Mostanában ki-kikacsintgatunk kis hazánk határain kívülre és posztolóink jóvoltából összehasonlító "tanulmányokat" olvashatunk, más országokban mi jobb vagy rosszabb közlekedési fronton hozzánk képest. Ezúttal Csaba osztotta meg velünk tapasztalatait és várja a ti észrevételeiteket írásával kapcsolatban és persze azon túl.

Kis késsésel most olvastam el a "Ki dönti el  mennyivel mehetünk?" c. cikket és kommentjeit, és jó szokás szerint előjött az Egyesült Államokkal való példálózás pro és kontra. A T. olvasóközönség épülésére szeretném hát közzétenni az alábbi információkat, ha már úgyis álmatlanságtól szenvedek egy denveri hotelben.

A kötözködő réteg kedvéért – tudjuk, itt nincs ilyen, kezek a combra leszorítva – az alábbi észrevételek és/vagy szabályok objektív jelleggel Colorado államra érvényesek, lévén a legtöbb állam rendelkezik saját szabályokkal. Ettől függetlenül az alábbi olvasmány általánosságban alkalmazható a teljes USA-ra. A hosszú lélegzetvételért előre is elnézést kérek, de talán érdekli az olvasókat egy másik kultúra közlekedése testközelből. Vágjunk hát bele néhány sztereotípiával, amiket nagyrészt a kommentekből szemezgettem ki, illetve gyakran hallok emberektől.

1., Sebességhatárok, avagy gyorshajtás és alacsony repülés némi rendőri jelenléttel fűszerezve: A közúti sebességhatárok nagyságrendekkel szigorúbbak, mint nálunk. Általánosságban véve az Interstate / Highway korlátok 45-65 MPH között mozognak (~72-104 KMH), néha-néha 75 MPH (~120 KMH). Utóbbi meglehetősen ritka. Városon belül (!) ellenben szintén előfordulhat a 45-55 MPH, legtöbbször 2x(2-3) sávos utak esetében. És igen, betartják. Meglehetősen szigorúan. Többsávos utakon a belső sáv a korlátozástól függően 5-10 MPH-val gyorsabban halad a megengedettnél, de nagyjából ennyi. A renitens elemek száma a statisztikai mutatók alatt van. Tökölődő kalapostaták száma szintén.

A "kint felejtett" táblák száma természetesen a nullához konvergál, ellenben útépítési zónákban és iskolák közelében minden büntetési tétel duplázódik (zóna eleje és vége táblával jelezve)!

Ha szlalomozol a sávok között, vagy jelentősen túlléped a limitet, akkor jön a csúnya morcos egyenruhás bácsi civil autóval, rendőrdzsippel, rendőrmotorral, rendőrautóval, vagy csak simán ott terem (materializálódik a semmiből), és kiszed. Nincs ányócas fukszos, nincs agresszív nagymama gázsprével, nincs lehagyom a Skodát a tuning Evókilencessel, fegyelem van. Igazából budapesti lakosként örülnék annak, ha a magyar rendőröknek annyi respektusa lenne, mint az amerikaiaknak. Amennyiben rutinos kelet-európai módjára átadsz egy "ötvenest", hogy "nemlátottsemmit nememléksziksemmire", úgy a rendőrök 95 százaléka visszaadja azt – letöltendő hetek formájában.

2., DUI (driving under influence) – inni és vezetni, hol itt a kérdés?!
Ebben már nem állnak annyira nyerésre az amerikaiak, meglehetősen sokszor ülnek ittasan a volánhoz. Tény, hogy NINCS zéró tolerancia, az elfogadott küszöb 0.08%, ami nagyjából két kisüveges "light" sör, vagy egy pohár bor a vacsorához. Hogy őszinte legyek – kövezzetek meg -visszasírom azokat az időket Magyarországon, amikor nyugodtan megihattam 1, azaz egy pohár bort egy komolyabb éttermi vacsora húsban  gazdag főételéhez anélkül, hogy ez kötelezett volna a BKV vagy valamely prominens taxitársaság szolgáltatásainak igénybevételére. A különbség annyi, hogy a rendőr nem állít(hat) meg indokolatlanul. Tehát nem szed ki "csak úgy".

Nincs "jestét', kovácskettő aldandártizedes vagyok, mutassa' a izzókészletet meg a tegnap vásárolt teszkós EÜ-ládát meg a raver-mellényt, különben….". Ha megállít, annak oka van, teszem azt 20 mérföld óta szlalompályának nézed az autóutat, vagy kilógatod az ablakon a Jim Beam-es üveget időnként célbavéve vele a szádat (automata váltó, ugye). Ez alól csak az ünnepnapok kivételek, pl. Húsvét, Halloween, Karácsony, stb., amikor is úgynevezett DUI ellenőrzőpontokat állítanak fel az ittas sofőrök kiszűrésére. Ilyenkor kiinthetnek és szondáztathatnak. Viszont ha elkapnak, akkor megtudod, hogy hol lakik a vallásod szerinti Isten amikor rosszkedve van. "Pályakezdőként" pénzbüntetéstől 3 nap zárkáig bármi lehet a dologból, de visszaesőként szinte biztos kinéz a 10 napos elzárás. Persze ez csak a helyi dutyi, nem az állami börtön, így a hátsófeled ellen irányuló inzultus esélye 40-ről 5%-ra csökken. Megnyugtató, nem?

3., A közlekedésről általában
Sokan szidják a magyar közúti morált. Joggal. Teszem azt torlódások. Természetesen az Államokban is van dugó, dögivel, viszont jóval ritkábban áll be a forgalom. Általában továbbra is folyamatosan haladsz, csak csökkentett sebességgel. Kivételek persze itt is vannak, de mindent egybevetve jóval dinamikusabb a forgalom. A kulcsfrázis: egyenletes haladás. Hogyan méri fel az ember? Nos, példaként: sávváltásnál gyakran akkora helyre sorolnak be az emberek, mint legfeljebb az autójuk + 1 méter. Hátulról nézve mégsem villannak fel a féklámpák, tehát aki elé besorol, az nem kell fékezzen.

Tegyük hozzá, a motorfék ritka, mint a fehér holló, szóval nem sima gázelvételről beszélünk. Aki nem hiszi, próbálja ki a szituációt a Hungárián csúcsforgalomban, úgy, hogy kiteszi üresbe a váltót (ohne motorfék). Sok szerencsét.

Letolás, villogás, balraindexelés, lökhárítóra tapadás a tetemes sebességkülönbség hiánya miatt gyakorlatilag nincs. Mindenki megtalálja szépen a neki megfelelő sávot, és halad. Ha valaki nagyon feltartja a forgalmat – teszem azt elbambult a vasúti átjárónál – arra rádudálnak. Röviden. Normális esetben ettől is észbekap az illető, nem kell neki eljátszani a teljes Négy Évszakot autódudákra adaptálva. Ismerős helyzet?

Szintén jó megoldás – persze plusz egy sáv igényeltetik hozzá – az úgynevezett "kihasznált járművek sávja". Ez vagy a legbelső sáv, vagy egy betonfallal elválasztott sáv, ahova csak azok a járművek hajthatnak be, amelyekben kettő vagy több ember ül. Főleg a város és az agglomerációk között jellemző, a betonfalas verzió esetében napszaktól függően VÁLTOZIK a sáv iránya (reggel a város fele, délután kifele).

4., A benzin, az autók és a nagy motor
Az államokban olcsó a benzin. Tény. Az átlagár jelenleg 150-155 HUF literenként. Érdekességként hozzátenném, a "regular" benzin náluk 89-91-es oktánszámú. Ezt a magyar kutak csak "adalékanyagok" segítségével tudják reprodukálni. Észrevette valaki rajtam kívül, hogy német/svéd benzinnel 1-3 literrel esik az átlagfogyasztás? Hmm…

Viszont a nagy "öthetes vényóc" motorok korszakának lassan vége, egyre több gazdaságos japán / keleti autót látni az utakon, főleg az ingázók esetében. Ma már egy amerikai is kétszer megfontolja, hogy hány pacit akar a ménesbe. Ellenben az autók tetemesen olcsóbbak mint nálunk, 20-23000 dollárért mart utánad dobnak egy Pontiac G6 GT-t, ami egy rendkívül aranyos sportos autó. No és persze az Államokban az "alapfelszereltség" kissé mást jelent, mint nálunk.

Összegzés:
Az USA nem utopisztikus. Vadbarmok mindig is voltak, vannak, és lesznek. Mindenesetre sok olyan érdekességet lát itt az ember – nem csak itt, Európa egyéb országaiban is – ami legalábbis elgondolkodtató.

A kommentelők türelmére és jóindulatára bízom ezt az irományt, és talpig páncélban várom a különböző méretű köveket "amerikaimádó", "csakajótlátja", vagy csak simán vulgáris cimkékkel ellátva.  Ha csak pár embernél tágabb lesz a spectrum, megérte.