Szemetelni bunkóság, mindegy is, hogy valaki gyalog teszi vagy az autó ablakán vág ki valamit. Akkor is láthatóan mérges voltam, amikor a balfi blogos hétvégén láttam ilyet a keménymag egyik tagjától, aki remélhetőleg fogta a többiek tekintetéből az üzenetet és azóta sem csinált ilyet. Aabroncs kollégája viszont olyan jelenetet nézhetett végig, ahol a negatív főszereplő végül jól ráfaragott. Persze felvetődhet a kérdés: jogos önvédelem vagy önbíráskodás volt? Ha utóbbi, akkor milyen más módon lehetne megnevelni az ilyen igénytelen barmokat?

Rövidke kis történet, nem is én voltam a tanúja, de tanulságos lehet. Ugyan arra járunk dolgozni a kollégámmal, én is láthattam volna, sajnálom is, hogy nem láttam.

Érdliget, vasútállomás, néhány héttel ezelőtt. Emberünk békésen gurul a sorompó felé, amiről ugye tudjuk, hogy mindig piros. Most is az. Sebaj, békés a nyári reggel… Előtte állt két akármilyen autó, ebben a történetben ennek szó szerint semmi jelentősége… Eddig békés minden.

Azonban egyszer csak, mint a mesében, kinyílik az első autó vezető oldali ablaka és emberünk egyáltalán nem diszkréten (no nem mintha akkor ez elfogadható lenne), fogta és kidobott egy szeméttel teli zacskót az út kellős közepére...

Nem semmi, már ez sem, azonban a történet még csak most kezdődik! Legtöbbször, valljuk be, sajnos egy ilyen mutatvány megtorlatlan marad…

A mai reggel kicsit más! A mögötte álló autóból kiszáll egy szép darab fiatalember és felveszi a szemetes zacsit, majd egy mozdulattal bevágja a nyitott ablakon és békésen elindul visszafelé! Nem rossz, nem rossz!

Erre viszont érthetetlen módon kipattan az autóból a szemetelő és sértetten kérdőre vonja a srácot, ezt mégis hogy gondolja!?!? Szó szót követ, emberünk keményít, majd ütésre emelni/emelné a kezét! Nem kellett volna... :-) A sztori a szemetelő számára egy szép nagy veréssel ért véget…

Rosszat csinált és rossz lóra is tett. Győzött az igazság… Ugye jól gondolom, ha azt mondom, nem sajnáljuk nagyon a szemetelőt?