Dániel nyugis hétvégéjét beárnyékolta egy BMW-s, akinek vasárnap este is fontos dolga akadt és nem volt ideje rá, míg levélírónk végrehajta szabályos bekanyarodási manőverét.

A hétvégén úgy döntöttünk párommal, hogy meglátogatjuk Kaposvárt, ott még úgy sem jártunk, és volt némi felhasználandó üdülési csekkünk.

A hétvége jól telt, feltöltődtünk, és sikerült leeresztenünk a heti feszültséget. Vasárnap délután aztán visszaindultunk a 7 éves 93-as Saabunkkal Pestre, mondanom sem kell, milyen rosszak voltak az utak, a látási körülmények, és a környéket sem ismertem nagyon jól, így a normálisnál lassabb tempóban haladtam. Mindenki türelmes, a viszonyoknak megfelelően közlekedett minden kis faluban, városban, ami a hazafelé úton útba esett. Jól éreztünk magunkat, szépen nyugodottan haladtunk hazafelé. Aztán este 8-kor beérünk pestre, M1-M7-es bevezető, itt is minden OKS. Közeledve hazafelé a II. kerületben már alig járt pár autó az úton. Aztán már tényleg csak pár percre az otthontól a főútról még be kellett kanyarodnom balra egy kis utcába. Ekkor látom a tükörben, hogy egy autó nagy sebességgel közeledik (én mentem kb. 50-el, ő mehetett vagy 80-al), ezért mint rendes, becsületes vezető, már jó előre kiraktam a indexet balra, hogy lássa mi a szándékom.

A kocsi, ami közben kiderült, hogy egy új 5-ös BMW, gyorsan utolért, és villantott egyet. Mondanom sem kell, már felment a pumpám ettől. Indexelek, normálisan haladok, miért villant nekem, kérdezem magamban? Sebaj, módom, folytatom utamat, lassítok, hogy forduljak, ám a kedves BMW-s rám jön, alig pár centire a hátsómtól (hangsúlyozom, még mindig normális tempóban haladok, tehát nem egy öreg bácsis sebességgel, és folyamatosan indexelek). Látom, hogy jönnek szemből, ezért gondoltam erősen lassítok, hogy megvárjam, amíg elmegy a szembejövő és beforduljak.

Na, több sem kellett, a kedves BMW-s autós társam beletapos a gázba, és a köztem valamint a jobb oldali járda közötti picike helyen csikorgó kerekekkel (majd leviszi a tükrömet) és kellemesen hosszas dudaszóval elhajt mellettem. Nagyon fontos, tényleg, vasárnap este 9-kor, nagyon fontos vagy gondoltam. Alapjából nyugodt típus vagyok, de ettől akárhogy is- és szerintem bárki így lenne, ezzel – rögtön felment a pumpa, elveszítve a hétvégén összehozott nyugodt légkört. Miért van az, hogy az „elvileg” elit kerületben parasztabbak, mint vidéken egy városban, vagy faluban. Miért kell lealázni a másikat, csak azért, mert neki zsír új BMW-je van? A többség normális, de jó pár ilyen „bunkó”, - mert csak így tudom őket hívni - miatt az egész város egy idegbeteg társadalom lesz.