Teljesen meg tudom érteni József dühét, hiszen úgy akarják megbüntetni, hogy nem ő hibázott. Ráadásul ezt még bizonyítani is tudja, mégsem akarják tőle elfogadni. Vajon van illetve lesz igazság? És ha másfél év alatt nem sikerült egy táblát pótolni, vajon hányan lehetnek még, akik hasonló csapdába kerültek és talán nem is tudnak róla?
Történetem első körben lehet, hogy kacifántosnak tűnik, de mire a végére érünk, mindenki tanulhat, okulhat az esetemből.
Történt egyszer 2010. év július végén, hogy Budapest határában sebességmérő autóba „botlottam”. Pár hónapra rá meg is kaptam a 30 ezer forintról szóló csekket, miszerint lakott területen 70 km/h-val közlekedtem a megengedett maximális 50 km/h helyett. Mivel határozottan emlékeztem az ominózus esetre, így felkerestem a helyszínt. Szerencsére az általam vezetett gépjármű rendelkezett beépített GPS nyomkövető rendszerrel. A rendőrség által közzétett felvételeken látható a mérés időpontja. Erre az időszakra vonatkozó GPS adatokat lekértem, majd bejártam az akkor megtett útvonalat, melyet kamerával rögzítettem is. Erre azért volt szükség, mert jól láthatóan elhagyom a „Lakott terület vége” táblát, és a mérés helyszínéig egyszer sem érek vissza lakott területre, valamint sebességkorlátozó táblával sem találkozok.
Ezek után még kikerestem a KRESZ lakott területére vonatkozó szabályát is, amire a rendőrség hivatkozik. Eszerint:
1.számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez kapcsolódó III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak
f pontja: Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák közé eső terület.
Megjegyzésként beszúrtam még a közúti jelzőtáblákra vonatkozó rendelkezést is, azaz:
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól, II. RÉSZ, Közúti jelzések
A közúti jelzőtáblákra vonatkozó közös rendelkezések
10. § (1) A közúti jelzőtáblák a járművezetők részére
a) az útvonal típusát jelzik,
b) az elsőbbséget szabályozzák,
c) utasítást adnak,
d) tilalmat, illetőleg korlátozást jeleznek,
e) veszélyt jeleznek, vagy
f) tájékoztatást adnak.
Számomra ezek után egyértelműnek látszott az adott helyzet, vagyis 5.000 Ft illeték befizetése mellett fellebbeznem kell a határozat ellen. Ezt jogban jártas ismerősöm segítségével meg is tettem, mellékletben elküldve egy CD lemezt is, melyen az általam rögzített útvonal felvétele is megtekinthető volt. Néhány hónap elteltével jött a válasz (itt ért az első nagy meglepetés), melyben az első fokú határozatot helybenhagyják, azaz továbbra is érvényben marad és fellebbezésnek helye nincs.
Indok: a sebességmérő GPS koordinátái és az adott területre vonatkozó települési napló szerint a mérőautó lakott területen mért! Az általam benyújtott felvételre semmilyen reagálás nem történt.
Megjegyzem, hogy az adott rész bizonyos útvonalról megközelítve valóban lakott terület, de az én általam rögzített másik útvonal alapján szó sincs lakott területről, mivel nem találkozok erre utasítást adó jelzőtáblával.
Mivel egyáltalán nem volt meggyőző a rendőrség indoklása, így éltem a felülvizsgálati kérelem lehetőségével (az ezzel járó papírmunkáról most nem írnék). Innentől az ügyem átkerült a Pest Megyei Bíróságra. Bíztam az igazságszolgáltatásban, ezért is mertem ügyvéd nélkül belevágni egy perköltségekkel járó ügybe.
Az első tárgyalás 2012. január közepén volt megtartva. Ezen rajtam kívül jelen volt a bíró és a rendőrség részéről egy jogi főelőadó (jogász).
A bemutatott felvételem alapján megállapítást nyert, hogy valóban hiányzik az általam megtett útvonalon egy lakott terület kezdetét jelző tábla. Már majdnem kezdtem örülni!
DE! Hiába tudom igazolni, hogy a GPS és videofelvétel szerint nem lakott területen közlekedtem és a rendőrség lakott terület szerint mért sebességet! A következő tárgyalásra (2012. április) a rendőrségnek elegendő lesz bizonyítania, hogy ők lakott területen mértek (megkérik a hivatalos iratokat a közútkezelőtől és már bizonyítva is van). Innentől kezdve nem vizsgálják az általam jogosnak vélt és bizonyított „lakott terület kezdetét” jelző tábla hiányát. A büntetés jogos lesz, plusz a perköltségek (30e+5e illeték+20e perköltség). A megkárosításommal kapcsolatban majd polgári peres úton a területileg illetékes közútkezelőhöz, vagy valami hasonlóhoz fordulhatok, hogy az engem ért kárt behajtsam rajtuk (ki nem rakott tábla, ellopott tábla, stb.). Ismét hangsúlyozom, hogy az ügyben teljesen vétlen voltam!
A bíró annyit mondott, hogy ő nem igazságot szolgáltat, hanem csak a jogszabályoknak felel meg… Véleményemre, hogy akkor ez egy kiskapu a rendőrségnek, és a vétlen autósokat sarcolják meg, valamint rosszkor voltam rossz helyen, illetve, hogy én a szabályoknak és előírásoknak megfelelően vezettem, csak bólogatni tudott. A tárgyalás során folyamatosan működő hangfelvétel rögzítő miatt nyilatkozni már nem akart.
Felháborító ma Magyarországon a jogrend! Méltányosságot nem kérhetek, mivel zéró tolerancia van!
Mi ez, ha nem rablás? Miért a rendőrség van védve, és miért nem az állampolgár? A bírónak miért nincs mérlegelési lehetősége?
Ezek alapján már előre látom a közútkezelővel szemben indított per végkimenetelét is: Ismeretlen tettes ellopta a táblát, sajnos nem megállapítható a kiléte, köszönjük, hogy jelezte a táblahiányt; panasszal az ismeretlen tettessel szemben élhet….
Az eset 2010. júliusában történt. Lakott terület kezdetét jelző tábla az érintett útszakaszon azóta sincs kint. Vajon kik járhatnak még hasonló cipőben?
Szerencse a szerencsétlenségben, hogyha tartom magam a lakott területen kívüli maximális 90 km/h-hoz, akkor a közigazgatási bírság most nem 30 ezer forint lenne, hanem 60 ezer…
Jelmondatom ezek után: Tartsd be a KRESZ által előírt szabályokat és megbüntetnek!
Bármilyen javaslatot, tanácsot, megkeresést szívesen fogadnék az üggyel kapcsolatban!
Az utolsó 100 komment: