Nem baj, ha nem értitek a címet, Tboyka mindjárt elmagyarázza az összefüggést az újabb "Dögöljön meg a szomszéd tehene is!" esetünkről. Biztos a hormonok zavarták össze a szülés előtt álló kismama agyát. Ha mégsem a terhességtől volt, akkor előre sajnálom szegény gyereket és azokat, akik áldozatul esnek majd a gondos nevelésnek.
Habár én csak külső szemlélője voltam az esetnek, mégis elgondolkodtató és egyben mulatságos. Volt egy rendezvény, ahova meghívtak, de parkolási lehetőség zéró, ezért - elveimmel ellenkezve - taxival mentem. A rendezvényvéget ért - szintén taxival - visszaindultam, pont a délutáni csúcsforgalomban.
Megyünk-mendegélünk, egyszer csak beszorultunk a belső sávba, mellettünk egy középső sáv, majd a legszélső sáv busz/taxisáv. A Sofőr Úr szeretett volna kisorolni kettőt a buszsávba, meg is látta a középső sávban a lukat, kitette az irányjelzőt és elkezdte a manővert.
A középső sávban ezt meglátva egy Nissan Micrás "hölgy" szépen ránkgyorsított, hogy a taxis véletlenül se férjen be!!!
Akkor naivan azt hittem, hogy "csak" maga elé nem akarta beengedni a taxit. De mekkorát tévedtem!
A "hölgy" letekerte az ablakot és férfiakat megszégyenítő módon, üvöltött valamit, amit egyikünk sem értett.
Mivel piros lett a lámpa, volt egy kis idő, a taxis is letekerte az ablakot mellettem és teljesen nyugodtan megkérdezte:
"Mi a probléma Hölgyem?"
Mire a "hölgy":
"Hát nem gondolod parasztkám, hogy 9 hónapos terhesen beengedlek a buszsávba?"
Egyszerre néztünk nagyot, egyszerre kérdeztünk vissza:
"Tessék???"
A nő megismételte a mondanivalóját, nagyon szigorú tekintettel megspékelve,
mire a taxis odasúgta nekem, hogy "ez a tipikusan csontidióta típus, hagyni kell" ugyanis nem igazán értettük azt, hogy mi az összefüggés a 9 hónapos terhessége és az között, hogy kb. 5-10 másodpercre zavartuk volna a köreit, amíg továbbsorolunk még egyet. Ugyanis a nő naivitásomat megerősítve, tökéletesen tisztában volt azzal, hogy nem akarunk az ő sávjában maradni!
Ezt kikövetkeztetve, kitört belőlem a mosolygás, majd a röhögés, mire a szigorú tekintetű nőtől megkaptam én is:
"Te meg ne vigyorogjá', mert baj lesz!"
Közben újra zöldre váltott a lámpa, elindult a sor a taxis, teljesen nyugodtan, előzékenyen közölte:
"Parancsoljon, Hölgyem, menjen csak, ha már ennyire siet, mi nem sietünk, terhesek sem vagyunk, majd besorolunk később."
Szegény nő zavarba jött nagyon, erre nem számított, de persze ez már nem tetszett neki, duzzogva közölte már magázva, mint egy durcás kislány:
"NEM! NEM! Menjen csak maga!!!!"
Érdekes, ilyenkor már nem annyira sietős? A taxis teljesen nyugodtan behúzta a kéziféket, nem mozdult, így álltunk kb. fél percig, dudaszóval "körülölelve":) Majd a nő feladta és az öklét rázva/fröcsögve elindult...
Értem én, hogy van terhességi stressz/depresszió, de nekem valami azt súgta, hogy ez a nő, nem csak terhesen ilyen. Sajnálom a Kedves Férjét. Meg a családját. Meg a kollegáit. Őszintén.
Kérdés: Jó ötlet egyébként 9 hónapos terhesen vezetni?
Megállapítás: Nem a szívem csücskei a taxisok, de a Sofőr Úr teljesen ura volt a helyzetnek, le a kalappal előtte!
Az utolsó 100 komment: