autózz!

Tegnap is sikerült egy pofonosztós sztorit kirakni, hát ne szakítsuk meg a sort, jöjjön ma is egy, ahol a szabálytalanságon kívül, kiosztanak egy maflást a biztonság kedvéért. A történet annyiban más, hogy nem férfi a férfival küzd, hanem a gyengébbik(?) nem két képviselője. Niki levelét olvashatjátok.

Gondoltam elmesélem igen felháborító történetem, ami kb. 1 hónapja történt velem és a párommal. Le kell szögeznem , igen, nő vagyok, de az a kategória aki "tökösen" vezet, mások szerint is. Tudom a KRESZ-t, tudok és szeretek is vezetni. De a gyökér vezetőket, főleg a nőket utálom a legjobban. Sajnos el kell mondanom, be kell ismernem, én is hiába vagyok nő, de a legtöbb nő (tiszt.kiv.) nem tud vezetni és én szigorított  vizsgát írnék nekik elő.

No de kanyarodjunk vissza a történetre...

13. kerület, egyirányú kis mellék utca. Behajtottunk, szabályosan, erre egyszer csak azt vesszük észre, jön szembe velünk egy piros Honda Civik...hát csodálkoztunk rendesen, mit keres velünk szembe, de rájöttünk....szőke nő, mellette a hapsija, a nő vezet....ennyiből már levágós volt, hogy a nő kissé korlátolt, ugyanis! Dudáltunk neki és mutattuk, hogy egyirányú az utca, többször is jeleztük felé, mert csak jött tovább. Erre a mellette lévő pasija dupla kézzel mutatta nekünk, hogy kapjuk be.... Hát több sem kellett, ahelyett, hogy megköszönte volna és elnézést kér, elsunnyogott volna.....ehelyett neki állt feljebb. Kiszállt a párom, és utánuk kiabált, hogy szálljanak ki, ha már ilyen fasza gyerekek....

Visszatértem a külföldi száműzetésemből, úgyhogy lassan én is visszazökkenek a régi kerékvágásba, megint fogjátok időről időre a nevemet látni a posztok címe alatt, amennyire engedi az időm. De itt most nem is az én nevem a lényeg, hanem ezúttal Tibi, aki leosztott egy maflást egy arra száguldozó, majd erőteljesen hőbörgő taxisnak. Szerintetek mennyire elfogadható módszer ez? Elragadtathatja-e magát valaki ennyire, vagy akkor sem volna szabad, ha ilyen hülyével akad össze az ember?

Úgy tűnik mostanában sokszor kell írnom nektek valamiről, vagy csak sűrűn olvasom a blogot és mindig kényszert érzek rá, hogy meséljek. :)

Felpofoztam ma egy gyökér taxist, mert fékezésre kényszerítettem... Vagyis duplán voltam paraszt :) Azért a pofon, mert ütni nem mertem, ezt is alig bírta ki lábon. A mostani poszthoz hasonló a történet: "Nem egyszerű tolatásos baleset"

Na most a probléma ott kezdődik, hogy lakóövezeten belül tolattam ki az útra (mármint ez csak neki volt probléma, én 5 éve minden nap eljátszom hiba nélkül). Képet csatoltam a helyről. Én a piros négyzet, ő a zöld nyíl, ami az irányát is jelzi. 15 méter van a kanyar és köztem maximum. Elég sokszor jönnek erre a parasztok 50 körüli sebességgel. 20 méterre iskola, 50 méterre óvoda. Amúgy meg mindenhol panelházak, járda az úttesttel együtt, ahol parkolnak is. 1 autó se fér el ha van gyalogos. Tele van néha kisgyerekekkel az utca, mert 50 méterenként játszóterek vannak.

Kettős érzésekkel olvastam el Mónika levelét. Hiszen ő is elég szabálytalan volt, mégis az bosszantotta fel, hogy a másik fél egy testesebb járművel szintén szabályt sértett. És ezzel kialakult egy veszélyhelyzet, mely szerencsére nem végződött balesettel. Ennyire azért nem kellene rohanni! A nagyobb ívű kanyarodás pedig tényleg adódhatott a jármű méretéből, erre a többi közlekedőnek bizony számítania kell. Az utolsó ponttal egyetértek azért, a kamionosnak is jobban oda kellett volna figyelnie, talán nem véletlenül volt ott STOP tábla?

Történt, hogy egy vidéki kisvárosban kanyarodtam volna ki balra a főútra egy bevásárlóközpont parkolójából. Szemből egy hatalmas kamion kanyarodott ki jobbra, szintén abba az irányba,amelyikbe én. Mivel mindketten ugyanazt a sávot vettük volna igénybe, ezért gondoltam úgyis lassabb, mint én, így hát gyorsan "megelőzöm" a főúton szemből haladók számára fenntartott balra kanyarodó sávban.

 

Viszont hiba csúszott a számításomba, ugyanis a kamion nem tudom mért, talán a méretéből adódóan (?) szintén áttért (szabálytalanul) a letérő sávba, magyarul túl nagy ívben kanyarodott ki jobbra, így majdnem összeütköztünk. Csak a kitűnő reakcióidőmön múlt, hogy nem lett baleset. Hozzáteszem, hogy a kamionnak STOP táblája volt, de természetesen nem állt meg. Miután rádudáltam, a kamionosnak esze ágába sem volt elnézést kérni, sőt, ha jól láttam, még neki állt feljebb.

Parkoltunk már mindannyian nem épp megfelelő helyen pár percre. De ha van hely mindenki igyekszik megtalálni a megfelelő pozíciót, amivel senkit sem akadályoz. Ha mégis valakit kellemetlen helyzetbe hozunk, legtöbben elnézést kérünk, és tovább állunk. Leadfoot egy ellenszenves fazonnal futott össze, aki miután tahó módon parkolt, még megsértve is érezte magát.

Egy rövid történetet küldök, ami ma reggel esett meg velem, és rettentően fölbosszantott, ki kell írnom magamból:

Vasárnap (2011.07.03.) hajnalban értem haza egy elég strapás, háromnapos útról, majd pár óra alvás után föl kellett kelnem, és el kellett elugranom valahova. Már igencsak mentem volna haza tovább aludni, de még megálltam a pécsi Táncsics úton lévő pékségnél reggelit venni. A parkoló egy széles udvar, két oldalon merőleges parkolóhelyekkel felfestve. Hely bőven van, kényelmesen el lehet férni, egyáltalán nem bonyolult a ki/beállás. Szépen be is parkoltam orral a bejárathoz legközelebb eső helyre, az én kocsim volt az egyetlen a parkolóban. Bementem, kb. fél percet voltam bent, majd fizetés után megfordultam, és azt láttam, hogy egy kék Brava áll épp az én autóm mögött keresztben, egy srác meg épp száll ki a bal 1-ről, és jön be.

A kép csak illusztráció

Sokszor tapasztalni, hogy a megkülönböztető jelzést használó autók nehezen tudnak haladni, mert az autósok nem engedik el őket. És nem annyira szándékosan, hanem inkább mert nem hallják meg időben, vagy leblokkolnak és nem tudnak megfelelően reagálni, ami által csak még jobban feltartják ezeket a járműveket. Csalóka tud lenni városban a visszhang is, de oda kell figyelni. András néhány esetet osztott meg velünk, van akinek érdemes tanulni belőle.

Elöljáróban leszögezném -mert mindig mindenki leszögez valamit a poszt elején általában :D -, hogy a legnagyobb a tiszteletem a mentősök felé, ismerem őket, ismerem a munkájukat, anyám mentőorvosként kezdte a karrierjét, szóval tudom, hogy mi merre mennyi. Látok videókat, hogy mennyire közömbösek az autósok ha megkülönböztető jelzéssel jönnek, hallok történeteket, ismerőstől, anyámtól, stb.
Egy dolog viszont nem mindig fér a fejembe; az éjszaka kellős közepén, kihalt főúton, zöldhullámban közlekedő mentős van amikor ész nélkül szirénázik, van amikor meg csak a villogót használja, tekintettel az ott lakókra. Előfordult már olyan is, hogy a BAH csomóponton éjjel egyedül én közlekedtem, nekem volt zöld, láttam a távolból érkező mentőt villogóval, megálltam és villantottam neki, hogy látlak öreg, nem kell szirénáznod, nem is tette, csak megköszönte amikor elment előttem. De az is megtörtént már, hogy éjszakaira várva a kihalt környéken 3 perce csak az egyre közeledő szirénázást hallom, mintha a legnagyobb csúcsforgalomban lennénk, pedig az úton egy lélek sincs.
Hogy mi a jó megoldás, mindenki döntse el maga; anyámék anno borultak már mentővel, mert éjjel nem használtak szirénát és egy rendőr kikanyarodott eléjük -btw. főúton mentek-, viszont ha egész éjszaka szirénázva közlekedik a kocsi, akkor az megkeseríti az állomás közelében lakók életét.

 

 

Na de hogy ne tűnjön úgy, mintha a mentősök ellen lennék:
 

Általában aki egy parkolóhelyről kitolat, annak nincs elsőbbsége, ezért ütközés esetén elvileg ő a hibás. Edináék balesete viszont nem feltétlenül ilyen egyértelmű, mivel a másik fél is valószínűleg hibázott. Szerintetek mi lehet az ügy vége, kié a felelősség?

Megosztanék egy olyan esetet, ami velünk (a férjemmel) történt 2 napja, tolatásos balesetnek van feltüntetve, de ez pont egy olyan extrém eset, ahol szerintem/szerintünk NEM az a hibás, aki tolatott.

 

 

 

 

Mit mondtok arra, hogy a férjem egy bolt előtt parkolt, a parkolóhelyek egymás mellett vannak. Ezerszer körülnézett, mielőtt elkezdett volna kifelé tolatni, nem látott senkit. Elkezdte a tolatást, szépen lassan, még mindig nem volt ott senki. Folytatta a tolatást, már az autó nagy része kint volt és olyan ívben állt, hogy most jött volna a kormány-visszatekerés, 1-es sebesség, majd elindulás előre felé akció, amikor is ELÖLRŐL belement egy taxis az autónkba! Miközben a férjem hátrafelé fordulva manőverezett kifelé a parkolóhelyről, elölről megérkezett egy taxis, akit állítása szerint elvakított a napfény és nem vette észre a már majdnem teljesen kint lévő és elindulásra ívben álló autónkat és full belement. Arról nem is beszélve, hogy ugyan azon a helyen nincsenek sávok, nincs felfestés az út közepén, de a taxis abszolút nem azon a térfélen közlekedett, ahol kellett volna. A parkoló kellős közepén ment és nem a jobb szélén. A parkoló autók a bal oldalon álltak egymás mellett, onnan akart kitolatni a férjem szabályosan a saját sávjába és erre ugyanabban a sávban elölről-oldalról beledurrantott a taxis! Na ilyenkor mi van? 

 

 

 

Mindannyian tudjuk, hogy motorral közlekedni veszélyesebb, mint autóval, sokkal sérülékenyebb rajta az ember. A figyelmetlenség bármelyik fél részéről könnyen idézhet elő súlyos balesetet. Morc is leírt nekünk néhány példát, ami tipikus hiba autós közlekedők részéről, de eddig a szerencse és az ő odafigyelésének köszönhetően neki nem esett baja.

Érdekes jelenséggel szembesültem pár hete, mikor is autó helyett motorral kezdtem dolgozni járni. A munkám miatt Budapest és Kecskemét között ingázom, utóbbiban pedig elég gyakran és nagy előszeretettel fordulnak elő körforgalmak.
A szituáció, ami lassan nap, mint nap megismétlődik, a következő: megérkezem a körforgalomhoz (legyen ez mondjuk az 54-es és a 44-es utakat összefogó darab), melyet némi lassítás árán ugyan, de úgy 40km/h átlaggal megközelítek, gondosan megvizsgálom a behajtási lehetőségeimet, és ha szabad a pálya, behajtok. Ez így eddig rendben is van, a körforgalom valami ilyesféle módon működik. Viszont a következő behajtónál valaki szintén behajt. Konkrétan elém vagy mellém. Hol egy buszos, hol egy kamion, ma egy Chevrolet. És nem, nem egyszerre hajtunk be, hanem amikor én már benn vagyok. Mármost én mindent értek, de hogy egy gondosan kivilágított, piros színben pompázó járművet a fent említett sofőrök aktív szemkontaktus fennállása (értsd: ránéznek a közeledő motorra) mellett is figyelmen
kívül hagynak-hát ez valahogy nem hagy nyugodni.

 

Talán pár dolgot rendbe kellene tenni a fejekben.

1) A motoros ugyanazokkal a jogokkal jön-megy az úton, mint az autós, és ugyanazok az elsőbbségi szabályok vonatkoznak rá is.
2) A motorost az autó karosszériájához képest szinte semmi se védi.
3) A 2. pont teljesen érvényes az időjárásra és a balesetekre is.
4) Sok mindent el tudok képzelni, volt már sürgős dolgom, kellett már pontosan érkeznem. A fent leírt esetekben a kieső idő max. 20 másodperc. Most komolyan, megéri?!

De menjünk talán még egy picit tovább!

Miért előzi az autó főúton a motort gyakorlatilag pár méteres követési távolságból? A kétkerekű biztos kitakarja a látómezőt. Mi a baj ezzel? Nos, rájössz, ha a motoros kátyúba hajt, vagy bukik egyet, az autónak meg esélye se lesz kikerülni. Miért élem nap mint nap meg azt egy lámpánál kígyózó hosszú sor mögött gurulva, hogy centikre tőlem húz el egy autó, hogy aztán a sor végéhez érve egy határozott satuval rögzüljön az aszfalton?

Valahogy olyan érzésem van, hogy sokaknak ezek az apróságok eszükbe se jutnak, talán az oktatás satnyuló színvonala, talán a morál az oka, talán a kultúra (vagy annak hiánya). Talán az, hogy szeretjük azt mondani: "bezzeg Nyugaton". Talán csak el kéne gondolkozni, néha levenni a lábunkat a gázról és nem rohanni annyira.
Higgyétek el, megéri. A motoros pont ugyanúgy töri össze a kocsi karosszériáját, mint egy másik autó, csak épp a balesetből eredő elhalálozási rátája valamivel magasabb...

Pár nappal ezelőtt Tothos már gerjesztett egy elég nagy vitát a levelével. Felbuzdulva azon, hogy ennyire megmozgatott Titeket a poszttal, leírt egy újabb történetet. A levélben szereplő fickó nem egyedi eset, találkoztam hasonló hülyével már én is, és biztos az olvasók többsége is.

Jó pár éve vízitúrára mentünk egy mikrobusszal és egy 16 kenus utánfutóval. A futóról néhány adat hogy a későbbiek érthetőbbek legyenek: 1,5 tonna, 12 méter hosszú, 2,5 m széles, 3,8 m magas. Szóval az ügyeletes sofőr (Pesten váltott le, miután én reggel Csongrádról hoztam fel a szerelvényt) kicsit gyorsabban vette a Gödöllő - Babati pihenő közötti szakaszon a kanyart, meg ott van egy íves lejtő, így az autó bebicskázott. A belső elválasztó korlátnak nyomta a futó a kocsit, a kocsi orra Pest felé, míg a futó orra Miskolc felé nézett 300 m-el a pihenőhely előtt. Kimásztunk az ablakokon, kitettük a háromszöget, én meg visszasétáltam vagy 150 m-t, hogy ott is rakjak ki háromszöget, és mivel éreztem hogy a helyzet az ívelt út miatt elég balesetveszélyes (beláthatatlan volt) ezért ott is maradtam integetni hogy lassítsanak.

Jó ideig a kisebb méretű áruszállítókra is ugyanazok a sebességkorlátozások voltak érvényesek, mint a nagyobb teherautókra. Végre megváltoztatták ezt a szabályt (szerintem helyesen), hiszen sokszor csak egy lefalazott/fóliázott ablak a különbség egy ugyanolyan típusú személyautóhoz képest. Meg persze a "tehergépjármű" bejegyzés a forgalmi engedélyben. Ez utóbbi viszont még mindig elég volt ahhoz, hogy fatia-negra - bár tényleg gyorsan ment - automatikusan a magasabb bírságot kapja, mivel nem az őrá érvényes sebességhatár alapján dolgoztak a szervek.

A hatóság nem tudja a kresz-t posztról jut eszembe a következő:

 

Pici áruszállító, kétszemélyes Clio. Jogilag teherautó (de 2,5 t alatti). Az M7-es autópályán gyorshajtást rögzített a rendőrség. A közigazgatási határozatban 130.000.- Ft bírságot szabott ki a 169 km/h, mondván, hogy a 80 Km/h-ás sebességhatárt túlléptük.

Sokszor téma itt a blogon a közlekedés autópályán. Tothos összegyűjtött néhány, a sztrádák használatával kapcsolatos általános, ugyanakkor fontos tanácsot. Nemcsak a KRESZ betartásáról van itt szó, hanem olyan játékszabályokról, amelyek betartásával talán kevésbé emeljük meg autóstársaink vérnyomását.

Úgy alakult hogy az utóbbi tíz évben elég sokat vezetek, és ennek zömét autópályán, személyautóval. Az utóbbi fél évben pedig még ennél is többet. Így lassan felgyűlt bennem néhány jó tanács, az autópályán közlekedő autós, kamionos és buszos társaknak:

 

Először is javaslom hogy mindenki nézze át még egyszer a KRESZ autópályára vonatkozó rendelkezéseit. Azt hiszem néhány autóstársunk most meg fog lepődni: AUTÓPÁLYÁN NEM UGYANÚGY KELL KÖZLEKEDNI MINT A VÁROSBAN.

 

 

Kezdjük! Mindjárt itt van a jobbra tartási kötelezettség. Ez azt jelenti hogy a külső - jobb oldali - sávban haladó NÁLAD LASSABB jármű előzését kivéve mindig a jobb oldali külső sávban KELL haladni. Tehát:

 

• nem előzünk 20 kilométer hosszan két kamiont, ha közöttük van 19 kilométer és ki tudnék menni a szélsőbe.

• Nem megyünk folyamatosan bent arra gondolva, hogyha jön valaki majd kihúzódunk. Persze aztán nem vesszük észre.

• Nem vágunk ki a gyorsabb autó elé ha 90-el előzünk egy kamiont. Attól hogy egy másik sávban előrébb vagy még nincs elsőbbséged.

• Ha elől egy lassabb autó előz, mögötte 5 másik szépen vár a sorára akkor nem villogunk nem centizünk és főleg NEM ELŐZÜNK A LEÁLLÓSÁVON HALADVA.

 

Manapság valóban elszaporodtak a buszbalesetek. A múlt héten történt három, amelyben mindegyikben legalább egy ember meg is halt. Rossz ilyen híreket hallani, de sajnos a közlekedés veszélyes üzem. Egy viszonylag "szerencsésen" végződő buszbalesetről írt Nekünk Rokkant, akinek a gyermeke sérült meg.

Gondolom, mivel mostanában eléggé elszaporodtak a buszbalesetek, megosztom veletek a következő történetet, ami 2011.06.17.-én 14.58-kor történt!

A minap történt, hogy a buszon dominó elv alapján egymásra zuhantak az utasok.
Többen is megsérültek, de a legnagyobb sérülést elszenvedő a fiam lett, mert rá estek.

Mibe is kerül egy határozat elleni fellebbezés? Milyen költségekkel jár? Mik jöhetnek közbe? A. nagyon röviden összeszedte, hogy Vele mi történt, és tételesen leírta a költségeket.

Talán mások okulására:

2009. januárban történt közlekedési szabályszegés végett 2009. március hónapban kelt, azonban postabélyegző szerint cca. 10 hétre feladott kézbesített, (kicsit visszadatált?) a BRFK elsőfokú határozattal 50.000,- azaz Ötvenezer forint közigazgatási bírsággal sújtott.

Fellebbezésem (nem az idő miatt) az ORFK elutasította, helybenhagyta az elsőfokú határozatot,mely 2009. június hóban kelt(?).

Kézbesítés, postabélyegző ideje: 2009. augusztus 24.

2009. augusztus hóban keresetet nyújtottam be a Fővárosi Bíróságra. A Fővárosi Bíróság 2010. április- i. ítéletében az ORFK határozatát - az elsőfokú döntésre is kiterjedően jogerősen hatályon kívül helyezte.

A pert tehát jogerősen megnyertem!

Nagy öröm volt!

 

Az ítélet ellen az alperes, az ORFK felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságra. 2011. április hónapban a LB a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, marasztalt.

Egyben:

20.000,- HUF elsőfokú,

20.000,- HUF felülvizsgálati perköltség az ORFK részére,

16.500,- HUF kereseti és

36.000,- HUF felülvizsgálati eljárási illeték az állam részére

50.000,- HUF a per tárgya - megfizetésére kötelezett.

Mindösszesen: 142.500,- HUF