonal mentén mozognak, nem vesznek tudomást fizikáról, Newton miattuk hiába dobálgatta almáit napos délutánokon. Kedvenc szokásuk a délutáni dugóban való fickándozás, ahol az a. pontban leírt egyedek már fáradtak. Jellemzőjük a saját rendszám, valami elmés felirattal, amit most nem idéznék, de jellemzően becenév, kutyanév, vagy sportegyesület. Szélsőséges esetben sátánista számkombináció. Velük leggyakrabban a civil életben videotékában találkozhatsz a korai rambo filmek állványa előtt, vagy szoláriumban hétköznap délután 2 körül, amikor ébrednek.

Javasolt megoldás:
A jogosítvány megszerzésének korlátozása, előzetes személyiségi teszt bevezetése. Ez röviden annyit jelent, hogy azok, akiknek megcsillan a szemük és kicsordul a nyáluk egy 2,5 Kg súlyú aranyozott rigalánc láttán, nem kaphatnak jogosítványt.
 
Mára ennyi, nemsokára jövök a harmadik résszel!!