Vannak olyan bosszantó jelenségek az utakon, amiket nem szándékosan csinálják azok, akik miatt idegeskednek a többiek, hanem egyszerűen az odafigyelés hiánya miatt. Streetfigter összeszedte azokat az apróságokat, amivel sokat tehetünk azért, hogy egy-kettővel kevesebb ember váljon idegbeteggé közlekedés közben.

Az indexelős posztot olvasva merült fel bennem, hogy írnék egy-két olyan számomra felettébb bosszantó magatartásról az utakon, ami nem mindig ütközik a KRESZ-be. Mivel tudomásom szerint sokan olvassák a blogot, lehet, hogy páran magukra ismernek és elgondolkodnak. Már akkor megérte. :)

Ha egy autó jön a főúton, mögötte senki, akkor ne kanyarodjunk ki elé balfék módjára, csiga tempóban, mert azzal csak felidegesítjük és a nagyon türelmetlent esetleg veszélyes előzésbe sodorjuk. Azt az egyet igazán még kivárhatjuk. Ha nagyon sietünk akkor meg nyomjuk neki, hogy legalább a szándékot lássa!

Ha szemből jön egy kismotor, vagy biciklis és a mögötte jövő lakott területen belül, megfelelő szélességű út esetén láthatóan az előzésébe kezd, próbáljuk segíteni és ne a felező vonalnál kolbászoljunk, hanem húzódjunk le jobbra.

Ha el akarunk kanyarodni egy főútról egy mellékútra, akkor ne a sáv közepén bénázzunk, hanem húzódjunk le, hogy a mögöttünk lévő tovább tudjon haladni.

Az egyirányú utcából ne középről, ne adj isten jobbról akarjunk balra fordulni.

2*2 sávos úton ne álljunk be a külsőben haladó mellé azonos sebességgel a belsőbe, mert az roppant bosszantó a mögöttünk jövő számára, főleg, ha netán még lassabbak is vagyunk mint a jobb oldali.

Ha van képünk a kitáblázott elfogyó sáv elejére „bepofátlankodni”, akkor húzzuk a belünket és ne tartsuk fel a mögöttünk lévőket a csiga tempónkkal és a bénán bekéredzkedő sávváltással.

Vegyük tudomásul, hogy nem mindenki tartja be az előírt sebességet és direkt ne szivassuk a gyorsabbat.

Ha valami miatt lassítunk a tök üres úton, akkor jelezzük a mögöttünk jövőnek a szándékunkat, hogy mit óhajtunk tenni, mert akkor jobban tud reagálni, pl. kikerülni.
Az országúton ne egymás seggében autózzunk, mert aki gyorsabb az nehezen tud besorolni a többiek közé.

Ha látjuk, hogy egy gyorsabb autó van mögöttünk, hagyjuk, hogy mielöbb elmenjen, és ne akarjuk érvényesíteni ”az én voltam itt elöbb” hülye felfogást, mert utána sokkal nyugodtabban tudunk rákészülni az előzésre, mint egy türelmetlennel a seggünkben.

Próbáljunk vezetés közben az útra és a többi autósra figyelni, mert tapasztalataim szerint elég sokan azt sem tudják mi történik körülöttük. Egy másodperccel sem tudnak előre gondolkodni és átlátni az adott szituációt.

Mindenkinek sok sikert és balesetmentes közlekedést kívánok. :)