Attila baja a sebességet mérő rendőrökkel gyűlt meg, kerekített is egy szép terjedelmes történetet belőle, sőt, még egy fotót is küldött, amit a helyszínen készített.
Évente 50-60 ezer kilométert vezetek, nagyrészt hazánk területén. Így elég nagy alapossággal tudom tanulmányozni kedves rendőreink sebesség mérési technikáit. Főleg amióta a sebesség túllépésért kiszabott büntetés után befolyó összeg a helyi kapitányságok kasszáját gyarapítja, megszaporodtak az ötletes megoldások, hogy a magyar (esetleg csak a magyar?) állampolgár minél több bírságot (esetleg adót?) fizessen a rendőrség pénzügyi helyzetének javítására.
A javuló baleseti statisztikákkal együtt kétségbe sem vonható érdem akár csak egy emberélet megmentése is, de emellett ezen büntetési forma a rendőri vezetőknek is kedvez a pénzügyi mutatók javításáért tett áldozatos tevékenységükben.
Szombat délelőtt családommal rokonlátogatásra mentünk szülővárosomba, Szegedre. Az M5-ösről lekanyarodva utunkat az M43-as autópályán folytattuk, azon a gyorsforgalmi úton, amelynek már el kellett volna érni Makót a többször módosított határidő szerint is legkésőbb 2010 évvégén, de még most sem adták át. Szeged közlekedése egyébként is kaotikus, de nem a város szerkezetéből adódóan, hiszen az 1879-es árvíz után újjáépülve a körutas-sugárutas rendszere alkalmassá tenné a gyors, hatékony közlekedésre.
De elkerülő tranzitútvonal hiányában (ismét M43!) az Európai Uniós csatlakozásuk óta megszaporodott román és bolgár teherforgalom is a városon halad keresztül, amelyet tetézni tud az egyszerre több fő közlekedési útvonalon zajló, több hónapos csúszással befejezett (1-es villamos vonal) vagy még be sem fejezett (2-es villamos vonal) felújítások-építések közlekedésre gyakorolt hatása.
Emiatt, kvázi elkerülő útként, nyitották meg a (nem tranzit)forgalom előtt a már elkészült autópálya 5-ös főút és 47-es út közötti szakaszát. Kinézetre autópálya, munkálatok már nem folynak rajta, de a közútkezelő döntése alapján 90 km-es(!) sebesség korlátozás van érvényben. Ha az olvasóban felmerül, hogy mely fokozottan veszélyes útszakaszon mér a Magyar Köztársaság rendőrsége, ne keresse a választ, eltalálta.
Az „autópálya” szegedi pihenőhelyénél végzett lézeres sebességmérés hatására intett ki a rend éber őre. Megállapította, hogy az általam vezetett gépkocsival 103 km/órával közlekedtem, amely helyszíni bírság kirovását vonja maga után (a csekk kedvezményezettje egyébként a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság).
Beszélgetésünk a bírság megállapítása után következőképpen zajlott (csak kivonatolt, nem szó szerint):
A több száz méterrel előttem közlekedő, tőlem látványosan távolodó két külföldi rendszámú autót miért nem állították meg?
Rendőr: A két autó sebességtúllépése már az objektív felelősség hatálya alá tartozik.
Tudtommal külföldi rendszám esetén még évekig utólag sem tudják behajtani a kiszabott bírságokat.
R.: Még nem, de vannak már olyan országok pl.: Szerbia ahol lefoglalják az autót.
Magyarországon viszont a külföldiek vagy külföldi rendszámmal rendelkező belföldiek viszont csak kiröhögik Önöket.
További kérdésként felmerült még, hogy miért nem Deszken, Klárafalván, Ferencszálláson stb. mérnek, ahol lakott területen (emlékszünk még: a 43-as út tranzitútvonal Románia, Bulgária felé) a külföldi rendszámú személy- és tehergépjárművek nemegyszer 80-90 km/óra sebességgel közlekednek, és a helyszíni bírság kiszabása után az országút széleit eldobott csekkek szegélyezik (lásd: a csekk kedvezményezettje a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság). Válaszként megemlítette, hogy ő sem a maga akaratából áll ezen az útszakaszon, a parancs az parancs.
Ezeket csak azért írtam le, hogy aki ezen az útszakaszon nem külföldi rendszámmal közlekedik és nincs felesleges pénze, ne száguldozzon ilyen barom módon, mint én. Esetleges bírságra költendő pénzét utalja át, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság helyett, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás és egyéb tranzitútvonalak - a kisebb rendőri kontroll miatt folyamatos veszélyben lévő - lakosainak.
Nem is feltételezem, hogy az általam elkövetett sebesség túllépés után kirótt bírság csak a könnyen és problémamentesen számon kérhető magyar rendszámnak szólt, és mivel nem esett az objektív felelősség hatálya alá a jelenleg hatályos törvény alapján szinte csak helyszíni büntetésre van lehetőség. Jogköri lehetőségük nem engedi meg az egyenlő elbírálást (magyar kontra külföldi rendszám), hiszen az január 1-től életbe lépő törvényi módosítás is több kérdést vet fel, mint amennyire választ ad.
Vajon a büntetés ki nem fizetése miatt hány külföldi rendszámos autót foglalt le a rendőrség az eltelt 1 hónap alatt? A kérdés költői, megoldás esetleg még az is lehetne, bár remélni sem merem, hogy Csongrád Megye rendőri vezetői (de ez igaz az ország egész területére is) minimális önkritikát gyakorolnak és a valóban veszélyes útszakaszokra küldik ki beosztottjaikat (pl.: oktatási intézmények, gyalogátkelőhelyek, stb. környéke).
Habár lehet, hogy az nem olyan biztos és gyors bevételi forrás, mint az autópályákon messzire ellátó lézer, de a közlekedés biztonság területén valóban javulást érhetnének el.
Az utolsó 100 komment: