autózz!

Lassan visszaáll a régi rend, visszatértem a nyaralásból. Amiről még fogok majd írni, mert megint jártam egy olyan, nálunk fejlettebb országban, ahol a közlekedési morál hasonlóan rossz vagy helyenként rosszabb, mint nálunk. Az Alikam által megírt szituáció ott is előfordult, dudakoncertet kaptam, mert nem hajtottam be a zsúfolt kereszteződésbe, nem akartam beragadni. Sokan nem gondolnak bele, hogy aztán emiatt lassan az összes odavezető utca bedugul, pedig hamarabb eloszlana a tömeg, ha mindenki kicsit figyelmesebb és türelmesebb lenne.

Rendszeres olvasója vagyok a blognak. Bár nem szokásom, de most úgy gondoltam mégis "tollat ragadok" annak apropójából, ami ma történt velem. A történet se nem tragikus, se nem hajmeresztő, tán még érdekesnek sem mondható, de egy komolyabb problémára, logikai és viselkedési hiányosságra rámutat.

Ma (2011. 08. 21.) reggel úgy 10:30 körül, az Üllői út Népliget felé eső végétől akartam rákanyarodni a Könyves Kálmán körútra. Aki ismeri a helyet, tudja, hogy a Hungária forgalmának egy jó része oda csapódik le és gyakran kisebb dugók is vannak. Az is tudvalevő, ha a balra nagy ívben kanyarodóknál már meg van az "alap" kocsisor, akkor az esetek 99,9%-ban sejthető, hogy a Könyves Kálmánon már kisebb-nagyobb torlódás alakult ki.

 

 

A szituáció adott, lassan halad a sor az Üllőiről, de végre az utolsó lámpához érünk. Előttem 2 teherautó és egy busz állt. Mivel balra kanyarodunk így a lámpa, max. 7-8 autót tud átengedni feltéve(!) ha nem áll kocsisor a Könyves Kálmánon. Az én esetemben természetesen torlódás volt. A lámpa zöldre vált, az előttem levő három jármű elindult, én óvatosan utánuk gurultam, de már láttam, hogy felvillannak a féklámpák, ergo nem férnek be!

Szóval komótosan megálltam - nem satufék(!) - , a lámpa ugyan zöld volt, de nem őrültem meg, hogy behajtsak egy olyan kereszteződésbe, amin látszik, hogy ott is ragadok, közben meg a Könyves Kálmán ellentétes irányából az ugyancsak balra nagy ívben kanyarodókat akadályoznám.
Esetleg még a villamossínek jöhettek volna számításba, de azt sem akartam, hogy egy villamos csengessen nekem jogosan, hogy minek is akadályozom. Szóval úgy gondolom a helyzetet megfelelően felmérve a zöld lámpa ellenére megálltam. Jól is tettem, ugyanis amint megálltam, 2 másodpercre rá már váltott is a lámpa.

Erre mögöttem valami okos rögtön elkezdett dudálni.
És a történet itt is fejeződik be.

Nem tudom egyes emberek vagy ennyire hülyék, vagy ennyire pofátlanok, hogy mikor már én is csak a kereszteződésbe tudnék megállni, akkor egyrészt milyen jogon akarna engem "beküldeni", másfelől, meg ő hogyan gondolta az egészet?
Erre nagyon kíváncsi lettem volna, de nem vagyok az a pattogós típus, így csak hátrafordulva mondtam neki a magamét, de túl sok reakciót nem sikerült kicsalnom belőle.

Szóval jó lenne kedves kollégák, ha kicsit ésszel is vezetnénk. Mert elég egy hülye egy kereszteződésben, és már nagyobb dugót csinál azoknak, akiket feltart. Sosem értettem azokat, akik állandóan furakodnak a kereszteződésbe. Nem egyszer láttam már, hogy keresztbe még bemegy az isten barma, holott tisztán látszott, hogy nem fogja tudni elhagyni a a kereszteződést. És persze így is lett, mi pedig jó esetben kerülgethettük, rossz esetben csak néztünk bambán előre esetleg duda meg anyázás.

És még egy jó tanács, 2-3 autóval előrébb is lehet ám tekinteni.

Parkolós esetekre ugrok, nekem is volt már pár olyan, amikor szerintem igazságtalanul büntettek meg. Utóbbi időkben én már kizárólag mobillal parkolok, persze a telefonom már tele van az SMS-ekkel, biztos ami biztos. Ugyanakkor nem hiszem, hogy korrekt, ami Tamással történt, én úgy tudom, eleve 5 perc türelmi idő van, talán meg lehet fellebbezni. Viszont a körúton belül 2 éve már bizony este 8-ig fizetős, nem 6-ig. De talán nem úgy kellene válaszolni egy reklamációra válaszolni, hogy majd egy év múlva kiküldünk egy az eredetihez képest sokszoros követelést.

Ismét egy eset magyar valóságból, parkolás szokásos, de kicsit másképp.

2010. május 6.-án a Szentkirályi utcában parkoltam kb 16h-tól. 17:10 felé lejárt volna a kifizetett parkolás, mivel akkor még nem mobillal fizettem (milyen jó, hogy lehet mostmár igaz?:)), hanem bedobós módszerrel, nem lehet pontosan kiszámítani, így előbb mentem a kasszához kb 10 perccel, kb 17h-kor. bedobtam a pénzt, 17:55-ig.

 

17h:59p:52mp-kor megbüntettek 6000 azaz hatezer forintra. kicsit elborult az agyam, bedobáltam kb 6-700Ft-ot a parkolásra és még ezek után meg is büntetnek 6000-re?? Írtam egy kedves (tényleg kedves!) levelet, amiben leírtam a fentieket és a büntetés eltörlését kértem, tekintve, hogy fizettem és nem lógtam stb., illetve, nagyon szívesen kifizetem a fennmaradó 5p-re a parkolási díjat ( amit egyébként már kifizettem, tekintve, hogy 10p volt a lapolás a két parkolójegy között ). Azt a választ kaptam, hogy miért nem fizettem túl a parkolást.
Azért, mert csak 100 Ft-om volt, amivel reggel 08:20-ig parkolhatnék, és akkor már nem szeretnék, továbbá 5p-ről volt szó és amúgy is....

Semmi válasz. Ma jön a levél 25 000 azaz huszonötezer forintról plusz a ráckevei (??) közjegyzőtől egy behajtási levél, amiben plusz még 11 ezer forintot követelnek közjegyzői és behajtási díjként. Azaz vacak 5p-es (oké, most a kedves troll kommentelők kötözködni fognak, hogy nem fizettem, megérdemlem, stb...) 36 000 Ft-ot kell fizetnem. hogy is van ez??

Kis rövid poszt, de inkább felajánlás a levélíró részéről. Azért reméljük, tényleg nem esett senkinek semmi baja és nem törte össze az autóját senki sem a posztban szereplő időben és helyen. Hiszen nemcsak azzal lehet kárt okozni, hogy karambolozunk valakivel, hanem ha valami nincs rögzítve autónkon rendesen. Én is láttam már lerepült bicikliket az M7-esen (ott és akkor láthatóan mindenki megúszta). Vagy teherautó hátsó duplakerekéről az egyiket leválni, és noha én még ki tudtam kerülni, a mögöttem jövők már nem, és rombolt az rendesen. Én akkor megálltam tanúskodni, de András az Erzsébet híd közepén nyilván nem tudott, főleg, hogy nem is látta, hogy történt-e baleset. Mindenesetre, ha tényleg történt ott valami és nincs meg felelős, akkor ő vállalja, hogy tanúskodik. Ha valaki érintett az ügyben, természetesen a blog e-mail címére várjuk üzenetét. És vajon tényleg nem vette észre a sofőr, hogy elvesztett valamit, vagy inkább nem akart tudni róla?

Ma (augusztus 10.) reggel kb. 08:40-kor az Erzsébet-hídon a Budára vezető oldalon egy fehér, régi Volkswagen Caddy (rendszáma G..-032) tetejéről leesett egy nagy fatábla, és átrepült a szembejövő sávba. A Caddy vezetője nem is vette ezt észre; csak felfelé a Hegyalja úton kiabálta át neki egy másik autós, hogy mi történt.
Én pont a Caddy mögött jöttem, láttam az egész leválást és átrepülést. Megállni ott nem tudtam, és mivel arra figyeltem, hogy ne rám essen az a falap, nem láttam a tükörben, hogy okozott-e ténylegesen balesetet.

 

 

De ha valaki a szembejövők közül megsérült és/vagy kára keletkezett, természetesen kész vagyok bárhol tanúsítani a fentebb leírtakat.

Sugi egyike azoknak az autózz! blog ősolvasóknak, akik időnként személyesen is összejönnek, ami sajnos egyre nehezebb, mert a kemény mag egyre több és több tagja kerül külföldre hosszabb-rövidebb időre, két kéz kellene, hogy összeszámoljam ezeket az embereket magamat is beleértve. Úgyhogy aki szeretne külföldön dolgozni, az jöjjön el a következő találkozóra, ha egyszer végre sikerül egy ilyet összerakni. De térjünk vissza a mai poszthoz, ami semmiképpen sem nevezhető az itt megszokottakhoz hasonló tucatírásnak, sokkal inkább passzol egy nyári estén, teraszon elszürcsölgetett fröccs mellé. Egy rovar szemszögéből írt Sugi egy rövid kis szösszenetet. És nem, nem úgy ér véget a sztori, hogy szétplaccsan a szélvédőn.

"Egy szép napos kora délutánon üldögéltem egy fán. Néztem a sűrű forgalmat. Azon gondolkodtam, jó volna valami izgalmasat csinálni, hiszen mindjárt vége a nyárnak. Fiatal sem vagyok már...

Hát én világot látok! - határoztam el magamban, és fel is szökkentem.

Na de ilyet! Sokféleképpen jöttem-mentem utamon korábban, de én még ilyet nem tapasztaltam. Éreztétek már milyen, amikor a lemenő nap fényében a szélnek ellenfeszülve száguldotok? Bár néha - főleg irányváltásnál - erősen kellett kapaszkodnom most már teljesen, szívemből megértem a kutyákat, akiknek még nyáluk is kicsordul néha a gyönyörtől. (Bizarr egy banda :))

Nyilvánvalóan hibázott SUVos, amikor nekitolatott egy mögé letámasztott robogónak, de jogos a felvetése, hogy vajon okozott-e valóban kárt, vagy csak le akarták venni. Mindenesetre ez utóbbit erősítheti, hogy rendőri intézkedésre nem került sor, és posztolónk sem adott neki semmit. Mégis úgy gondolja, hogy lenne lehetőség korrekt módon rendezni valahogy, akár utólag is a helyzetet. Szerintetek érdemes? Esetleg olvassa a sorokat az érintett robogós?

Mint rendszeres olvasótok tisztelettel kérném szíves segítségeteket. Ma a Kiscelli utcai postánál keveredtem (tolatás közbeni) kellemetlenségbe egy leparkolt és meglehetõsen elhasznált(nak tûnõ) robogóval. Ennek a tulajdonosát szeretném megtalálni, mert hamarabb faképnél hagyott, mintsem észhez tértem volna. Szeretném megbeszélni az ügyet, és részkompenzációt felajánlani.

 

 

Mikor bementem a postára, nem állt ott, de amikor kijöttem, ott volt. Futólag néztem csak meg, siettem. (A fél családom a kocsiban várt, beteg feleségemet kellett sürgõsen orvoshoz vinnem. Az autóm egy magas farú, külföldi rendszámú öreg SUV, melyet már százezer km felett hajtottam, szerintem elég jól "érzem".) Kiálláshoz picit tolatnom kellett, és a mûvelet közben feltûnt valami rendellenes hátul, a tükörben. Túl közel volt, kipattantam megnézni, hátha egy gyalogos a holtterembõl, elütve (lásd alább). Az említett robogót láttam feküdni az autóm mögött.

Ma sikerült kicsit elrontanom a dolgokat, és már egy megjelent levelet újra kitenni. Szánom bánom a bűnömet, így azt töröltem, és most jön egy másik poszt. Köszönet Xaba99-nek az észrevételért. Az anyagot catus küldte, akit már többször megszivattak mások a parkolásukkal.

Alapvetően nyugod természetű embernek tartom magam, de amikor sorozatosan a másik ember hülyeségével, nemtörődömségével, figyelmetlenségével (vagy nem is tudom minek nevezzem) szembesülök egy hét alatt már immár negyedik alkalommal,akkor már bennem is kezd felmenni a pumpa.

 

Semmi egyéb nem történt csak annyi hogy kedves autós társaim olyan közel  parkoltak hozzám hol egy nyilvános parkolóban, hol egy bevásárlóközpont parkolójában (2x), hol pedig a házunk előtt, hogy képtelen voltam egy 10-15 centis résen bepréselni magam a kormány mögé ( béna-e vagyok?).

Maga a folyamat hogy az anyósülés felől közelítsem meg a vezetés lehetőségét, nem okozott gondot, átmásztam az egyik oldalról a másikra. Na de kérdem én, mi van ha ez egy kismamával, nagymamával, nagypapával, egy mozgássérült társunkkal történik? Álldogál szerencsétlen a kocsi mellett arra várva,hogy majd valami történik, megjön a másik autó sofőrje és végre ő is elindulhat ahova menni szeretett volna?

DanZi levele már lehet lerágott csont, de valahogy mégsem az. Hiába beszélünk szinte minden nap arról, hogy mire való az index, illetve, hogy is kellene használni, legtöbben szarnak rá, vagy későn kattintanak. Ugyanez a megfelelő sebesség, hiszen nagyobb városokban igyekeznek összehangolni a lámpákat. Én is sok barmot látok aki nagy gázzal elstartol, majd állhat meg a piros miatt. Minden napos esetek ezek, de ha már egy emberben gondolatokat ébreszt ez a poszt, és elindítja a változás útján, megérte.

Sokszor megfordult már a fejemben, hogy felhozom ezt a két témát.

 

Megjegyzésül:

Ha jól tudom, a KRESZ csupán két esetben engedi az irányjelző használatának mellőzését:

- körforgalomba való behajtáskor

- védett (főútvonalon) útvonalon való továbbhaladáskor, mikor az út kanyarodik (mint például a Döbrentei tér - Döbrentei utcánál). Ez esetben viszont többletinformáció céljából használható.

 

Az irányjelző megfelelő használata, mely országunkban véletlenszerű használatnak örved, nem csak megkönnyíti, de biztonságosabbá is teszi a közlekedést. Ennek ellenére, sajnos, az az általános tapasztalat, hogy rengeteg autós, már aki egyáltalán használja, helytelenül teszi azt.
 

Időről-időre kapunk motorosoktól levelet, melyekben leírják, hogy egyes autósok sokszor nem figyelnek oda, nem veszik észre őket. És persze közhely, de egy motorosra nézve egy ilyen helyzet sokkal veszélyesebb. Sokszor a rutinjuknak köszönhetik, hogy nem történik baj, amikor valaki benézi az elsőbbséget. Akárcsak Toximaxi is, aki kamerával vett fel két esetet. Lehet, hogy videón nem úgy látszik, de szerintem a valóságban nyeregben ülve ezek a szituációk veszélyesebbek, mint hinnénk.

Remélem nem bánjátok, ha mintegy a folytatásaként a tegnap indított bejegyzésnek, mellékelek két rögzített esetet. A felvételek mindkét esetben motor nyergében készültek, véleményem szerint egyik esetben sem történt szabályszegés a motorosok részéről, viszont a figyelmetlenség nyilvánvaló, az autósok oldaláról. Az egyik esetben hölgy, míg a másikban férfi a vezető.

Az első esetben egy elsőbbségadás elmulasztása figyelhető meg, és nem az autóvezetőn múlott, hogy nem történt nagyobb galiba:

 

A második esetben egy előzésem közben egy hölgy kezdett figyelmetlenül előzésbe, majd számomra nem egyértelmű viselkedéssel próbálta a tudtomra adni, hogy azért megelőzhetem én is:

A jogosítványt megszerezni legtöbbünk számára pozitív élmény. Én annak idején először szülői felügyelet mellett vezethettem a családi Ladát, majd 1-2 hónap múlva jöhetett az önálló élet az autóval. Ez sokat segített, de mi van akkor, ha nem áll rendelkezésre tapasztaltabb rokon/barát? Anna kalandjairól olvashattok ma elég tekintélyes terjedelemben, remélem azért nagyon nem áll meg az élet a munkahelyeken. :) Neki meg drukkoljunk, hogy jobban belejöjjön az autóvezetésbe. Ehhez viszont szükséges az ő és közlekedő társainak türelme is. Ti jobban odafigyeltek a "T-betűs" autókra?

Kedves Autósok! 
 

Néhány héttel ezelőtt, viszonylag sok tanulás után régi álmom teljesült, sikeres forgalom vizsga után átvehettem a jogosítványomat. Az elsősegélyt leszámítva minden vizsgám elsőre sikerült, és nem is rosszul.  

Az oktatómmal egyetértettünk abban, hogy mind a ketten lényegesen jobban járunk, ha a sikertelen vizsgák helyett inkább neki fizetek ki egy halom pénzt a plusz órákért, amíg úgy nem érezzük, hogy elértem azt a szintet, amikor már önállóan is képes vagyok folytatni a tanulást. Ennek ellenére én lepődtem meg a legjobban, hogy csont és kenőpénz nélkül, minimális hibavonallal 20 perc alatt szépen levizsgáztam a forgalomban. (Rosszmájúaknak: biztosan közrejátszott a formás fenekem és a szép mosolyom is

) Egy-két héten belül a kisautómat is megtaláltam, igazán jó vétel volt, pont nekem való, kicsi, helyes, kis fogyasztású, jó állapotú, korához képest nem is nagyon lehasznált, csajos. Minden nyálasan ideális, igaz?

Kivéve, hogy ahogy beleültem, az összes megszerzett és felturbózott önbizalmam azonnal elporladt a menetszélben. Kezdődött azzal, hogy egy alig négyéves dízel után a benzines autóval egyáltalán elindulni… nem túlzok, ha azt mondom, az első utamon többször fulladtam le, mint az oktatás alatt összesen.  

 

 

Az első egy-két gyakorló  út után, megmondom őszintén, kicsit magamban feladtam a projektet. Barátom sem ért rá, hogy furikázgasson velem, sőt, ugyan sokan megígérték, hogy szakítanak rám esténként egy-két órát, de valahogy hirtelen sosem sikerült megfelelő időpontot találnunk. Megértettem, ez nem kis felelősség, és nem is kicsi feladat. Hetekig nézegettem ezek után az autót, és jártam tovább BKV-val, miközben szidtam magamat, mint a bokrot. Ugye, ott az autó, ott a jogosítvány, én meg szagolom a csöviket a villamoson, normális vagyok-e? Persze rinyáltam fűnek-fának, mégsem volt bennem annyi, hogy este szépen hazamenjek, és elguruljak kicsit jobbra-balra. Kifogást persze rengeteget kitaláltam: nincs időm megvenni a T betűt, nem tudok hegymenetben visszaparkolni otthon, ez az amaz, tényleg már én szégyelltem magamat, amikor valaki rákérdezett a vezetésre. De azt mindig elismertem, hogy valójában kizárólag én állok a saját utamban.

 

Zsuzsanna tapasztalatai szerint utaznak rá a közterület-felügyelők, bár az általa küldött kép alapján nehéz megítélni, hogy ahol parkolni szokott, megvan-e a saroktól számított 5 méter. De most inkább az zavarta őt, hogy egy nagy busz leparkolt az érintett kereszteződést ezúttal teljesen elállva, és a vezetője megúszta büntetés nélkül.

Életemben először teszek ilyet, hogy képet küldök nektek és írok, de annyira betelt a pohár, hogy most már ki kell írjam magamból.

 

Én ugyanis az első kerület legnagyobb bűnözője vagyok. A házunk előtt rendszeresen megbüntetnek 30.000 Ft-ra, ha egy pincirit is közelebb állok a járda széléhez, mint azt közegék jónak vélik. (kb. ott, ahol a fehér autó áll) Erre a minap a képen látott esetnek voltunk tanúi: Busz szépen kényelmesen beállt a Pálya utca végének torkolatába, és úgy gondolván, hogy a vészvillogózás majd megmenti a busz seggét attól, hogy hátulról, a Mészáros utca felől belerohanjon az első lendületesebben autózó, megvárta, hogy utasok lekászálódjanak és elfáradjanak az étterembe elfogyasztani az ebédjüket, vagy mit. Gondolhatjátok, hogy 6 másodperc alatt meg is volt az egész és már szaladt is tova a busz.

 

 

 

A mostani posztban szereplő helyszín tényleg elég problémás, mind a közúti, mind a sűrű vasúti forgalom kinőtte ezt az átjárót. A történet nem is teljesen erről szól, de ezek az állapotok hozzájárulnak, hogy a környéken nagy a káosz. Még az is érthető, hogy ettől idegesek egyesek. Péter is belebotlott egy ilyenbe, akinek reakciója viszont teljesen értelmetlen és megmagyarázhatatlan. De ezek a vadbarmok köztünk élnek és közlekednek.

Egy ma reggeli esetet szeretnék megírni. Munkába jövet a X. Kerületi Vaspálya utcán jöttem, a Vaspálya – Kőér – Gyömrői kereszteződésen át tovább jobbra a Kőér utcán a Határ út felé. Erről a kereszteződésről annyit kell tudni, hogy közvetlenül mellette van egy vasúti átkelő, amin a vonatforgalom meglehetősen sűrű (itt járnak a Nyugatiból/Nyugatiba a vonatok, sokszor percekig, ill. percenként lent van a sorompó), ill. hogy a Gyömrői és a Vaspálya utcák duplasávosak. Mellékelek egy képet a kereszteződésről:

 

 

Ebben a kereszteződésben mindhárom utcából sokan jönnek át a vasúti átkelőn, a Kőér utcából egyenesen továbbmenők sokszor inkább beállnak a kereszteződés közepére a Gyömrői – Vaspálya irányára keresztbe, csak hogy be tudjanak férni. Ma reggel ezt konkrétan egy daruskocsi tette meg, ezzek nagyjából blokkolva a keresztirányú forgalmat. Emiatt bár nem neki volt elsőbbsége, de inkább beengedtem magam elé, ami láthatóan nem tetszett a mögöttem levő, JIB-469 rendszámú Renault egyterűt vezető, 50-es fickónak. Ezt bősz dudálással jelezte, főleg, hogy leengedték a sorompót is, és megint várni kellett a daruskocsi mögött. Ekkor a tükörből a csak a „K****a a***d!” szavakat tudtam leolvasni a szájáról, amire felmutattam neki a nemzetközi egyujjas jelzést, és részemről elintézettnek tekintettem a történetet. De a fickó még percek múlva is bőszen magyarázott és gesztikulált az anyósülésen ülő nőnek.

Érdekes helyszínre hívja fel a figyelmeteket Amatőr, ott árválkodik az út szélén a macisajt tábla, de vajon mire vonatkozik? Ha netán valaki forgalommal szemben érkezik és átvág a záróvonalon, akkor elsőbbséget kell neki adni?

Egy újpesti kereszteződésben készítettem a mellékelt képeket:

Azt hiszem szabályosan szoktam közlekedni, és jobbára ismerem a Kresz szabályokat is (jó, néha mellényúlok, mint a pár héttel ez előtti debreceni kereszteződésben parkolással kapcsolatos posztban elkövetett kommentjeimmel), de itt egyszerűen nem tudom értelmezni, kinek is kéne elsőbbséget adnom, mire akar utasítani a tábla.