Mikor megkaptam Mb3r Gyűlölő levelét nagyjából két hete, már tudtam, hogy ez tökéletes poszt lesz a virágkereskedők, bizsuárusok és parfümériák nemzetközi örömünnepére, Valentin-napra.

Épp Tiszaújvárosból értem vissza Miskolcra kilenc óra környékén, elkönyvelve, hogy a friss hótakaró és a rossz látási viszonyok ellenére sem akart senki az úton kinyírni, mikor a HCM-nél megálltam a lámpánál, hogy le tudjak kanyarodni. Az úttest szélén egy fiatal srác nézett rám furcsán, de nem tulajdonítottam neki semmi jelentőséget egészen addig, amíg zöldre nem váltott a sávomban a lámpa, mert amint mellé értem a kanyarban, nemes egyszerűséggel leugrott az útra és egy színpadias mozdulattal szándékosan elhasalt az autó előtt.

Szerencsére még nem gyorsultam fel, a hó ellenére is meg tudtam biztonságosan állni előtte, de értelemszerűen le kellett valahogy reagálni a szokatlan eseményeket, ezért a lehetőségekhez képest udvariasan megkérdeztem tőle, hogy ezt mégis hogy gondolta, itt akar meghalni?

A srác magából kikelve üvöltötte vissza, hogy igen, meg akar. Egy pillanatra azt hittem, hogy a nyilvánvaló erőviszonyok ellenére is megkockáztat egy fizikai konfliktust, de mikor még mindig aránylag higgadtan elmagyaráztam neki, hogy tőlem akár most is meghalhat bárhol, de a kocsim előtt tuti nem fog, feldúltan megköszönte - gondolom - az empátiát.

Ezt szintén nem tudtam mire vélni, biztos azt várta, hogy megveregetem a vállát és elbeszélgetek vele az élet dolgairól, vagy ilyesmi. Ekkor láttam meg az út szélén lehajtott fejjel hátrébb álldogáló lányt és rádöbbentem, hogy itt bizony egy tragikus szerelmi történet kellős közepébe csöppentem.

Hát, gyerekek. Én tudom, hogy mostanában mindenki megőrült ebben a világban és kemény dolog a csajozás, de autó elé ugrálni itthon nem egy életbiztosítás. Ha nem is ütnek el, könnyen elcsattanhat egy-két pofon, ha valakinek éppen rosszabb napja van, tehát maradjatokmeg a rózsánál, higgyétek el, beválik.

Biztos lesznek az említett csoportba tartozó kommentelők, akik szerint ki kellett volna szállni jól megverni a gyereket, ez nekem is átfutott az agyamon, még mielőtt újra kipróbálja a technikát egy figyelmetlenebb, vagy gyorsabban haladó autós előtt, de talán elég volt ennyi is ahhoz, hogy másnap, tisztább fejjel átgondolja, meghalni azért annyira nem egy jó dolog.

Legalábbis remélem.