Biatorbágyhoz szép gyerekkori emlékek fűznek, volt a hegy tetején egy kis faházunk, aminek a teraszáról az országútra lehetett rálátni, pont három kanyarra, mint ahogy a népmesékben szokták illusztrálni az ilyesmit. Valahol ott lent lakhat Gyöngyvér, akinek kicsit kevésbé szépek a tapasztalatai, mert a cseppnyi türelmet sem mutató közlekedők elvárnák azt is, hogy legalább hatvannal forduljon rá a kapubejárójukra és ha ez nem így történik, akkor hosszú dudálással adnak hangot elégedetlenségüknek.

Én Biatorbágyon lakom, ott is a főút mellett. Itt az autósok 80-90 %-a nemhogy nem tartja be az 50-et, de inkább olyan 90 km/h-ra tehető az átlagsebesség. Ennek következtében olyan iszonyatos zaj van, hogy nyitott ablaknál egymás szavát sem hallani, és nyári estéken üvöltjük egymásnak, amit éppen hallunk a nézett filmből.

Az csak mellékága a történetnek, hogy ezen az útszakaszon rendőrt, illetve sebességmérőt még soha nem láttunk, ellentétben a város másik forgalmasabb útjával, ahol 50-nél többel nem lehet haladni az útviszonyok miatt, viszont 40-es tábla van, úgyhogy jól meg lehet bírságolni a 45-tel száguldozókat...

Azért jutottam arra az elhatározásra, hogy megkísérlem a gondolataimat leírni és a levél közzétételét kérni, mert mostanra a lakóhelyemen az élet közlekedési szempontból nézve egészen egyszerűen elviselhetetlenné vált. Este, ha hazamegyek, és a bekanyarodáshoz lassítani merészelek, tolnak le az útról. A legenyhébb reakció, hogy bőgő motorral megelőznek, de a családom minden tagjával előfordult már, hogy a lassítás miatt valami agyoniskolázott ráfeküdt a dudára és bőszen anyázott.

Reggel induláskor a kikanyarodásommal bőszítem fel a tempósan haladókat. (Mielőtt valaki belekötne, erre az útra nem lehet úgy kikanyarodni, hogy pont ne közlekedjen rajta senki, arra nagyjából annyi az esély mint egy autópályán, tehát ha legalább mondjuk van 50 m két autó között, akkor kell résen lenni.) Szóval az életérzés tényleg olyan, mint egy autópálya melletti házikóban. Ezektől az apró kellemetlenségektől még eltekintene az ember, általában hazaérve jól kidühöngjük magunkat, és kész.

A minap viszont baleset történt nem messze tőlünk. Egy személyautó kikanyarodott egy mellékutcából, és egy, a főúton nagy sebességgel közlekedő dobozos autó oldalba vágta. A dobozos olyan sebességgel ment, hogy megpördült és nekivágódott egy ház oldalának. Szerencsére tudomásom szerint senkinek nem lett nagyobb baja, de a ház oldalában egy bazi nagy lyuk van még mindig. Na most az én anyukám a gyermekeimmel arra szokott sétálgatni. Kérdem én, mi lett volna, ha pont ott járnak?! Esélyük sem lett volna a túlélésre.

Szerintem ez minden forgalmasabb belterületi úton probléma. Egészen egyszerűen az, hogy lakott terület, semmit nem jelent a közlekedőknek. Én sem mindig tartom be a sebességhatárt (sajnos), de azért lakott területen belül 60 km/h felé még nagy sietség esetén sem megyek.

Itt is olvastam már pár hozzászólásban azt a véleményt, hogy mindenki meg tudja választani a biztonságos sebességet, és aki rutinos vezető, az 80-nal haladva is meg tud állni a zebra előtt. Hát igen, csak éppen addig megkeseríti a közlekedési útvonala mellett lakók életét, rosszabb esetben pedig kifog egy másik szabálytalankodót, aki elévág, és akkor csak reménykedni lehet, hogy nem lesz senki a környéken.

Szóval arra kérlek Titeket, hogy próbáljatok meg felénk, és más településeken is lassítani egy kicsit. Gondoljatok arra, milyen rossz.