Mielőtt máglyahalált szavaznánk azoknak, akik szájbarágósan próbálnak pozitív közlekedési morálra ösztökélni, olvassuk el /A\ levelét, aki igazán érzékletesen mutat rá a legalapvetőbb problémákra amiket elkövethetünk és sokszor talán magunk sem vagyunk igazán tudatában, hogy adott szituációban nem a legmegfelelőbb módon reagálunk.
Nemrég jelent meg egy poszt egy aggódó vezetőtől - hogyan is viselkedjünk akkor, ha nálunk gyorsabban hajtani akarók kényszeríteni akarnak, zavarnak minket? Pár gondolat alább.
1. Szabályosan és biztonságosan vezetni nehezebb, mint bunkó módon és veszélyesen. Ez nem meglepő, hiszen a szabályos vezetésnél figyelni kell.
2. Szabályosan és biztonságosan vezetve együtt kell élnünk azzal a tudattal, hogy feladjuk a pozíciónkat egy bunkó javára. Ez bizony pszichológiai teher - mi vagyunk a jófiúk/jólányok, mégis mi kerülünk hátrányba... de nem ez a lényeg.
3. Szabályosan és biztonságosan vezetni csak akkor lehet, ha tudjuk a szabályokat. Igen kellemetlen és veszélyes, ha valaki csak hiszi, hogy jól csinálja, közben meg nem. Szóval a KRESZ-t célszerű időnként fellapozni.
4. Fókuszáljunk először is a sebességhatárokra, hiszen ez volt az eredeti post témája.
4/a. Tudnunk kell, hogy az adott úttípusra mi a KRESZ szerint alapértelmezetten meghatározott legnagyobb megengedett sebesség (26. paragrafus).
4/b. Figyeljük a korlátozó táblákat. Fontos szabály, hogy már a tábla vonalában érvényes a korlátozás, szóval nem a hatvanas tábla mellett kilencennel való elhaladás után kell fékezni, hanem még előtte...
4/c. Figyeljük a feloldásokat! Ha elmulasztjuk a feloldást, és tovább haladunk a korlátozott sebességgel (vagy, ha a tábla az úttípusra megengedettnél magasabb sebességet engedélyezett, akkor ezzel a magasabb sebességgel), akkor megint csak mi vagyunk a rosszak!
5. Minden más közlekedési problémaforrás esetében a fenti három pont értelemszerű alkalmazása megoldja a problémáinkat (elsőbbségadás, besorolás, satöbbi).
6. Térjünk rá a viselkedésre. Mit tegyünk, ha mi tényleg jól vezetünk, de valakinek ez sem elég - vagy pont ez a baja?
6/a. Azt az autót, aminek a kormánya a kezünkben van, nem más vezeti! A vezető felel a kocsiban utazók és a környéken lévő mindenki más biztonságáért, így senki és semmi nem kényszeríthet bizonytalan helyzetbe.
Ehhez lelkierő kell, ellen kell állni egy nyomásnak. Meg lehet szokni.
6/b. Okos enged, szamár szenved. Ha egy bunkó seggbebújik, dudál, villog, akkor a hasonló reakció csak ronthatja a helyzetet. Bunkót nevelni nem lehet, büntetni hülyeség. Ebből adódóan a satuzgatás, ablakmosó, mutogatás, kiablálás, ködzárófény, satöbbi csakis rossz megoldás lehet.
6/c. Figyelmeztetni természetesen nem hiba. Pár pici fékpedálpöccintés (ami lámpát már villant, de érdemleges lassulást még nem eredményez) teljesen rendben van. Persze, lehet, hogy a bunkó ezt nem így gondolja...
6/d. Ha menni akar, engedjük. Nagyon rossz hozzáállás a bunkót akadályozni az előzésben ("Szenvedjen csak"). Minél előbb minél távolabb kerül, annál jobb nekünk. Segítsük az előzést. Ezt természetesen az udvarias és szabályos előzőkkel is tegyük meg. Ennek érdekében a jobbra húzódás (nem padkára, csak ameddig nekünk is biztonságos), gázelvételes lassítás teljesen OK. Figyeljük az előzési szakaszokat (pl. az említett 2/A úton több kilométerre előre jelzik KRESZ 118. ábrájával és egy kiegészítő táblával). Súlyos hiba ilyen helyen gyorsítani, ez általában amiatt történik, mert az oda nem figyelő és bizonytalan vezető megörül a szélesebb aszfalttól. Persze, vannak ilyen bunkók is...
6/e. Ha megkezdődik az előzés, segítsük. Az előzés a legveszélyesebb közlekedési manőver, mindhárom félnek (aki előz, akit előznek és aki szembe jön) együtt kell működnie szükség esetén. Ha az előző kijött mögülünk, egy kis gázelvétel nem fog nekünk hátrányt okozni hosszú távon, de ennyivel is hamarabb lezajlik a dolog. Ha jönnek szemben, készüljünk fékezésre (vagy akár eleve fékezzünk). Lehet, hogy a szembejövő is gyorshajt, és az előző, ha más lehetősége nincs, bizony inkább minket fog oldalba kapni, minthogy frontálisan ütközzön.
6/f. Ha bunkó előz, a fentiek fokozottan érvényesek. Fékkészenlétben legyünk vagy akár fékezzünk is, főként akkor, ha szűken jön vissza - ezzel is ijeszteni akar, és bizony jöhet a "büntetés", a satuzgatás. Minél előbb alakítsuk a jó bőre mért követési távolságunkat.
7. Öszegezve, bizony nehéz a helyzetünk. Jön egy marha, idegesít, zavar, elengedjük, és még ekkor is védekezésre kell készülnünk - nem meglepő, hogy sokan inkább ellen- vagy visszatámadnának. De az nem fog hozni semmilyen pozitív eredményt.
8. A félelemről. A félelem jó. Aki nem fél, az vagy hazudik, vagy beteg. Az ok nélküli félelem (szorongás) és a túlzott félelem ("halálfélelem") viszont már rossz. A megoldás a gyakorlás és az önbizalom. A visszahúzódás pont a gyakorlat megszerzése ellen hat, vagyis kontraproduktív.
Az utolsó 100 komment: