Nekem ma hazafelé egy túlzottan is aktív passatos tesztelte a reflexeimet az M3 bevezető szakaszán, ZAti meg tegnap egy látszólag ultrapasszív autóval akadt össze. Aztán amikor elhaladt mellette és átnézett, egy merő idegbajjal találta magát szembe. Meg talán egy kis szondasípoltató leheletet is érzett volna, kiszállnak megbeszélni a problémát.

A tegnapi napon, 2011. 01. 10-én kora délután természetfeletti látványban volt részem az M1-es autópályán Tatabányától Komárom felé haladva. Tatabányán az újvárosi lehajtó felé közeledve a lejtőről messzire belátni a pályát. A párás, ködös idő ellenére messziről látszanak irányjelzők és féklámpák felvillanó fényei. Az autós első gondolata az, hogy biztosan baleset, vagy műszaki hibás autó okoz gondot.

Hát, közelebb érve látszott csak a valódi helyzet: Egy túlélőművész a fejébe vette, hogy megmutatja, ki a Jani. A rossz időben látszott egy sötét alak, illetve az ő autója kivilágítatlanul. Kb 100 km/órával poroszkáló Chevrolet (Daewoo) terepjárója, a vátuljára felszerelt KZM-065 jelzéssel.

Az őt utolérők először türelmesen vártak, hátha észreveszi, hogy valami nem stimmel, de hiába. Villogtattak, dudáltak, majd (szabálytalanul) jobbról kikerülték. A helyzet teljesen abszurd volt, a sofőr utálta az egész világot. Rá se bagózva a villogó, dudáló sokaságra, és az előtte húzódó teljesen üres szélső sávra, csak ment rendíthetetlenül. Amikor utolértem magam is, és elveim ellenére jobbról óvatosan kerülni kezdtem, akkor jött a borzalom.

Egy fekete kabátban ülő középkorú nő, borvirágos arccal a jobb elsőn, karját széttárva láthatóan ordítva, hogy "miii vaaaaaan???", közben kis híján előre bukott a műszerfalra, nyilván a napszúrástól. Ez a látvány sokkoló volt, de ha FELTÉTELEZEM, hogy a vezető arroganciája is a közös italozásból ered, hát gratulálok a potenciális gyilkosnak, a KZM-065-ös őrültnek.