Sokszor tapasztalni, hogy a megkülönböztető jelzést használó autók nehezen tudnak haladni, mert az autósok nem engedik el őket. És nem annyira szándékosan, hanem inkább mert nem hallják meg időben, vagy leblokkolnak és nem tudnak megfelelően reagálni, ami által csak még jobban feltartják ezeket a járműveket. Csalóka tud lenni városban a visszhang is, de oda kell figyelni. András néhány esetet osztott meg velünk, van akinek érdemes tanulni belőle.

Elöljáróban leszögezném -mert mindig mindenki leszögez valamit a poszt elején általában :D -, hogy a legnagyobb a tiszteletem a mentősök felé, ismerem őket, ismerem a munkájukat, anyám mentőorvosként kezdte a karrierjét, szóval tudom, hogy mi merre mennyi. Látok videókat, hogy mennyire közömbösek az autósok ha megkülönböztető jelzéssel jönnek, hallok történeteket, ismerőstől, anyámtól, stb.
Egy dolog viszont nem mindig fér a fejembe; az éjszaka kellős közepén, kihalt főúton, zöldhullámban közlekedő mentős van amikor ész nélkül szirénázik, van amikor meg csak a villogót használja, tekintettel az ott lakókra. Előfordult már olyan is, hogy a BAH csomóponton éjjel egyedül én közlekedtem, nekem volt zöld, láttam a távolból érkező mentőt villogóval, megálltam és villantottam neki, hogy látlak öreg, nem kell szirénáznod, nem is tette, csak megköszönte amikor elment előttem. De az is megtörtént már, hogy éjszakaira várva a kihalt környéken 3 perce csak az egyre közeledő szirénázást hallom, mintha a legnagyobb csúcsforgalomban lennénk, pedig az úton egy lélek sincs.
Hogy mi a jó megoldás, mindenki döntse el maga; anyámék anno borultak már mentővel, mert éjjel nem használtak szirénát és egy rendőr kikanyarodott eléjük -btw. főúton mentek-, viszont ha egész éjszaka szirénázva közlekedik a kocsi, akkor az megkeseríti az állomás közelében lakók életét.

 

 

Na de hogy ne tűnjön úgy, mintha a mentősök ellen lennék:
 

Pár napos eset, belváros, zöld lámpa, kereszteződés, egy sávos út, mellettem villamos kb. azonos tempóval, szirénázást hallok, de nem látom, hogy honnan jön, csak azt veszem észre, hogy a villamos megáll a kereszteződés elején. Én is megálltam mellette, mivel arra számítottam, hogy a villamos takarásából fog érkezni a mentő, bár még mindig nem láttam, csak a hangját hallottam. A mögöttem lévő -amint megálltam- ráfeküdt a dudára és jobbról kikerülve meg akart előzni, már mellettem járt, mikor felbukkant a mentő -egyébként nekünk jobbról, a visszhang csalóka tud lenni-, így még meg tudott állni. Felhúzott ablakok, rádió mellett gondolom mit sem hallott az egészből. A mentős intve megköszönte nekünk, hogy lassítás nélkül át tudott hajtani a kereszteződésen. Könnyen ki lehet számolni, hogy átlag hány piros lámpán mennek át egy vonulás alatt, és hány perc késést halmoz fel az, ha mindenhol gyökkettővel tudnak csak átgurulni.

A feneketlen tónál láttam azt a hajmeresztő esetet, amikor a vonuló rohammentő elől egy hölgy tolatva-parkolva akart félreállni egyirányú úton. Első sorból néztem végig az esetet, mivel a mentőt én már korábban elengedtem, de ott konkrétan utolértem. 50métert kellett volna a macának előremennie és a Móriczon bárhova félre tudott volna állni, ehelyett ő nyomott egy satut a mentő előtt és elkezdett tolatni. A sofőr természetesen derékig lógott ki a mentőből és ordibált a nővel. Nem, a nő nem parkolt, mert kisebb volt a hely, mint az autója és miután nagy nehezen elment mellette a mentő, folytatta útját... Ez a plusz egy perc lehet, hogy egy ember életét követeli.

Végezetül az utolsó mentős sztori, ami eszembe jut; haverom csuklós buszt vezetve nekik piros lámpánál fogta magát és -ésszel, óvatosan- begurult a 2x2 sávos útra keresztbe, elzárva a forgalmat, hogy a mögötte érkező mentőnek utat adjon. Sokan nem tudják, hogy a KRESZ lehetőséget ad arra, hogy piros lámpánál óvatosan áthajtsunk, hogy a hátulról érkező megkülönböztető jelzést használó járműnek utat engedjünk. Gyakran látok fél percekig beragadó mentőket, mert az autósok a piros lámpát betonfalként fogják fel.
Amúgy, a mentőtiszt felírta haverom buszának a rendszámát és a munkájuk végeztével írtak a BKV-nak egy köszönő levelet, aminek utolsó mondatát én is végszónak szánom, még ha nem is emlékszem rá pontosan:
"Ha mindenki így segítené a mentősök munkáját, akkor ezzel emberéleteket lehetne megmenteni."
Figyeljünk rájuk!