Ismerjük mind azt az alacsony intelligenciával rendelkező állatfajt, amelyiknek fogalma sincs a KRESZ egyes részeiről, ami miatt alapvetően is veszélyesen közlekedik és ha valami hülye élne az elsőbbségével, ahogy Zoltán is ezt próbálta, akkor egy pillanat alatt leszáll az agyára a vörös köd és mindenáron, akár tettlegesen is meg akarja magyarázni, hogy a másiknak miért a büdöskurvaannyát.

A XI. kerületben a Baranyai utca és a Budafoki út kereszteződése előtt csúcsidőben mindig nagy a tumultus. A kereszteződéstől 10 méterre van egy kis utca. Abból szoktam elindulni munkába vagy éppen ahová kell. Sehol egy elsőbbségadás tábla, tehát jobbkezes.

Ma délután fél hatkor - ki az a hülye, aki ilyenkor el akar indulni valahova - elindultam. Odaértem az utca végébe a várakozó sorhoz jobbról. Tetszik tudni, sehol egy tábla, csak a jobbkéz szabály. Mikor elment a kereszteződésben álló kocsi előremozdultam, hogy jelezzem továbbhaladási szándékomat (ez eléggé hivatalos lett nemde?). Ekkor jutott el a következő Volvos kolléga agyáig, hogy valszeg elsőbbséget kellene adnia, ezért ő is előremozdult, nehogy beférjek elé.

A szemén láttam a szándékát, de ekkor már pozícióban voltam én is. Ablakot lehúzta és elkezdett kioktatni, hogy miért tolakodok be elé!!! Szavaiban néhány állatfajt  is megemlített (kis majom is volt közte, ami még kedves is lehetne) és néhány foglalkozás (paraszt).

Nem vagyok ijedős ember, ezért ablak le és kedves hangon elmondtam neki a KRESZ megfelelő passzusát, meg hogy én vagyok jobb kézről. A válasz a korábbihoz hasonló hangnemű volt, de kicsit hangosabb. erősebb. Miközben magyarázott megnyílt az út és én kikanyarodtam a Budafoki útra a Gellért tér felé és megálltam az Október 23-a utcai piros lámpánál a belső sávban, mert egyenesen kívántam tovább menni.

A kolléga el volt foglalva a kioktatással és csak 100 méteres hátránnyal tudott jönni utánam. A kb. 100 méteres úton 80-ig tolta, majd a balra kanyarodó és csakis buszoknak fenntartott sávba befékezett és kívánta folytatni a csevegést. Letekertem az ablakot, hogy hátha egy bocsánat, vagy köszönöm elhangzik, ehelyett csaholást, rokonságom szidalmazását hallottam, majd mikor az anyós ülésre áthajolva le akart köpni, de sajnos a saját kocsiját sikerült eltalálnia.

Innen nem foglalkoztam vele tovább, ezért törvénytisztelő felebarátom padlógázzal elindult a tele pirosban át az Október 23-a utcán és a következő sarokig megmutatta, hogy az ő autója 200 méteren fel tud gyorsulni 100-as tempóra is akár. Pár másodperc múlva zöldre váltott a lámpám és a következő sarokig elcsorogva utolértem. Ekkor elkanyarodott az utamból.

2 perc alatt 4 szabályszegés, amiből az utolsó kettő véletlenül halálos is lehetett volna. A kolléga valószínűleg nem olvassa ezt a posztot, mert talán nem is tud olvasni.