Nagy eséllyel pályázhatna a leghosszabb nicknévvel rendelkező posztbeküldő címre Dudálj, ha műkörmöd van!, akinek amúgy mint megtudtam, nincs is műkörme. Ellenben az M1-es beszakadásának napján, tegnapelőtt próbált a Budapesthez közeli Dunavarsányba eljutni, több-kevesebb sikerrel. Azóta elvileg a visszaút is megvolt, remélem, arról is kapunk majd egy beszámolót tőle.

Az alábbi történetben nincsenek parasztok, nincsenek dudálások, nincs lincselés. Ezt igazából tudósításnak és egyfajta feszültség-levezetésnek szánom. Ha posztolod köszi, ha nem, köszi, hogy elolvasod. :)

Fotó forrása: index.hu

Eddigi autózásaim legnagyobb sz*pásába keveredtem tegnap. A reggeli órákban mentem Szombathelyre, az M1-en Győr felé Bp.-ről. Délután fél 2-kor indultam Szombathelyről vissza. Az első hibát ott követtem el, hogy nem hallgattam a rádiót. Gyanútlanul ráálltam az M1-re du. 3-kor, majd 10 percnyi autózás után a forgalom megállt. Már akkor megijedtem egy kicsit, mert nap, mint nap megélem az M0-on kialakuló torlódásokat, így belegondoltam, hogy ahhoz képest egy ekkora autópályán mekkora és milyen lassú lehet a sor.

Felhívtam az autópálya infót, ahol mondták, hogy a víz elmosta az autópályát Győrhöz közel. Gyakorlatilag még akkor sem fogtam fel, miről beszél a hölgy; mintha azt mondta volna, hogy kitört egy csillagközi háború, és az űrlények épp most bombázták le a Nyugati teret. Fel sem fogtam, amit mondott, hisz a torlódáson kívül semmit sem láttam.

Felhívtam egy ismerősömet, kutasson már egy kicsit az interneten. Hallottam, ahogy levegő után kapkod a képeket látva. Próbáltam információhoz jutni, mire számítsak, merre megyünk, mit csinálunk most. Letereltek az autópályáról egy M19 nevű útra. Életemben nem jártam arra, fogalmam nem volt, merre vagyok, és milyen irányba tartok épp.

A haladás sebességét szemléltetve: 3-kor álltam meg az autópályán, fél 4-kor értem el a néhány km-re lévő M19-es utat. A látvány leírhatatlan volt. Ennyi autót, kamiont, buszt egy sorban állni, még életemben nem láttam. Naivan azt hittem, szépen csorgunk majd a terelés mentén, és majd valahol visszamegyünk a autópályára.

2 teljesen kilátástalan órányi egy helyben állás és kínos, kényszerű bokorba pisilés után, kissé sokkos állapotban visszafordultam, hogy már mindegy merre, csak hadd haladjak. Kinéztem a 81-es főutat Pápa felé, így visszamentem a pályára Hegyeshalom irányába. Mikor lejöttem róla Győrszentivánnál, megint csak az az elkeserítő sor fogadott: egy rendőr közölte, hogy a 81-es le van zárva a víz miatt, forduljak vissza, de ilyen állapotban nem javasolja, hogy útnak induljak bármerre is (belenéztem a tükörbe – tényleg riasztóan festettem.

Alice Cooper hozzám képest csak kísérletezget). Azt mondta, ha haladni szeretnék, menjek át Szlovákiába Győrnél, majd Komáromnál jöjjek vissza az M1-re, bár ő nem menne. Családom nem szerette volna, ha átmegyek egyedül Szlovákiába, kérték, vessem el az ötletet. A távolból próbáltak lelkileg, útvonalilag segíteni, amiért rendkívül hálás vagyok nekik! Puszi nektek! :)

A GPS nem volt a helyzet magaslatán, ugyanis nem tudta, hogy beszakadt a pálya, víz alatt az utak. Benavigáltam Győrbe, megálltam pihenni egy benzinkúton. A fülemen a telefon, egy orosz tollat kér kölcsön (olyan stresszben volt, hogy fel sem tűnt neki, hogy oroszul beszéltem hozzá :)), idegen emberek próbálnak segíteni egymásnak útvonalilag.

Teljes volt a káosz. Magyarország térképet már nem tudtam venni, elvitték mindent. A kutas srác a kasszánál már úgy köszönt, hogy merre szeretnék menni. Mondom, Veszprémre gondoltam – mögöttem egy srác mondja, arról jön a 82-es úton, és megy is vissza, az út keskeny, kanyargós, de forgalom szempontjából jól járható.

Így hát vízzel, élelemmel, üres hólyaggal és reménnyel felszerelkezve elindultam a 82-esen. Az úton látszódott, hogy ennél kisebb forgalmat szokott bonyolítani, de így is üdítő volt majd’ 80 km-es sebességgel hasítani. (Zirc és környéke gyönyörű, legközelebb jövünk ide kirándulni.) Veszprémet hamar elértem, onnan tovább Székesfehérvár, M7, M0, weolcome home, 22:00. Így tettem meg a Szombathely – Dunavarsány viszonylatot 8 és fél óra alatt.

Csattanó is van: ma este vissza kell mennem Szombathelyre. :)

További jó munkát, jó posztokat!