Érzésem szerint Zsola némileg mazochista személyiséggel van felvértezve, hisz a lenti párbeszéd alapján őszintén szimpatikusnak érezni valakit, aki undorítónak nevez és végig sem hallgatja a mondandómat, meglehetősen furán veszi ki magát.

Most nálam is kiverte a biztosítékot az örök téma, de mivel kíváncsibb vagyok a kelleténél, tovább léptem az ilyenkor szokásos „anyád!” szintű kommunikációnál – azért nem eléggé.

Talán a feltűnik a fórumon, és megbeszélhetjük, hol volt helytelen a viselkedésem. Az eset ma esett (ápr. 16-án), 10:48-kor az M3-as befelé vezető szakaszán, az M0-ás és a Szentmihályi úti felüljáró között.

Jövök befelé, a szokásosan kényelmes 100-110-es tempóban, abszolúte zavartalanul, szabályokat betartva, tempomattal. Utolérek egy kék Astrát, amelyik jóval előttem behúzódott a belső sávba (fényszórói, helyzetjelzője nem égett). Mivel láttam, hogy a külsőben éppen volt valaki, gondoltam, hogy előz. De nem, tartja a vele egyező tempót, tőle kissé lemaradva. Kiteszem az indexet befelé, hiszen láttam, hogy mások is jönnek mögöttünk, köztük egy motoros.

Semmi reakció. Villantok, hátha nem vett észre – megint semmi. Dudálok – semmi, még csak a tükörbe se néz. Duda hosszan, index – talán nem vett észre? Jó, nem dudálok, de az indexet kint hagytam, hátha észreveszi, és lehúzódik, és talán a motoros is látja, hogy mi a helyzet. A külsőből addigra már lehúzódtak a lehajtónál, így a szélső sáv üres volt. Jobbról nem előzök, ez autópálya.

Nos, egészen addig mögötte maradtam, amíg el nem értünk a felüljáróig, ahol véget ér az autópálya vége tábla, itt az indexet is elvettem, majd jobbra kitéve kihúzódtam, nem is foglalkoztam vele többet.

Észrevettem, hogy nagyjából egy tempóban, együtt autózunk, felvetődött bennem a kultúrált párbeszéd lehetősége, de csak alkalmas helyen és időben. Beértem a Hősök terére, ahol a külső sorban mögém állt, és mivel piros volt, hát kiszálltam, odamentem. Ő ablakot lehúz kissé.

„-Kezit’csókolom, megkérdezhetem, hogy miért nem tetszett az autópályán lehúzódni?

-Hogy mi? Milyen autópályán?

-Az M3-ason, befelé.

-Hogy micsoda?

-Itt, ahogyan jöttünk!

-Jaaaaa, szóval maga az a ….

-Tessék? (nagy volt a zaj, alig értettem)

-Szóval maga az az undorító, aki nem tudja elolvasni, mennyi a megengedett sebesség?

-Nem látta, hogy jeleztem?

-De nem tartotta be a sebességet

-Elnézést, de azt hadd’ döntsem el én, hogy mennyivel megyek, és autópályán egyébként is jobbra tartás van!

-Miért nem előzött akkor meg, ha annyira siet?” – húzza fel az ablakot

-Jobbról!?”

Felhúzta, utolsó mondatomat meg sem hallotta tán, de mivel a sor is elindult, autómhoz siettem, közben egy hosszú dudával megjutalmazott.

Mivel ezek után az Oktogonig és a körúton egy ideig együtt autóztunk, el tudtam olvasni a rendszámát: IOH-731, a vezető egyébként egy jól szituált, középkorú hölgy volt, még szimpatikus is, őszintén.

De miért tesz ilyet? Erre várok kommenteket, akár az övét is!