Napi bónuszjáték: Aki megtalálja a lenti sztoriban emlegetett Karinti Frigyes utat és beküldi az utcanévtábláról készült fotót, az kap tőlünk egy lakást, vagy autót, vagy mondjuk amit akar. De majdnem jó megoldásokat nem fogadunk ám el!
Jó, tudom, lerágott csont, de elgondolkozott már azon valaki, hogy mi folyik szép fővárosunkban? Én így látom a helyezetet folyamatosan rontó tendenciákat:
1. Parkolási lehetőségek folyamatos szűkítése.
Számtalan útfelújítás járt/jár azzal az eredménnyel, hogy 50-80%-kal csökkentik a parkolóhelyek számát úgy, hogy nem gondoskodnak más lehetőségről, például parkolóházról. Erre néhány példa: Király utca: járdaszélesítés, virágládák döglődő növényekkel, 50-60%-os veszteség. Karinti Frigyes út, parkosítás, 80%-os veszteség. Rengeteg olyan lakóház keletkezik így, amihez egy darab parkolóhely sem tartozik! Egy 30 lakásos házban pedig van 10-15 autó biztosan. A helyi lakosok pedig a közelben szeretnének parkolni. Ez a szűkítés zsúfoltságot okoz, bevezetik a fizetős parkolást, és elkezdik emelni a díjakat, hogy legyen mindig 10%-nyi üres hely. De nem lesz, mert a helyi lakosok sem férnek el. Ők viszont nem is fizetnek, csak valami jelképes összeget. Tehát tovább nőnek a díjak, a csillagos égig, és az ütődött döntéshozóink nem értik, hogy miért nincs szabad hely... Azok pedig, akik ott dolgoznak, szívnak vastagon: Nekik nem jár a befizetett adóikért a parkolás, csak a bünti meg a lehúzás. Meg a kétóránkénti órába dobálás, ami nem a helyi önkormányzathoz jut, hanem nagy része valami maszek (haver) vállalkozáshoz. Onnan pedig egy része valamelyik párt kasszájába.
2. A balra fordulás lehetetlenítése és akadályozása.
Komoly kereszteződésekben rengeteg helyen nem lehet balra kanyarodni. Sőt, a villamospályát védő akadályok miatt megfordulni is csak sokára, gyakran egy villamosmegállónyit előre menve, azt megkerülve, és visszajöve oldható csak meg, két forgalmi lámpánál sorban állva. Persze lehet erre azt mondani, hogy oldjuk meg a balra fordulást úgy, hogy az első lehetőségnél jobbra, majd még kétszer ugyanezt. Ezt viszont a direkt hülyén egyirányúsított utcák teszik lehetetlenné. Lásd alant.
3. Az utcák szándékosan rossz egyirányúsítása.
Régen, amikor vezetni tanultam, úgy határozták meg az utcák forgalmi rendjét, hogy minden háztömböt lehetőleg körül lehessen autózni. Ez ma, amikor egyre kevesebb a parkolóhely, létfontosságú lenne. Ha egy autó A pontból B pontba megy, és már meg is tette az utat, segíteni kellene, hogy megállhasson. Különösen igaz ez a belvárosra, ahol különben is nagy az átmenő forgalom. De nem, nálunk ez nem így működik. A járművek, ha elsőre nem tudnak leparkolni a célpont 200 méteres körzetében, kénytelenek egy fél kerületet körbeautózni megint, amíg ugyanoda visszajutnak. Persze, közben sorban állva a lámpáknál, járatva a motort a kialakuló dugókban.
Az ideológia persze az, hogy "űzzük ki az autókat a belvárosból" meg "legyen jó a levegő". Azonban ott sántít a dolog, hogy az ember nem passzióból megy valahova. Persze van ilyen is (mozi, színház, stb.), de ha megállítasz 100 autót a Bajcsin, hogy mit keres itt, akkor 95 azt fogja mondani,, hogy DOLGA van itt, vagy ITT LAKIK. Egyik társaságot sem lehet elüzni, mert nekik ide KELL jönni. Ha sz@r a közlekedés, akkor is, csak így nagyobb szívás, meg jól le is húzzák őket.
A tömegközlekedés meg haldoklik. Arról miért nem beszélünk, hogy ha egyszer vagy kétszer át kell szállni, akkor az utazás már kétszer olyan sokáig tart, mint a kocsival a dugón keresztül? És az idő fele a megállókban való várakozással telik el, és vagy felférsz a buszra, vagy nem, vagy meglopnak, vagy nem.
Én úgy látom, a cél az, hogy minél nagyobb legyen a közlekedési káosz, amivel indokolható lesz a drága parkolás és a dugódíj. Eredmény pedig nem lesz, mert magukat a problémákat nem megoldják, hanem generálják.
Az utolsó 100 komment: