Örömömre szolgálna, ha le lenne hozva ez az aranyos történet, mivel szerintem nem csak nálam próbálták eddíg megcsinálni!
 
Csak azért bátorkodtam ezt a tanulságos esetet leírni, mivel én személy szerint rühellem, ha megpróbálnak meglopni; ha meg ezzel rendszeresen próbáloznak, akkor pláne. Remélem ezzel az írással sikerül felkeltenem autóstársaink figyelmét, hogy ne hagyják magukat lehúzni ilyen gusztustalan módon.

Történt valamikor nyár végén, hogy egy hétvégi hajnali órán hazafelé menet eszembe jutott, hogy a budaörsi Agip kúton tankoljak, mivel szerintem elfogadható a BlueDiesel ára, és ténylegesen jobban megy tőle az autó. Az elhatározást tett követte, és megálltam a Bp-re bevezető oldalon tankolni. Teletöltöttem a kocsit, majd a shopban egy húszezressel fizettem a tankolást, valamint ÁFÁs számlát is kértem róla. Amikor felmarkoltam a visszajárót, kicsit gyanús lett, ezért megszámoltam. Egy ezres hibádzott. Amikor szóvá tettem, akkor a pénztáros leányzó is megszámolta: tényleg kevesebb, így simán fogta magát, elnézést kért, és odaadta a hiányzó pénzt. Mivel nem gondoltam, h az eset szándékos, ezért hagytam is neki kb. 200 forint jattot a semmire, mert tulajdonképpen le sem bagóztak, csak a számlámat adták oda.
 
Következő alkalommal, amikor megint hétvégén sikerült hajnali egy óra tájában odakeverednem, akkor szintén hibádzott húszezerből a visszajáró, érdekes módon pont egy ezressel. Itt a pénztáros csajszi a visszaadás pillanatában hátat fordított nekem, és elkezdett zörögni valamivel. Amikor szóvá tettem a hiányt, akkor azt mondta nagy rafkósan, hogy sajna nincs több kis papírpénze, az aprót szedte össze, hogy visszaadhasson. Tényleg adott egy ötszázast, meg egy marék 100, 50, 20, 10 forintost, amit megszámolva pontos volt. Kapott egy százas jattot. Ekkor sem vontam párhuzamot, sőt még a páromnak is normálisnak tűnt a dolog.
 
Ismét egy hétvégi érkezés, ismét éjszaka, ismét tankolással, s szintén jelen volt a nejem is. Most két tízezressel fizettem, és érdekes módon ismét hiányzott az ominózus ezres. Amikor szóltam, h valami nem stimmel, akkor a csaj a képembe vágta, hogy "Odaadtam a számlát, mehetsz"! Ekkor kiterítettem a pultra a visszakapott pénzt, és a hétezer meg tizenkétezer az a matematika szerint nem húszezer összefüggéssel akartam megvilágítani a meglehetősen vastagon vakolt randaságnak, hogy gondolja meg magát. Ekkor zsebből közölte, h az úgy jó, anélkül, h odanézett volna, mert a pályás kollegájával együtt erősen bámultak valamit a tévében. Kb. ez volt az a pillanat, amikor emelt hangon kikértem magamnak, mivel nem kellene ennyire hülyének néznie. Persze ekkor életem párja egyből csitítani kezdett, de a személyzet cseszett rám. Nyomatékosított felszólításra végre odaadta a hiányzó pénzt, de még elnézést sem kért a "malőrért", sőt látszott rajta, hogy bosszantja, hogy nem tudott meglopni. Nejem unszolásának engedve nem kértem panaszkönyvet, hanem csak otthagytam őket. Mire beszálltunk a kocsiba, már helyére kerültek a mozaikdarabkák, és megfogadtam, hogy jön még kutyára dér!
 
Elkezdtem hétvégente éjjel tankolni járni Budaörsre. Először a Budapestről kivezető oldalra szántam rá három hétvégét, soha semmilyen probléma nem volt a pénzzel, sőt egyszer még többet is kaptam vissza egy forinttal, mivel nem volt forintos érméjük. Persze mindíg hagytam ott pár száz forint jattot.
 
Ma hajnalban (2007/11/11) ismét idejét láttam a tankolásnak, holott még kb. 15 liter volt a tankban, és megkértem az egyik ismerősömet (akinek a frissen beszerzett kiscicáját csodáltam meg), hogy a macskakaja megvásárlása után jöjjön ki velem a Fogarasi úti Tescotól Budaörsre tankolni. Eleinte nem értette, h miért éppen oda, de végülis eljött velem. Beálltunk a bevezető oldali kúthoz (0:55), szépen teletöltöttem a kocsit, és elmagyaráztam a srácnak, h megint meg fognak próbálni meglopni ezer forinttal, úgyhogy legyen oly jó, és jöjjön be velem fizetni. Végül együtt mentünk be, és fizettem a tankolást (10843 Ft) két darab tízezressel. Ismét kértem számlát. Miután megkaptam a számlámat, a hölgyemény lerakott a pultra 3 db. ezrest, amire rárakott egy ötezrest, amire rárakott 150 ft aprót. Amikor többször is megszámoltam a pénzt, sőt ismerősöm felé mutattam is, hogy kevesebbet kaptam vissza, kértem a panaszkönyvet. Ekkor a pénztáros úgy csinált, mintha leesett volna valami, és elkezdett egy (valószínűleg autópálya-matricához tartozó) kettős papírral hadonászni -miközben kivett a kasszából egy ezrest-, hogy leejtette a pénzt, most akarta odaadni. Ekkor elmondtam, hogy nem érdekel, egymás után négyszer fordult elő hétvégén éjszaka, hogy ezer forinttal kevesebbet adtak vissza, úgyhogy ezt nem tudom véletlennek tekinteni; különben is csak azért hívtam be az ismerősömet, hogy lássa, hogy ténylegesen megpróbálnak meglopni ezer forinttal, és ezt mielőtt bejöttünk, közöltem is vele. Amikor a pénzárosnő erre azt mondta, hogy véletlen volt csak, akkor Gábor közölte, hogy direkt ide jöttünk a Fogarasi útról, és ő ezt nem akarta elhinni, hogy ilyesmit meg mernek próbálni. Mire a nő felháborodottan közölte, hogy "Egyeseknek ilyen szemétkedésre van idejük, én ezt el sem hiszem!". Ezek után kb. 10-20 percig kereste a Vásárlók Könyvét, amit nem tudott átadni, holott a vásárlók számára hozzáférhető helyen kellene tárolniuk. Ekkor kitalálta, hogy másnap éjjel is ő lesz szolgálatban, és menjek vissza akkor beírni a panaszkönyvbe. Miután alaposan szétnéztem a shopban, és nem találtam meg a felügyeleti szervek elérhetőségét ismertető táblát, közöltem, hogy nem baj, hétfőn megkeresem a budaörsi jegyzőt, majd közvetlenül utánna a Fogyasztóvédelmi Felügyeletet, az Agip Magyarországgal együtt, mert ez egy kissé tűrhetetlen, amit itt rendszeresen megpróbálnak eljátszani. Az már szinte említésre sem méltó, hogy utolsó mentsvárként felolvasta a hölgy a rendszámomat, hogy ez alapján meg fog találni. Ezen már erősen röhögtem, mivel nem igazán jó üzlet engem fenyegetni.
 
Én egész végig jókedvűen mosolyogva adtam elő a mondandómat, sőt a shopból távozva az utánnam szövegelő pénztárosnak még integettem is.