Az élet minden területén adódhatnak olyan helyzetek, amikor az ártatlanok bűnhődnek olyanért, amit el sem követtek, a bűnös pedig röhög a markába és mintha mi sem történt volna, mennek tovább. József segítségért sietett a rendőrségre, és a végén majdnem próul járt.
Ma 2009.02.06.-án 9 óra,40 köröl, Győrben az Aradi Vértanúk útján, ahol a taxi állomás van, a gyalogátkelőhelyen parkolt egy furgon. Ezt én észlelve gondoltam, hogy úgy csinálok, mintha lefényképezném, hogy lássa az "úr" is. (nem dudáltam, és nem is mozgott a szám, de még ferdén sem néztem rá)
Erre fel utánam jött, és mindenáron le akart szorítani az útról úgy, hogy a felüljáró előtt még a járművek elől elzárt területre is ráhajtott. Innentől kezdve személyemet veszélyeztette és szabadságomat korlátozta. Aztán úgy gondoltam, hogy egy csavarral lerázom, de nem sikerült. Mivel én nem szerettem volna szabályt sérteni. És úgy döntöttem, hogy a városi kapitányságnál fogok landolni. Majd ott segítséget kapok:(TÉVEDTEM) Ott én engedéllyel leparkoltam a várakozni tilos táblánál, majd a levakarhatatlan "vad" is leparkolt engedély nélkül. Én közben már bementem a rendőrségre, ő pedig utánam kiabálta, hogy: "te buzi meleg agyonverlek". És eltelt vagy öt perc, mire kijött egy rendőrnő és az ügyeletes parancsnok. Miközben mivel mindenképpen bántani akart, bemenekültem a panaszirodába.
Ekkor jött a feketeleves, mert annak ellenére, hogy én nem is akartam őt jelenteni (megjegyzem semmi értelme nem is lett volna) a rendőröknek bepanaszolta, hogy ő a gyalogátkelőhelyen parkolt, és töröljem ki a gépből. És erre fel, hogy ő legalább öt súlyos szabálysértést követett el, amit ő le sem tudott volna tagadni. Ráadásul részben tanuk voltak a történtekre. A gyalogátkelőhelyen való parkolást meg a rendőr parancsnok nem találta szabálysértésnek, mert azt a védekezést fogadta el tőle, hogy ő a társasházban egy vízórát cserélt a belváros közepén. És ő a gyalogátkelőhelyen parkolhat. A rendőrparancsok át akarta kutatni a kocsimat, ha nem törlöm a képet. És engem vont ellenőrzés alá, aki menekült az üldöző elől a rendőrségre. Ekkor közöltem vele, hogy ügyvédet kérek. Na erre minősíthetetlen megalázó kiabálásos válasz jött. És akkor végül is engedve a nyomásnak töröltem a nem létező képet. De előtte a személyes képeimet a telefonba és a fényképezőgépembe nekik kiszolgáltatva átnézték.Gondolják végig, hogy milyen megalázást és kiabálást rendezett velem a szolgálati ügyeletes parancsnok, aki akár, az üldözőm is, a gyerekeim lehettek volna. De végül is kibujt a szög a zsákból! Mert közölte velem, hogy utálja azokat, akik a rendőrautókat fényképezik. Most rajtam állt bosszút! DE ÉN NEM RENDŐR AUTÓT FÉNYKÉPEZTEM? Pedig én csak jót akartam, mert aki ismeri ezt az ominózus csomópontnál levő gyalogátkelőhelyet, az tudja, hogy Győrben az egyik legveszélyesebb gyalogátkelőhely. Pláne ha még egy autó is ráparkol. A kerülgetése a gyalogosok által meg egyenesen halálos.
Lehet most ezek után vagy eltesznek láb alól, vagy a halálba hajszolnak. Igaz Budapestre megtettem a bejelentést! Remélem, hogy mivel olyan magas rangú tiszt vette fel a panaszomat, aki rögtön közölte velem, hogy teljesen átérzi és megértette a jogos panaszomat.1. gyalogátkelőhelyen parkolt!
2. üldözés közben veszélyeztetett!
3. szabálytalanul a tűzoltóság előtt ráhajtott a járművek elől elzárt területre! (körforgalom után)
4. a rendőrség előtt kiszállt az autójából, és szabálytalanul várakozott a tiltó tábla ellenére!
5. a rendőrségen letegezve kiabálta, hogy buzi, meleg, meg agyonverlek (erre a panaszomra az ügyi. tiszt azt mondta, hogy nem sértő. Pedig ő is hallotta. Az csak annyi, mintha azt mondta volna, hogy, idézem: (van rajtam sapka, vagy nincs rajtam sapka) Vicces volt mi?
6. NEM UTOLSÓ SORBAN, A SZEMÉLYES SZABADSÁGOMBAN KORLÁTOZOTT. NEM SZERETTEM VOLNA, HOGY VEREKEDJEN, VAGY AKÁR A KOCSIMBAN KÁRT OKOZZON!
Bízom a budapesti orfk. példamutató eljárásában!
Még annyit, hogy a szabálysértőt előbb elengedték. És még mondta, hogy ne legyen semmi ügye, mert most válik a feleségétől. Majd válaszolta a parancsnok, hogy nem lesz. Velem szemben a parancsnok igyekezett erőfölényével visszaélni, amikor szerettem volna felírni a nevüket. Ami nem sikerült, mert féltem tőle ahogyan durván beszélt velem. Gondoltam ha most felírom a nevüket, képes lesz arra is, hogy szándékosan hozzám érjen és hivatalos személy elleni erőszak (ürügyén) még le is tartóztasson. Sajnos ilyenről már hallottam. És akkor az árva gyermekeimre gondoltam.
De úgy éreztem, hogy a tisztességes autóstársaimmal meg kell osszam ezt az esetet, hogy ne járjanak úgy, mint én.
Az utolsó 100 komment: