Elég sokszor találkozom járdán illetőleg zebrán tekerő biciklistákkal. Nincs jó véleményem róluk, főleg ahogy a legtöbben előadják. Nemrég a körútról az Aradi utcára fordulva csaptam el egyet kis híján, miután a gyalogosokat elengedtem, majd hirtelen a semmiből megjelent a delikvens fülében mp3-lejátszóval. Nem lassan jött a járdán, láthatóan nem érdekelte, hogy ott neki semmi keresnivalója. Jumbóka egy hasonló szituációt ír le, igaz az nem derül ki, hogy mennyire volt széles az út, amire az autós kanyarodott, hogy ténylegesen zavarta-e a bringás. Ha nem, akkor túlzás a kifakadás, ha meg igen, talán elég lett volna egy dudaszó és szólni neki normálisan. Egyébként pedig jó lenne, ha mindenki megtalálná a helyét, ahol közlekednie kell vagy tolja inkább a biciklit.
Az mostani történetet három-négy mondatban el lehetne intézni, talán még hatásosabb is lenne. De ha az ember sokat van otthon, akkor ráér nézelődni a neten, ahelyett, hogy valami „normális” elfoglaltságot találna magának. Sőt még tesz hozzá egy lapáttal, hogy a saját hülye történetét is világgá kürtölje. Az eset jogi hátterét szándékosan nem hozom előtérbe, mert a témában mostanában rengeteg írás született, és mint mindennek, ezeknek is csak mocskolódás lett a vége. Ez viszont így is kezdődött!A helyszín: hétköznapi kereszteződés, kis forgalom. Autós áll a lámpánál, kis ívben jobbra akar fordulni. Egyszerre kap zöldet a gyalogátkelőhelyen közlekedőkkel. A szemben levő oldalról elindul egy kerékpáros (nyeregben, tekerve a zebrán).- Autós: Nem tudsz leszállni, baszd meg?- Kerékpáros: Ha leszállok, lassabban érek át.- Autós: Baszd meg!Mivel a kereszteződés közelében senki más nem volt, 6, azaz hat másodperc után mindenki folytatta útját.
Az utolsó 100 komment: