Nem venném a szívemre, ha valakit autózz! blog olvasás közben cseszne le a főnöke munkaidőben, ezért ma csak így délután fél öt felé közeledve kaptok posztot. Na jó, meg azért is, mert nem volt eddig egy szabad percem se veletek törődni, de majd most! MutánsTehén egy kerékpárossal zúzta meg kicsit autója elejét, miután elindult a zöldnél. A biciklis szerint persze ő volt a hülye. Szerintem is, mert mindig a posztoló az, mint tudjuk.
Gondoltam megírom a sztorimat, hátha valakinek érdekes lehet. Tegnap este (01.29) a Jókai téren parkoltam (Liszt Ferenc térrel szemben az Oktogon közelében, aki nem lenne ismerős arrafelé). Beszálltam a kocsiba, kiálltam, elindultam és meg álltam a piros lámpánál annak rendje és módja szerint.
A lámpa zöldre váltott, előttem egy Taxi volt aki megindult, én pedig nemkülönben. Épp a zebrához ért a kocsi orra, amikor egy iradtlan csattanás kíséretében egy biciklis repült át a motorháztetőm felett. Eszmélni sem volt időm, a bicajos már üvöltött és a lámpára mutogatva osztotta az észt.
Én sem tudtam magam türtőztetni, kinyitottam az ajtóm és pár kedves szóban elmondtam neki, hogy nem igazán értem felháborodásának okát, lévén, hogy a lámpa már jócskán zöld volt nekem mikor elindultam, és ebből egyértelműen következik, hogy neki már régóta piros volt.
És nem lassan jött, benézve az utcába, hogy vajon jön-e autó! Nem! Igen nagy sebességgel érkezett, esélye sem lett volna megállni. Miközben folyt az eszmecsere, felült biciklijére és elindult, hátrébbról pedig már hallatszott a "dudakoncert". Visszapattantam, elindultam úticélom, a Blaha Lujza tér irányába.
Ott leparkoltam, és megnéztem az autóm, sajnos az index betörve, a lámpa tartópöckei közül kettő letörve, és a díszléc kiszakadva. Hülye voltam, ott rögtön meg kellett volna néznem, de annyira ideges voltam, hogy eszembe se jutott. Ám az egészben a legrosszabb az volt, hogy a legtöbb gyalogos rám nézett rosszallóan. Pedig nem érzem, hogy akárcsak egy kicsit is hibás lettem volna.
Az utolsó 100 komment: