Végre valaki épp nem minket szidalmaz a posztíró helyett, hanem lelkes olvasó és a blogot meg színvonalasnak tartja, kell is kompenzálni, mielőtt még - és most E/1-re váltok, hogy csak a magam nevében beszéljek - az egóm a földig lenne rombolva. Igazából erre azért nagy esélyt nem látok, megoldják a kommentelők és levélírók a szinten tartást. Bár lassan már kiosztanék egy újabb autogramot, elvégre sztárblogger lennék, vagy mi a szösz. Az előbbiekkel kapcsolatos egóromboló megjegyzéseket a sörsátorba kérném, köszönöm. És akkor most hagyom Zoltánt, hogy beszéljen a hüvelygombáról.

Lelkes olvasója vagyok a blognak kb. egy éve. Rendszeresen olvasom a megjelenő sztorikat és próbálok a mások által leírtakból okulni, tanulni. Mindezek ellenére a hét végén (2009.09.04.) egy olyan helyzetbe futottam bele, amivel a több mint 20 éves autós pályafutásom alatt nem találkoztam, és ezért most, amilyen „szerencsés” vagyok, elég drágán fogok fizetni.

Szóval a helyzet a következő. M3 autópálya (lásd az ábrán) Nyíregyháza irányába tartó oldal kb. 30-as km, Babatpuszta pihenő környéke. Az adott szakaszon útkarbantartási munka volt, amelyet 1 sávra szűkítéssel oldottak meg. Természetesen előtte előjelző táblák 100-as, majd az 1 sávos részen 80-as korlátozás.

Szokásom szerint ezeket betartva haladtam a terelésen keresztül. A terelés felénél járhattunk, amikor újabb 100-as korlátozó tábla következett, amit őszintén szólva nem értettem, hiszen még mindig egy sávon haladt a forgalom és az útkarbantartók is jóval távolabb dolgoztak előttünk az úton. Gyorsítottam 100-ig és így mentem el a munkaterület mellett, ami után szinte azonnal megszűnt a szűkítés és két sávon folytathattuk tovább az utunkat.

Mint ahogyan az látszik, ez után egy az autópályákhoz képest éles kanyar következik, így a kanyarban ezzel a 100-as tempóval mentem végig, majd amikor kiértem belőle gyorsítottam az emelkedőn az általam autópályán használt 120 körüli tempóig.

Ekkor ért a meglepetés, mert az enyhe jobb ívű emelkedőn egyszer csak megpillantottam egy rendőrautót. Ösztönösen is levettem a lábam a gázról és a km órára néztem, ami akkor a motorfék és az emelkedő hatására 115 körül mutatott. Ezzel a sebességgel haladtam el rendőrautó mellett, amiből a bőszen mértek a rend őrei. Ekkor villant át az agyamon, hogy az nem lehet véletlen, hogy éppen itt mérnek és lehet, hogy én is túl gyorsan jöttem. Ez a sanda gyanúm néhány száz méter után igazolódott be, amikor megláttam a feloldó táblát.

Mivel az útkarbantartás után nem volt feloldó tábla, úgy néz ki a 100-as korlátozás alatt futottam bele 120-125 körül a traffiba. A problémám csak az, hogy mivel nem járok rendszeresen ezen a szakaszon nem ismertem a helyzetet az karbantartás nélkül így nem tudtam, hogy a második 100-as tábla a kanyarra vonatkozik és ezt csak kb. 1 km múlva fogják feloldani. Így mivel párszor már elmentem olyan útkarbantartás és sebesség korlátozás mellett az autópályán, ahol nem volt kitéve feloldó tábla (pl. az elválasztó sövény vágásakor), itt is úgy tettem, mint máskor, azaz visszaálltam az eredeti tempóra.

Természetesen így utólag már teljesen tiszta a kép és jogosnak mondható a bírság is, de mivel májustól már nincs mérlegelési és méltányossági lehetősége a rendőrségnek, ezért felesleges a fellebbezésen gondolkodnom és csendes beletörődéssel várom a 30 ezres csekkemet.

Ugyanakkor a mostani tapasztalatom felveti azt a kérdést, ha legközelebb ilyen esettel találkoznék, és nics feloldó tábla, mikor gyorsíthatok vissza az eredeti sebességemre? A következő kihajtónál?

Kíváncsi vagyok, hogy mi az olvasók véleménye! Én vagyok szimplán béna vagy nem ennyire egyértelmű a helyzet?

Elnézést kérek a bő lére eresztett történetért! Gratulálok az eddigi színvonalas munkához!

Most viszont én kerültem olyan helyzetbe, ami érdekes lehet mások számára is. Előzetesként annyit, hogy nagyon oda szoktam figyelni a sebességhatárok betartására két okból is. Egyrészt, mert általában ott ül családom is a kocsiban és nem szeretném őket bajba sodorni, másrészt bérből és fizetésből élőként nem engedhetem meg magamnak azt az „úri huncutságot”, hogy a manapság elég komoly bírságokat csak úgy zsebből kifizessem. (Tudom, nem lehetek sikeres ember! :) )