Nemsokára jön a tél és vele egy csomó kellemetlen probléma az autósok számára. Reggelente a fagyos szélvédő kapargatása valószínűleg seninek nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé. Leha sztorijában az az érdekes, hogy vannak bátor emberek akik úgyis nekivágnak a világnak, ha csak egy lyukon keresztül nézelődve közlekednek.

Még év elején történt, hogy kollégámmal autózgattunk a városban céges autóval (jó, vagyonőr cég járőrautójában pöffeszkedtünk). Az Üllői úton haladtunk befelé, amikor nem sokkal a kispesti gödör előtt elénk kanyarodott egy piros WagonR.

Már az, ahogy balról elénk vágott, arra kényszerített, hogy felvonjam a szemöldököm, de a kollégám jól vezet, amúgy sem siettünk, hát szentségelni sem kezdtünk. Nem tudtam azonban nem észrevenni, hogy a korábban esett hó kicsit megroggyanva, de sértetlenül ül a hátsó ablak ablaktörlő lapátján, így téve lehetetlenné a belső visszapillantó tükör rendeltetésszerű használatát. Hiába na, én úgy vagyok, hogy percenként 2-3-szor minimum belenézek, mert tudni szeretem mi/ki van mögöttem. Ahogy óvakodunk e piros szuzuki mögött, nem kerülte el figyelmünket, hogy a terelővonalakat nagyvonalúan figyelmen kívül hagyja, kanyarodó sávokon átvág s még egy alkalommal konkrétan a szemben lévő sávban is közlekedett kicsit, amíg egy szembejövő le nem dudálta (szerencsére szombat délelőtti volt a forgalom). Ekkor kezdtem el röhögni "figyelj bazmeg, fogadjunk, hogy ennek a majomnak pont úgy van letörölve az első szélvédője, mint a hátsó!". A sofőröm előbb nem hitte, de egy kis helyezkedés, gyorsítás, előredőlés után be kellett látnia, hogy igazam van. Ekkor már ő is csak röhögött. Szóltam, hogy a következő lámpánál álljon mellé, mert én kiszálok és letörlöm a majom szélvédőjét.

Beálltunk mellé (jobbra kanyarodó sávba), én kipattantam a jobb egyből, odaugrottam és kézzel lehúztam a sofőr előtt a szélvédőt. Az autó szélvédőjén teljesen érintetlen (!!!) volt a hó! Köszönhetően a fagypont feletti hőmérsékletnek, ugyan megroggyant kicsit és a tetején egy tenyérnyi csíkban szabadon hagyta az üveget, de a sofőr nem volt olyan magas, hogy azon a csíkon az égen kívül mást is láthatott volna. A sofőr egyébként az 50-60 éves kalapos wartburgos klasszikus fenotípusa volt, mellette korban hozzá illő nejével és hátul egy 10-12 évesnek látszó gyerekkel. Visszaültem a kocsiba és teljesen szabálytalanul a kanyarodó sávból egyenesen mentünk tovább (szerencsére a két autón kívül közel-távol más közlekedő nem volt).

Néhány lámpával később sikerült megelőzni, ahol azt konstatáltuk, hogy egyrészt a szélvédő jobb oldalán még mindig mindent beborít a hó (mondom, elég meleg volt ahhoz, hogy az ablaktörlő is letolta volna), másrészt a kocsi összes ablaka (szélvédő természetesen ide számít) belülről olyan párás, hogy nagyjából mindegy is, hogy mi van a hóval kívül.

Az összes probléma orvosolható lett volna, ha indulás előtt három mozdulattal lehúzza a havat az első és a hátsó szélvédőről, vagy ugyanezt megtehette volna az ablaktörlővel is. Bekapcsolhatta volna a hátsó ablak fűtését, nyomathatott volna meleg levegőt az első szélvédőre (vagy hideget, a párát az is leviszi, csak lassabban), vagy letörölhette volna a párát is kézzel, ronggyal, szivaccsal. Meg az is lehet, hogy én vagyok a hülye, mert a vak ló is pont ugyanúgy lát hátra, mint előre.