Roppantul felelősségteljes életet élő apukával hozta össze a sors Tamást és a történet többi szereplőjét, akik együttes odafigyelése és gyors reakcióideje előzte csak meg a tömegbalesetet.
Ma egy suzuki akart engem összetörni, a köztünk lévő motorost pedig megölni. A történet:
Reggelente Szigetszentmiklósról járok be, az útvonal egy rövid nullás, aztán hatos bevezető a Lágymányosiig. A történet szempontjából ennyi számít.Szóval hatos bevezető, két sáv, végig 60-as tábla, amit alapvetően hülyeségnek tartok - így nem is szoktam nagyon betartani, mint ahogy mások sem. 80-90 környékén szoktam tekerni, persze vannak gyorsabbak, ilyenkor én ki külső sáv, ő meg haladhat, ahogy akar.
Vannak, akik betartják a 60-at, de ők okosan kimennek a küsőbe. Az esetek 95%-ban ez így is van, néha van, aki a belsőben tököl 60-al - azért ezt a pár alkalmat ki lehet bírni.
Ma reggel még csak ez sem történt, belső sávban kicsit hosszabb sor, 80 környékén autózik mindenki. Lassan utolértunk a külsőben valakit, aki lassabb volt, mikor észreveszem a visszapillantóban, hogy mögöttem három-négy autóval egy fehér Suzuki kivág, s előz a külsőben mindenkit.
Arra rögtön rájöttem, hogy csinálhatok akármit, ő elém fog bevágni, úgyhogy inkább fékeztem egy kicsit, hogy nagyobb legyen a helye, hátha nem tör össze - meg hát közben megérkezett közénk egy motoros is.
Na, a vége az lett, hogy persze befért elém, de éppen hogy, a motoros meg satura fékezett, hogy ne kenődjön fel rám...
A történethez tartozik még, hogy (sajnos a fényképken nem látszik), de a jobb hátsón egy gyerekülésben ott ült apa szeme fénye is.
Apáé, aki aztán összeakaszkodott egy Renault Megane-nal is, egymás elé vágtak be ügyesen párszor, s integettek kedveseket. Aztán úgy két kilométerrel később már mögöttem is volt apa úgy tíz autóval, a nagy sietségben...
Az utolsó 100 komment: