Döme alábbi sztorija ismét ékes példája annak, hogy a sztereotípiáknak igenis van alapjuk. Emberünk úgy tűnik, tapadós közlekedési stílusával próbálja ellensúlyozni aprócska méretét. Ti mit gondoltok? Tényleg vannak olyanok, akik így élik ki mindennapi frusztrációjukat?

Ugyan régóta olvasom a blogot, jókat derülök is olykor, de csak most kezdem megtanulni, hogy nagy az Isten állatkertje. Szeretném előre bocsátani, hogy alapvetően szabályosan közlekedem, figyelek a gyalogosokra, motorosokra, mindig nagyon előzékeny vagyok a gyengébbik forgalmi résztvevővel. Tegnap (2009.06.17, 18:07) araszolok a Csalogány utcában (akik erre járnak azoknak nem kell ecsetelnem, hogy a Szerencsejáték Zrt.-ig állt kb a sor).

Végre vége a napnak, elintézve mindent már mindjárt otthon vagyok, jó kis programjaim akadtad aznapra, egyszóval minden rendben, alles happy. Az araszolás közben arra leszek figyelmes, hogy egy szakadt terepjáró feltűnően nagy vadrácsa, már a hátsó ülésen ül, a tükörben mást nem láttam…

Kezdtem nem érteni a helyzetet, hogy egy ekkora dugóban (ahol ugye minimálisan lejt is az út) miért áll valaki ennyire a hátsómba… Indul tovább a sor, megyünk 15 cm-t előre, előttem hagyok helyet a másiknak hogy kényelmesen elinduljon, és eközben abban bízom, hogy a Range-s észreveszi magát és nem áll teljesen a lökhárítómra.

Természetesen tévedtem, de már másodszorra olyan szinten állt rám, hogy tudtam, hogy minimálisan, de hozzá fogok érni, amint a fékről leveszem a lábam. És láss csodát, a fékről teljesen le sem léptem, de már érzem, hogy más valami tart hátulról. Természetesen nemtetszésemnek hangot adtam két széttárt, feltartott kézzel, de nem mutogattam (anyázni anyáztam).

Elérünk a kagylós kútig (alsó része) és balra sorolok, lehúzom az ablakot, hogy megkérdezzem, vajon miért kell 0,5cm-es követési távot tartani, egy egyébként is lankás úton. Az emberünk (egy külön sztorit megérne, hogy hogy nézett ki, de maradjunk annyiban hogy egy szemüveges mélynövésű kis gnóm, tele komplexussal) kiugrik az autóból és indul felém. Na mondom lesz egy kellemes beszélgetés, de érdekelt, hogy mégis mit tud mondani.

Ekkor elkezdte magyarázni, hogy mit ugatok, amikor én gurultam neki és örüljek, hogy nem kell betétlapot adnom. Mondom, te viccelsz, minek állsz ennyire rám, követési távolságról hallottál már? A válasz az volt, hogy nekem mi közöm hozzá, ő azt csinál amit akar. Ekkor már láttam, hogy törpicsek nem nagyon tud mit mondani, és dagadnak az erei a nyakán, torzul a feje. Ekkor benyúlt az autómba, megpróbálta a nyakam elkapni, de ellöktem a kezét, majd megfogtam és jeleztem, hogy nyúlkáljon nyugodtan, mert a kút ipari kamerája mindent rögzít.

A válasz azt volt, hogy jobb is hogy veszi, mert az ilyen köcsögöket meg kell leckéztetni. Még pár szitkot utána küldtem, majd mint aki jól végezte dolgát tovább állt. A rendszáma HFA-101 és egy 80-as évekbeli lelakott Range Rover volt. Ezúton üzenem neki, hogy inkább a gyerekeit nevelje (de lehet hogy az azonos neműekhez vonzódik), szarjon sok sünt, és remélem a Dunában végzi.

Vajon én hibáztam? Vagy neki már csak így van este erekciója? Lehet nem tetszett neki, hogy huszonéves vagyok, de német új autóban ültem? (amire minden forintot én kerestem meg) Mondjátok meg ti!