Múlt héten majdnem elcsapott egy hasonló kvalitású versenyző, aki a járdaszegélyre szeretett volna padlógázzal felugratni a jeges útról és ebben az sem zavarta meg különösebben, hogy ha netán sikerülne neki, akkor pont kettétörné a lábaimat lendületből. Reader613 újdonsült barátja kiparkolni szeretett volna szintén inkább kevesebb, mint több sikerrel, majd érvényesítette a jó tett helyébe ne várj semmit közmondást.
Rövid napi szösszenet a blogba, ha épp nem vagytok amúgy is tele ilyen szintű irományokkal, vagy jobbakkal, akkor pakoljátok ki.
Budapest, XII. kerület, Kiss J. altábornagy utca, mai nap (február 4). Gyalogosként sétálok lefelé, és látom, hogy az Okos Autós pörgő kerekekkel próbál elindulni felfelé a járda mellett parkoló helyzetéből. Nézem, se előtte, se mögötte nincs autó, legalább másokban nem fog kárt tenni.
Node, az ember ugye segít ahol tud, hát jeleztem neki, ha kell, megtolom. Visszaintett, persze, menjek csak hátra. Kezdem tolni a kocsiját, hát erre ő is kezdi tolni, mármint a padlógázt.
Pár másodperc után előreszóltam neki, hogy "Hintáztasd inkább!". Nem tudom, hallotta-e, és ha igen, pontosan mit is hallott, mindenesetre a következő pillanatban villant a tolatólámpa, és újfent jött a padlógáz.
Emelkedő utcáról lévén szó, jóllehet előre nem tudott elindulni, hátra azonban igen (mint írtam, előtte-mögötte senki, akár eleve is kezdhette volna ezzel a manőverrel). Éppen csak félre tudtam ugrani, tolatott ki az út közepére, mintha ott se lennék.
Utána egyes, természetesen padlógáz, és továbbra is folyamatosan kipörgő kerekekkel végül el tudott érni egy minimális sebességet, majd eltűnt. Arra már nem voltam kíváncsi, hogy esetleg megköszönte-e a segítséget, vagy annak szándékát, ha már magát a segítséget valójában nem is hagyta, hogy megadjam neki.
Ja igen.... Természetesen nyári gumi volt rajta.
Az utolsó 100 komment: