[Frissítve: 2010. július 9. 16:44]

Figyelem, értelmes és hasznos poszt következik, nem az egysejtűeknek való. Pontosabban ajánlom az ő figyelmükbe is, mert ha képesek megjegyezni ezt a néhány dolgot, baj esetén akár életet is menthetnek vele. Doki összefoglalóját különösen ajánlom mindenki figyelmébe.

Az utóbbi időben több poszt foglalkozott már balesetekkel, ahol voltak olyanok, akik segíteni szerettek volna, de nem tudták, miként tegyék ezt és mi lenne a megfelelő viselkedés egy ilyen helyzetben.

Szeretném most megosztani veletek egy átfogó írás keretében az általam legfontosabbnak tartott és a közlekedésben részt vevő, de nem szakemberek által is kivitelezhető tevékenységeket, amivel a leghatékonyabban segíthetünk egy ilyen szituációban.

Én magam nem vagyok tűzoltó, de évekig dolgoztam, mint sajtófotós elsősorban baleseteknél, láttam egyet-mást, de azóta is tűzoltó-mentős körökben mozgom, van valamennyi rálátásom a dolgokra.

1. Megállás

Ha balesetet látsz, legyen a legelső dolog, amire figyelsz, hogy hogyan és hol állsz meg. Ha az útra roncsok, sérültek, vagy más akadályok kerültek, megfelelő távolságban állítsd le az autót, úgy, hogy azt mások is észrevehessék, hogy legyen idejük megállni és elkerülhető legyen egy újabb baleset.

Tudom, hogy a tenni akarás és az izgalom miatt sokan azonnal kiszállnának segíteni, de ha a helyszín nincs megfelelően biztosítva, akkor még sokkal nagyobb baj keletkezhet, mint ami már van. Ha van velünk más személy, akkor küldjük el valamilyen távolságra figyelmeztetni az autósokat, esetleg elakadásjelző háromszöggel is, ha ez szükséges.

Előfordulhat, hogy a nyomok megőrzése érdekében, jobb, ha keresztbe állítjuk a kocsinkat az úton. Ezt ne féljünk megtenni, nem jó úgy ápolni a sérültet, hogy a kamion ott “centizi ki” az utat a fenekünkben: hallottam olyan kamionosról, aki meg akarta “közölni” (a kerekek közé venni az úton fekvő halottat, mert neki sietős volt, “az elhunytnak meg úgyis mindegy”).

Ha az út biztosítva van, mérjük fel a helyszínt, nézzük meg a sérülteket, vegyük szemügyre az érintett járműveket, az egyéb veszélyeket (pl. kidőlt villanyoszlop, olajfolt az úton, stb.).

2. Segélyhívás

Ezt még a legbátortalanabbak is megtehetik, igazából ez az egyik legfontosabb és nagyon gyakran nem megfelelően elvégzett feladat.

Milyen számot hívjunk? Gyakran problémát okoz, hogy kit is kell hívni. A leghasznosabb, ha vagy a 104-en a mentőket, vagy a 105-ön a tűzoltókat hívjuk. A 112 nálunk a rendőrségen csörög: nem leszek népszerű, de a rendőrséget ajánlom a legkevésbé, sok rémtörténetet hallottam már rendőrségi diszpécserről, aki megkérdezte a balesetet szenvedett kocsi színét/típusát/rendszámát, de a sérültek álloptáról, a baleset egyéb jellemzőiről nem tudott érdemlegeset mondani a mentőknek/tűzoltóknak.

Nyilván a hívott szerv a saját szakmájából fog a legtöbbet kérdezni, de a mentők/tűzoltók jobban rálátnak egymás tevékenységére. A szervek egymást is értesítik, a mentők majd riasztják a tűzoltókat és a rendőröket is, ha kell.

Mik szükségesek egy pontos és szakszerű jelzés adásához:

Mentőknek fontos:

• sérültek száma
• látható sérülések fajtája, súlyossága, de pl. kommunikálni lehet-e a sérültekkel (sokszor aki csendben van, annak van a nagyobb baja, a jajveszékelő ember legalább eszméleténél van)
• vajon látjuk-e szükségét esetleg majd tűzoltói beavatkozásra (ha csak már önmagában a járművek forgalmi akadályt képeznek, már szükséges a tűzoltók beavatkozása, de ha a roncsolódás miatt a légzsákok is nyíltak, akkor is javallott a tűzoltói beavatkozás az esetlegesen még ki nem nyílt legzsákok miatt).

Tűzoltóknak fontos:

• láthatóan szükséges-e műszaki mentés (kocsi az árokban, jármű súlyosan
• roncsolódva, sérült beszorulva, kamion alatt másik gépkocsi)
• üzemanyagfolyás, veszélyes áruval rakott jármű, tűz
• egyéb veszély: pl. autó fennakadva a szakadék melletti korláton, jeges útszakasz, kidöntött gázcsap miatt gázömlés, villanyvezeték a földön, stb. Ha ilyen előfordul, akkor előfordulhat, hogy gázművek/síkosságmentesítés/áramszolgáltató is kell a helyszínre sürgősen.

Mindenkinek fontos:

• pontos helyszín: sokszor csak azt tudjuk, hogy egy X falu után az Y úton valahol, de ha lehet km-szelvény pl. az autópályán, különös tekintettel hogy melyik irányban történt (pl. M1, 45 km, a Budapest felé vezető oldal - ezt az autópályások tudnák megmondani milyen sokszor nem/rosszul adják meg a bejelentők)
• megközelítés: ha látjuk, hogy hosszú-hosszú kilométerekre beállt a forgalom, de épp a közelben egy kereszteződés/bekötőút, akkor mondjuk el, így a mentők/tűzoltók akár a forgalommal szemben is, de könnyebben meg tudják közelíteni a baleset helyszínét (autópályán ez rutin dolog)
• ha a helyszín meghatározása nehéz (nem számozott út, mevezetes hleytől távoli helyszín), akkor küldjünk valakit a mentőegységek elé egy definiálható helyre, aki majd elvezeti a segítséget a helyszínre
• ha van alkalmasnak tűnő hely helikopter leszállásához, akkor azt is jelezzük, ha szükséges

Nagyon fontos a higgadság, jártam olyan balesetnél egy autópálya felhajtónál, ahol a helyszínen tartózkodók mondták, hogy értesítették a mentőket/tűzoltókat, de csak annyit láttunk, hogy a szirénázó segítők sorra mind elhaladtak mellettünk az autópályán, mert rossz lehajtót adtak meg nekik izgatottságukban. Súlyos perceket jelentett ez a baki, azóta nem bízok ilyenben senkinek, inkább leadom mégegyszer a jelzést, megerősítve a címet.

3. Előkészítés

A sérültek ellátása előtt nagyon jó, ha kerítünk magunk mellé segítő személyeket és eszközöket. Ha látunk rátermett, segíteni hajlandó személyeket, akkor határozottan kérjük meg őket és vállaljuk fel a “parancsnok” szerepét, csak így lehetünk képesek hatékonyan kezelni a helyzetet. Kerítsünk legalább egy tűzoltó készüléket: ha nekünk nincs, akkor állítsunk meg egy buszt, vagy teherautót, azokban kötelező lennie.

A sofőr át kell, hogy adja kérésünkre, ha nem teszi meg, azzal megvalósítja a “segítségnyújtás elmulasztását”, ami bűncslekmény, már nem egyszerű szabálysértés (erre hívjuk is fel a figyelmét, ha nem akarja átadni, mert pl. siet). Jó tudni, hogy ha az autótulajdonos elhasználja a saját tűzoltó készülékét akkor ennek a készüléknek a töltésének az árát a saját kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója megtéríti, természetesen a bonus/malus lerontása nélkül (akkor is, ha sikertelen az oltás).

Talán ez az egyetlen olyan eset, amikor az KGFB a szerződőnek térít és nem egy másik károsultnak. Ehhez szükséges egy tűzoltói igazolás, amit a helyszínre érkező beavatkozó egység parancsnoka megad a beavatkozás után. A tűzoltó készüléket tegyük gyorsan hozzáférhető helyre, ha kell ne kelljen rohangálni utána.

Kerítsünk valamilyen pokrócot, takarót, kötszereket, ezekre szükség lesz. Keressünk megfelelő helyet a mozgatható, könnyebben sérülteknek, vigyük őket az árokpartra, ültessük/fektessük le őket biztonságos helyen. Közben a közelben álló autókat parancsoljuk hátrébb, hogy a megérkező mentőknek és másoknak legyen hol megállni!

4. Beavatkozás

Elsősegélyt csak az nyújtson, aki tudja mit csinál és meg is meri tenni. Már az is nagyon nagy segítség, hogy megakadályozzuk a további bajokat (helyszín biztosítás), beavatkozó szervek értesítése, stb. Kis műszaki érzékkel rendelkezők jó, ha áramtalanítják a járműveket az akkusaru eltávolításával, ugyanis feltételezhető, hogy a kocsik áram alatt vannak, ami a baleset után percekkel is tüzet okozhat.

Hason fekvő sérülthöz ne nyúljunk, ahogy a kocsiból se vegyünk ki senkit, de a kommunikációra képes, könnyebb sérülteket leültethetjük a padkán, vagy az árokparton. Jártam olyan balesetnél, ahol az autó a sérültekkel az egyik árokban, míg az út másik oldalán a “segítők” kb 10-15 ember a túloldalon várta a segítséget. Senki sem mert közülük csinálni semmit, csak álltak és néztek ki a fejükből.

Mivel tűzoltói szemszögből van a legnagyobb rálátásom a balesetkre, ezért szót ejtenék a kigyulladt járművek oltásáról is, röviden. Személygépkocsikban leggyakrabban spray formátumú “tűzoltó készülékekkel” találkozhatunk, ezek csak nagyon korlátozottan, apró tüzek eloltására alkalmasak, ha megtehetjük, vásároljuk 1, de inkább 2 kg-os porral oltó készülékeket. Ezekkel sokkal nagyobb eséllyel vehetjük fel a harcot egy tűznél. Ezek a készülékek porral oltók max. 15-20 másodpercnyi folymatos oltást tesznek lehetővé, ezért ésszel kell használni őket.

Fő szabály, hogy szakaszosan oltsunk, ne nyomjuk neki, “mint süket a csengőt”, mert akkor ugyan eloltjuk ideiglenesen a tüzet, de ha visszagyullad, akkor már nem lesz mivel oltani. Rövid fújás után, a por elszállása után nézzük meg az eredményt. Ha van még kis láng, akkor nyomjunk még egy kis adagot és ismételgessük ezt amíg szükséges. Az oltópor a felületet nem hűti, csak elzárja a éghető anyagot az oxigéntől, ezért gyakran számítani kell a visszagyulladásra.

A spray-k ezzel szemben erősen hűtenek is, azonban lefolynak a felületről, így kis kiterjedésű tüzeknél hatékonyak lehetnek, de nagy felületeken kevésbé. A kamionokon sokszor nem is egy hanem több készülék, ráadásul gyakran nem is 6, hanem 12 kg-os készülék található, ami lényegesen növeli esélyünket a tűz megfékezésére.

Még valami: nekem igényem lenne egy magasabb fokú elsősegélynyújtási tudásra. Ha akadnak itt páran, akik szintén szeretnék képezni magukat egy kicsit, akkor írjanak és megpróbálok összehozni egy valamiféle oktatás/tanfolyam-félét, hogy merjünk is csinálni valamit.

És még valami: nekem nagyon sok időbe került, amíg uralni tudtam a baleseteknél előbukkanó sokkot, ahogy sokan mások is hasonlókat írnak. Nagyon meg tudja viselni az embert ha belecsöppen egy ilyen helyzetbe, de koncentrációval elkerülhető a pánikolás, csak hideg fejjel lehet segíteni másokon. Ne hagyd, hogy a pánik uralkodjon el rajtad, legyél profi, magabiztos, és próbálj meg higgadtan cselekedni.

Balesetmentes közlekedést mindenkinek!

 Jöjjön egy kis frissítés hozzá:

A porral oltó töltésével kapcsolatban a poszt írásánál rákérdeztem a legnagyobb hazai biztosítónál, hogy jól tudom-e a térítéses dolgot és ők is megerősítették, hogy mindenkinek a saját KGFB biztosítása alapján is meg tudják téríteni a töltés árát, függetlenül, hogy sikeres volt-e az oltás, vagy nem, illetve, hogy érintettek vagyunk-e az esetben, vagy sem. Érthető az indok is: a tűz szinte mindig vagyoni kárral és személyi sérüléssel jár, amit jó eséllyel valamelyik (másik) biztosító térít esetleg, így a biztosítók egymás kárát/kifizetéseit csökkentik a tűz esetleges megakadályozásával.

A keresztbe állást olyan esetekben lehet és kell elvégezni, amikor ez veszélyt nem jelent (nem éjjel, kanyarban), viszont az áthaladó autók a sérülteket, a mentést akadályoznák és a nyomokat megsemmisíthetnék. Természetesen egy koccanás esetén ostobaság lenne ezt csinálni, de senkinek sem hiányzik, hogy egy áthaladó autó kereke elól kipattanó alkatrész fúródjon az arcába / akármilyébe, vagy hogy elüssék, amint hátra lép egyet. Nem kell foglalkozni a háborgókkal, mert biztosan lesznek ilyenek. Ha határozottan lépsz fel, nem ugrál senki.

A hason fekvő ember kezelése eléggé nehézkes, amennyiben gerincsérülése van, akkor nagy a veszélye a további, visszafordíthatatlan folyamatoknak, ha forgatjuk. A mentők is először rögzítik a gerincét (KED-mellénnyel) és csak utána kezdik el mozgatni. Ugyanezt használják a kocsiból kiemelésnél is. Alapszabály: ha nem vagy biztos abban, amit csinálsz, akkor inkább ne is csináld.

Velem is előfordult már többször, hogy nem vette fel a telefont a mentő/rendőr/tűzoltó. Ilyenkor meg lehet próbálkozni azzal is, hogy egy társszervnek szólunk, miközben esetleg megkérünk valakit, hogy próbálja továbbra is a másik számot. Ha csak a tűzoltókat is, de sikerült elérni, akkor nyert ügyünk van, mert át tudnak szólni a társszervnek (nem a pulikus vonalakon érik el egymást, zárt rendszerük ven, természetesen), még ha épp rájuk nincs is szükség. Komolyabb balesetnél, ha úgy látjuk inkább “riasszuk rá” a tűzoltókat is, abból nagy baj nem lehet, illetve sokkal nagyobb a gond, ha a 10-15 perc múlva megérkező mentők hívására indulnak csak el: belátható ez mennyi időveszteséget okozhat.

A szívmasszázsról sokan sok félét gondolnak. Igaz ugyan, hogy nagyon gyakran törnek a bordák a szakszerű szívmasszázstól, de erő nélkül nincs értelme az egésznek. Ez benne van a pakliban. A törött borda beforr, a megállt szív pár perc múlva menthetetlen. Úgy tudom, hogy van olyan új tren, ami szerint belégzéssel már nem kell foglalkozni, a tüdőbe a szívmasszázs során jut megfelelő mennyiségű levegő, így koncentráljuk csak arra (megerősítésre vár ez az infó).

Az át nem adott tűzoltó készülékkel kapcsolatban tudom mondani, hogy ha elsőre nincs is sok kedve átadni, de ha közlöd vele, hogy az bűncselekmény, akkor lehet, hogy meggondolja magát. Megjegyzem a segítségnyújtás almulasztását elkövetheti az az ablakból bámészkodó lakó is, aki lát egy balesetet az utcán és nem lrtesíti a mentőket, nem segít a bajba jutottakon, tehát még csak közlekedni sem kell.

Tűzoltó készüléknek én 2 kg-os porral oltót javaslok, az számomra a megfelelő kompromisszum a teljesítmény / méret / ár tekintetében. 5-6 ezer forint körül már normálisat lehet kapni.

Az autópályás helymeghatározással kapcsolatban nálunk is vannak kis zöld matricák a szalagkorlát oszlopain, de azok (ha jól tudom) csak a 200 m-eket jelzik, azaz minden 4. oszlopon van. A pontos hely a km-kő és a +200 +400, stb szelvényből adódik. Az autópálya elválasztó sávjában a narancssárga sátortető-szerű táblák is a km-eket jelölik, csak a helikopterek számára is látható módon, ha valaki esetleg nem tudta volna.