Kezdek felépülni a hajnalig tartó offline bloggerkedést követően, úgyhogy ma sem marad el a napi betevőtök. Elgondolkodtatott Karacsi Maci sztorija. No nem a fő csapásiránnyal, mert ott elég egyértelmű a helyzet, baromi ijesztő dolog lehet beszólni két tagbaszakadt, morcos embernek. Nade a nagy kérdés nem itt, hanem egy hasonlatban rejtőzik: tényleg lehet szexelni egy Matiz hátsó ülésén?

Egy hétvégén történt, 24-25 éves lehettem. Rendszeresen jártam  Westendbe, mert bár gyűlölöm a plázákat, abban a szerncsében volt részem, hogy a játékteremben mind a három játékmester az ismerősöm volt, ezért bármikor is mentem oda, akármelyik játékkal ingyen játszhattam amennyit csak akartam, bekulcsolták nekem.

Egy szép szombat délután is épp ezt tettem, megvolt a jól bejáratott utam. Váci út, a Nyugati és a Lehel Tér között jobbra fordultam be a parkoló felé, kis Daewoo Matizommal. A parkolóba 2 sáv vezet, aznap valamiért őrületes tömeg volt, ezért szépen lassan araszoltunk a két sávban, én a belsőben a bal oldaliban. Jobb oldal felé le volt zárva a parkoló, gondolom megtelt, ezért csak balra lehetett kanyarodni.

Még az alagútban láttam, hogy egyre erőszakosabban kerül mellém egy fekete merdzsó, és a balra forduláskol a két sávból hármat csinált, de úgy, hogy majdnem ütköztünk. Én nem engedtem, mert úgy éreztem én haladok a sávba, ez meg pofátlankodik itt, de végül erőszakosabb volt, nem akartam ütközni, ezért végülis bosszúsan kicsit fékeztem, majd a dühtől vezérelve jobbra néztem, és azzal a lendülettel elhagyta a számat egy k. anyád mondat. Eddígre már kiértünk az alagútból, és felértünk a felszínre.

Na ezt nem kellett volna, ugyanis miután az utolsó hang is elhagyta a számat konstatáltam, hogy nem jó embert találtam meg magamnak. A másik kocsiban ugyanis valószínűleg egész nyáron szegeden barnult fiatalok ültek, olyan 130 kilósak ketten, illetve három csaj hátul.

A sofőr megállt, kiszállt, és szép artikulált mondatokat mondott, mint pl. kinek a k. anyját te kis b..zi köcsög, és ököllel úgy el kezdte ütni az anyós ülés felöli ablakot, hogy jobban rengett az autó, mintha egy eldugott helyen egy nővel témáztam volna a hátsó ülésen.

Olyan igazi adrenalin up érzés volt, nagyon megijedtem, ezt az érzést a félelem követte, kb. azt hittem, hogy itt végem van. Nagyon büszke vagyok a kis autómra, mert ekkora csapások alatt sem tört be az üveg.

Annyira becsokiztam, hogy kapásból egyesbe be, padló gáz a szembe sávba lehagyva az egész sort. Ezzel csak az volt a probléma, hogy amikor a ferdinánd hídnál nem a híd felé, hanem balra fordultam, félelmemben nem vettem észre, hogy a bal oldali sávba kanyarodtam, ami viszont vissza vezet a Váci útra.

Így történhetett meg, hogy egy az egyben szembe találtam magam a három sávos út forgalmával, ami valami isteni csoda folytán elég szellős volt, így rövid időn belül és pár szlalom manőver után meg tudtam fordulni, és a helyes irányba állni. Kb. a Dózsa György útnál kezdtem megnyugodni.

A bosszantó az, hogy csak azért mert nekem kis matizom volt, sokszor éreztem úgy, hogy én egy senki vagyok az utakon.

Egy humor lapban olvastam, hogy amikor az a pali, aki kiszállt a trabantból, és agyonlőtte a kamionost, mert az nem adta meg neki az elsőbbséget, az nem csak az elsőbbség miatt volt. Abban benne volt minden szomorúság, bánat, elnyomottság, nyomor amit az élet annak a trabantosnak adott.

Sokkal jobban éreztem volna magam, ha dörömbölés közben elővszek egy skulót, és meghúzom a ravaszt. Bár igaz, akkor most valószínűleg a Csillagból írnék fájó seggel.