Mostani időjárási viszonyok között időnként szükség lehet ezekre a plusz fényekre. De csak időnként, mivel ahogy Axim írja és én is tapasztalom, egyesek nincsenek tisztában ezek használatának szabályaival és akkor is égetik a ködzárót, ha már kifolyik a mögöttük haladó szeme. Még annyit tennék hozzá, hogy néhány autótípuson valóban a ködlámpa házába teszik a nappali menetfényt, a furcsa technikai megoldás megtévesztő lehet. Egyébként pedig jó lenne az itt leírtakat betartani és odafigyelni a közlekedőtársakra.
Nem is tudtam, hogy vezetéstechnikai tréninget lehet nyerni egy jó poszttal, bevallom, jól jönne, de ettől függetlenül ebben a mostani, ködös, szmogos időben, - tudva, hogy az ötödik posztban már egy idióta leszek - régóta tervezek egy rövid írást a ködlámpa helyes használatáról, mert sajnos egyre gyakoribb, hogy teljesen értelmetlenül használják, sokan pusztán nappali fényként, mert az olyan menő.
Először szerintem nézzük meg, hogy melyik ködlámpát miért is tervezték.
Hátsó: elsődleges és egyetlen funkciója az, hogy a ködfalon áthatolva biztosítsa, hogy az autónkat hamarabb észlelhesse a mögöttünk érkező. Másodperceket, adott esetben akár életet is jelenthet a használata. Ha csak 1 másodperccel hamarabb veszik észre az autónkat, az 50 km/h sebességnél 13,9 métert, 90 km/h sebességnél 25 métert, 130 km/ h sebességnél 36 métert jelent, ennyivel hamarabb lehet megkezdeni a fékezést.
Ugyanakkor a ködláma fényereje gyakran sokkal erősebb a féklámpánál is, ráadásul folyamatosan ég. Az emberi szem a fényérzékelést pedig mindig a legerősebb fényforráshoz igazítja, egy jó erős féklámpa csökkenti a környezet érzékelhetőségét.
Első: az első ködlámpának a hátsóval szemben van egy további funkciója, ami tejködben (értsd 10 méternél kisebb látótávolság esetén) “működik”. A köd alatt lévő, kb 20-30 centi ködmentes réteget bevilágítva plusz látótávolságot ad. De ezt a ritka esetet leszámítva az első ködlámpa funkciója megegyezik a hátsóéval, az észlelhetőséget javítja. Fénye általában erősebb a tompított fényszórók fényénél, rendkívül zavaró tud lenni, különösen éjszaka.
A kresz az alábbiakat mondja ki a ködfényszóró(k) használatáról.
44§(4) bekezdése szerint „Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.“
A “látni és látszani” elve alapján a gyakorlatban lefordítva ez nagyjából annyit jelent, hogy ha köd van, és én nem látok senkit, engem sem látnak. Lámpa fel!
Viszont ha én látok valakit, akkor nagy valószínűség szerint már engem is látnak. Pláne akkor, ha a ködben a másik autó sziluettje is feltűnt. Ebben az esetben már biztosan látható vagyok, a látási viszonyok a használatot NEM indokolják. TEHÁT A HASZNÁLATA TILOS! Nincs ezen mit magyarázni, ha előttem vagy mögöttem autó van, és használom a ködfényszórót, ugyanúgy szabálytalan vagyok, mintha reflektorral mennék.
Fel nem bírom fogni, hogy miért kell ködlámpát kapcsolni akkor, amikor két ködpamacs felbukkan. Teljesen fölösleges, “vonatozás” közben, dugóban csak zavarjuk a többi közlekedőt. Ez a reflex ráadásul sokaknál úgy működik, mint Pavlov kutyájánál a nyáladzás: Ha 300 méternél rövidebb a látótávolság, ködlámpa fel. Még akkor is, ha ez szabálytalan és másoknak kiégeti a retináját vele! Persze nem tudják, hogy szabálytalan, mert alapvetően sajnos ezek a vezetők csak megtanultak, de nem tudnak vezetni.
Ködben nehéz vezetni. Talán csak jégen nehezebb. Nagyon megfontoltan, lassan, előrelátóan kell hajtani. Ebben az esetben nem lehet, és nem is szoktam senkit kárhoztatni azért, ha elfelejti lekapcsolni a ködlámpákat, inkább ne is kapálódzzon a kapcsolókhoz, vezessen, figyeljen. De amikor alapvetően jól lehet látni, igen, akkor zavar, és tessék lekapcsolni!
Sajnos nagyon sok autón úgy van megoldva a kapcsoló, hogy a hátsó ködlámpát csak az első után lehet bekapcsolni. Nem tudom, milyen gyakorlati megfontolásból építik így be, de erre is van megoldás. Természetesen nem az, hogy nem használjuk a hátsó ködfényszórót, sokkal inkább az, hogy lemaradunk az előttünk haladótól, így már nem lesz zavaró az első ködlámpánk fénye, ráadásul baj esetén több helyünk lesz megállni, még esetleg helyet is hagyhatunk magunk előtt, hogy ha valaki hirtelen bukkan föl mögöttünk, akkor ezt a helyet egy hosszabb féktávval vagy gázadással “átadjuk” neki, és így balesetet előzzünk meg.
És végül egy saját tapasztalat. Nekem működik, lehülyézés előtt tessék kipróbálni!
Tejködben eleve hasznos a tompított fényszórót a legalsó magasságfokozatba állítani, hogy a fénysugarak a lehető legmeredekebb szögben hatoljanak a ködbe, és a legkevesebb verődjön vissza egyből egyenesen a szemünkbe. Nem minden, de sok autónál, fényszórótól függően, - és természetesen csak akkor, ha nem jönnek szemből- érdemes ilyenkor a reflektort is felkapcsolni. Elsőre zavaró lesz, de pár másodperc után feltűnik, hogy ugyanannyit látunk előre, viszont egyrészt fényárba burkolódzunk (hamarabb észrevesznek minket), másrészt az út szélén felbukkanó táblákat, útjelzőket, alakokat sokkal- sokkal hamarabb ki lehet szúrni. Természetesen ez csak akkor működik, ha a magasságállító nem automatikus, és a reflektort együtt állítja a tompított fényszóróval, mert így a reflektor fénysugarai először az útra vetődnek, és onnan tükröződnek tovább előre. Ha viszont a reflektor magassága nem megy együtt a tompítottal, akkor nem szabad ezzel próbálkozni, mert az eredmény homály lesz…
Az utolsó 100 komment: