Ha jól vettem ki Zoli szavaiból, ő most nem elsősorban a KRESZ vonatkozó szabályaira gondol, hanem arra, hogy valójában mikor van értelme akár az első, akár a hátsó ködlámpát használni és mik azok a körülmények, amikor ez másokat sokkal jobban zavar, mint amennyivel többet lát tőle a fényárban úszó autó sofőrje.

Kérdéssel fordulok hozzátok, mert vagy én, vagy a többiek nem tudjuk a ködfényszóró helyes használatát. Pedig egyre többünk autójában megtalálható igen jó közlekedésbiztonsági eszköz.

A kérdésem aktualitását az adja, hogy karácsony másnapján a Bakonyt átszelve olyan szakadó esős, jégesős, erősen viharos széllel kísért éjszakai autózásban volt részem, amit eddigi néhány évtizedes autózásom alatt még nem éltem át. Utána még körülbelül 2 órán keresztül autóztam délnyugat felé - már csendes esőben.

Meglepett, hogy az éjszaka folyamán számos szembejövő autós KÖDFÉNYSZÓRÓVAL jött. Köd persze nem volt. Később szakadó eső sem jellemezte utamat, csak csendes eső. Ködfényszórót használó autók igen nagy számban jöttek szembe.

A szembejövő autó ködfényszórója igen kellemetlen volt - főként ott, ahol tükörsima aszfalton verődött. Próbaként autómentes útszakaszon többféle burkolaton felkapcsoltam az éjszaka folyamán a ködfényszórót. Semmi járulékos látási előnyt nem jelentett 10 méternél nagyobb távolságban számomra.

Tehát a kérdésem: ködfényszórót mikor használunk?

• Erős nappali ködben? (legutóbb M7-esen nyomtam be, tejfelködben)

• Közepes nappali ködben is?

• Erős éjszakai ködben is?

• Közepes éjszakai ködben is?

• Ködmentes esős nappal is?

• Ködmentes esős éjszaka is? - vakítva a szembejövőt, mögöttünk haladót a hátsó erős fénnyel.

A válaszokból szerintem sokan okulhatunk.