Wagner úrnak is voltak előítéletei, aztán amikor hazafelé tartott a Balatonról, rájött, hogy nem csak az idős, vagy éppen fiatal és rutintalan nő tötymöröghet az autópálya belső sávjában, hanem bizony bárki kortól, nemtől, szem- és hajszíntől függetlenül. No és ha valaki ekkora szerencsétlen idióta, akkor a többiek megelőzhetik jobbról? Elvégre sietnek haza nyaralástól megfáradva, az meg majdnem olyan, mint az örök jolly joker, a vajúdó feleség kórházba fuvarozása.

Van egy rövid, és egyáltalán nem egyedülálló történetem arról, milyen az, amikor egy autósból előtör az önkéntes rendőr (vagy csak egyszerűen a pszichopata.)

Vasárnap délután M7, Budapest felé, bőven a nagy tömeg és idegroham előtt, 32 fok, az autóban is meleg van, pedig dolgozik a klíma.  Érdig eljutunk gond nélkül, nyugodt tempó, nincsenek őrjöngő elmebetegek (még nem indultak el, vagy ezt a hétvégét kihagyták), minden szuper, mindjárt otthon vagyunk.

Az érdi lejtőhöz érkeztünk. Földvártól végig 130-cal jöttem, és itt sem léptem át ezt a sebességet, egyébként is be volt kapcsolva a tempomat, és nem rángattam össze-vissza.  Mivel  a szélső sáv lassabb volt, mint én, szépen átmentem a belsőbe, továbbra is 130-cal, ahol viszont 5 másodperc múlva jó nagyot fékezett az előttem levő autó. Nem vészfékezés, de jó nagy blokk.  Szerencsére nem voltam a nyakán, volt elég helyem.  Én is fékeztem, hátulról sem jött belém a következő autó.  A pulzusom azért feljebb ment.

Innentől fogva kb. 95-tel-nel haladtunk lefelé a belső sávban.  Szerintem ez akkor is alatta van a megengedettnek, ha ezen a szakaszon amúgy van korlátozás.  (A lejtő végén levő kanyarnál biztosan van korlátozó tábla, vagy 110, vagy 100, nem emlékszem.  És az lent van.) De az biztos, hogy a szélső sávban mindenki elment mellettünk kb. 105-tel.  Néztem, mi az istenért nem haladunk.  Aztán megláttam a delikvenst: egy aranymetál Peugeot 307 kombi, ő fogta vissza az egész sort, és rendíthetetlenül kocogott.  Mindenki dudált, villogott, semmi reakció. Duda, villogás, semmi. Duda, villogás, semmi. Erre az előttem levő és jobbról megelőzte, aztán én is. Amikor melléértem, megnéztem a sofőrt.  Középkorú háziasszonyt vártam, szocreál kontyban és SZTK-szemüvegben, vagy ijedt szemű 17 éves lánykát, élete első útján, egyedül az ijesztő autópályán.  Biztos nem véletlen, hogy sose nyerek a lottón, mert egy 30-as fickó volt, trendi borosta, szigorú arckifejezés, meredt tekintet előre.  És ment 95-tel, a sor mögötte meg már Velencéig ért.

Szerintem ez az ember közveszélyes akciót hajtott végre.  Olyan van, hogy elnézünk vmit, de ha jeleznek a többiek, lehúzódunk, hadd menjenek.  Viszont életemben egyszer se akadályoztam más haladását, csak mert 1. nem tetszik 2. mert szerintem az szabálytalan, ahogy az illető vezet.  Ez a Peugeot-os viszont szándékosan, előre megfontoltan akadályozta a többieket.  Az okot nem tudjuk: lehet, hogy épp akkor támadt fel benne az önkéntes rendőr, vagy csak kőbunkónak született.  Mindenesetre az ilyet nem engedném vezetni, mert aki oktatni vagy büntetni akarja az embereket, de se nem tanár, se nem börtönőr, az szerintem csak pszichopata lehet.  A szabályok be nem tartását - már ha egyáltalán itt arról volt szó - csak a hatóság szankcionálhatja, a magánember nem.