Úgy tűnik véget nem érő a Netuddki sztorijához hasonló esetek száma, mert tömegével külditek az ilyen kis történeteket és egyik-másik kísértetiesen egyforma. Mi annak rendje és módja szerint közzé is tesszük ezeket, de jó volna valahogy közösen megoldást is találni. Van erre esély?
A kisautós sztoriról eszembe jutott a két héttel ezelőtti vasárnapom, amikor is az autópályán poroszkáltam hazafelé Budapest irányába.
Ultra nyugi voltam az előző estétől és ez még később érdekes lesz talán. Tatabánya előtt, ha jól emlékszem ott, volt egy sávelhúzás. Mivel a külső sávban nem akartam menni a zajos felfestés miatt (a szalagkorlát mellett egyensúlyozva meg defekt esélyes szerintem) a belsőben nyomultam 80-90 között valahol. Egyszercsak belenéztem a tükörbe és láttam, hogy valami fekete repül mögöttem. Ennek a fele sem tréfa, index jobbra és már húztam is volna kifele hadd repkedjen tovább, de a feketeség addigra már mögém is ért és megkísérelt jobbról jól megelőzni. Nem tudom, hogy az irányjelzés hiánya miatt honnan kellett volna tudnom mik a szándékai ezért ezt látva tétovázni kezdtem.
A feketeség azonban nagyot fékezett én meg most már felbuzdulva kihúzódtam a külsőbe, hadd haladjon tova. Na, ezt nem kellett volna. Szegény ember teljesen kiakadt: mellémhúzódott és már kaptam is az osztást, látom, hogy hadonászik, ordít, fröcsög, totál kész. Nem értettem igazán, uh. mivel rajtam is napszemüveg volt (higgyétek el könnyebb úgy a szemkontaktus :) vigyorogva intettem, hogy nem hallom és különben is húzzon mellőlem mert lassan összeérnek a visszapillantók. Kb. 20 másodperc alatt kitombolta magát látva, hogy nem leszek ideges és nem szállok be a játszmájába ami nyilvánvalóan úgy van kitalálva, hogy azt csak ő nyerheti, és egy padlógázzal tovább iramodott.
Nem sokáig, mert mindeközben utolértünk egy kisbuszt aki mögé beragadt a drága, én meg a már előbb is említett vigyorral visszaelőztem a belsőben. Ez ismét szintre emelte a hangulatát, uh. flikk-flakk után ismétlődött az előző szituáció, de a vége annyiban változott, hogy rámhúzta a kormányt (15 centi, ha volt az én első és az ő hátsó lökhárítója között) és beállt elém vagy két méterre és villogva dudálva gesztikulált. El kell ismernem, hogy nagyon érezte az autót mert én sem a kormányt nem húztam el, se a gázról le nem vettem a lábam, mégsem lett gond. Akkor végre megkaptam az ujjat (the finger) és elhúzott a szentem.
Kérdés: milyen autóval volt ő és milyennel én? Gyanítom, hogyha egy Jeep-ben ülök és nem egy Yarrisban, akkor nem lett volna ilyen kóstolgatós kedvében a BMW-gazdája. Szerintetek?
Az utolsó 100 komment: