Hallottunk már diplomás benzinkutasról és bár az egyetemet végzettek között is akad tapló ember, Andor minden valószínűség szerint nem egy túliskolázott kútkezelőzvel találkozott a minap. A többit már mesélje el nektek ő.

Régóta felemás a kapcsolatom a Shell benzinkutakkal. Szeretem is, meg nem is. Szeretem, mert az üzemanyaggal eddig még soha nem volt problémám. Viszont rühellem, mert ahogy bekanyarodok, egyből kezdődik a becserkészés, jön a benzinkutas, aki szívesen tankolna, ablakot mosna, keréknyomást ellenőrizne, talán még az orromat is kifújná, ha hagynám. De én soha nem hagyom.

Amikor ezeket a köröket lefutjuk, akkor általában jön a bónusz kérdés: a V-Powert próbáltam már? Mert abban sokkal jobb az adalék, jobban megy tőle a kocsi blablabla. Rendszerint ezt is el szoktam intézni, néha elég a kocsira mutatni, ami egy 22 éves japán szívódízel szedán, látszik rajta, hogy magasról leszarja, V-Power vagy "prosztó" dízel kerül bele. Fáradt délutánokon, amikor nincs kedvem megharcolni a kutasokkal, inkább másik cég töltőállomására gurulok be, néha megér ennyit a nyugalom.

Pécsen, a '48-as téren lévő Shell eddig amolyan cégen belüli "feketebárány" volt, nem akartak szélvédőt mosni, a shopban akciós vodka+bomba kombót eladni stb, kijött a kutas, megkérdezte, hogy segíthet-e, kösz nem, le volt tudva a dolog. De az eddigi legfurcsább csata várt rám ennél a kútnál, próbálok pontosan idézni.

Kutas már várja, hogy nyíljon a tanksapka, én erre udvariasan közlöm vele, hogy kösz, magam töltöm. Csorog a sima dízel a tankba, közben elindul a beszélgetés:

kutas: Keréknyomás, szélvédőmosás, olajszint rendben?

én: Minden rendben, köszönöm.

kutas: Nem próbálod ki a V-Powert?

én: Kösz, most nem, ennek (közben a kocsira mutatok) úgyis mindegy.

kutas: de ebben sokkal jobbak az adalékok, ebben nincs kén, a másikban meg csak kén van, meg káros anyagok.

én: Kösz, de ennek a kocsinak tényleg mindegy, hogy mit töltök bele.

kutas: Dehogy mindegy, a V-Powertől jobban megy, és nem szennyezed vele annyira a környezetet!

én: Kösz, de ez a kocsi nem érzi a különbséget (komment: tényleg nem érzi, már próbáltam, se nem ment jobban, se nem fogyasztott kevesebbet).

kutas: Pedig sokkal jobban menne, ha V-Powert tankolnál! (komment: mintha azért lenne dízel autóm, mert sokkal jobban akarnék menni...)

én: Ennek a kocsinak teljesen mindegy, akár szarral is menne (komment: ez is tapasztalat. A kocsi szükség esetén az alternatív üzemanyagokat sem veti meg, persze mindezt csak külföldön próbáltam, ahol ugye nem tilos mondjuk a napraforgóolaj használata...).

kutas (kissé ingerülten): Akkor inkább szart kellene töltened a kocsidba, úgy nem rontanád a statisztikánkat!

én (most már szintén kissé ingerülten): Az lehet, de ez meg nem az én problémám, hanem az Öné!

Majd elindultam a pénztár irányába.

A sztoriból (és a sokéves tapasztalatból) 3 dolog látszik világosan:

1. A Shellnél folyamatosan inzultálnak a kutasok. Tudom, hogy ez nekik ki van adva parancsba, de ez engem nem érdekel, nagyon zavaró, hogy folyton a hülyeségükkel fárasztanak!

2. A Shellnél alap, hogy "helló, szia", a pénztárostól a kutasig mindenki így böffen, a "Jó napot kívánok!" teljesen ismeretlen forma számukra, még akkor is, ha következetesen magázom őket. Miért tegenzek? Nem őriztünk együtt libát - mondaná nagyanyám.

3. Egy hülye paraszt vagyok, mert nem V-Powert töltök a kocsiba, hanem a "környezetszennyező, káros anyagokkal teli" sima dízelt. Ja, és ezzel még rontom is a statisztikájukat (gondolom a kutas V-Power/sima arányáról van szó), úgyhogy duplán megérdemlem a sünt.

Tudom, ez a benzinkutas dolog már elcsépelt téma, de talán egyszer nálunk is változnak a dolgok, talán pont az elégedetlen hangok hatására. Nyugat-Európától kezdve a Balkánig sok benzinkúton megfordultam már, ez a fajta viselkedés sehol sem divat. Talán egyszer nálunk is leszoknak róla a kutasok.