autózz!

Múlt héten meghirdetett játékunkba való bekerülés feltétele egy kisebb esszé (ami természetesen posztnak is jó) megírása volt. Az erre kijelölt zsűri a beérkezett pályaműveket elbírálta, megszületett a döntés. A győztes munkát Hammer követte el, így ő az a szerencsés, aki az egy hét múlva kezdődő Michelin téli gumiabroncs tesztelésben és az ezzel egybekötött játékban velem együtt részt vehet. Ezúton is gratulálunk neki! Természetesen az alábbiakban olvashatjátok írását is, mely a következő - hamarosan ismét aktuális - kérdésre válaszol: "Hogyan jellemezné országa téli vezetési kultúráját a gumiabroncsok használatával kapcsolatban?"

Így:

 

Akiknek nem kell téligumi

 A téligumról nekem a tagadók archetípusai jutnak eszembe. Ők azok, akik miatt az első hónál elakad a sor a hegyre menet, akik tögymrögve feltartják a sort, vagy árokba esett autójuk mellett várják a vontatót. Jobb esetben azért nem tesznek téligumit az autójukra, mert télen nem autóznak. Nekik külön köszönet érte.

 

 

Az öreg róka

Harminc éve a Zsigámon sem volt soha téligumi, mégse estem le soha az útról, pedig az még hátul kapart. A mostani autók talán rosszabbak?

 

A profi

Nekem nem kell téligumi, raliztam, gokartozok, kilinccsel előre szoktam közlekedni. Egy kis hóesés kifejezetten jól jön, kevésbé kopik a mintázat.

 

A Blaha Lujza teret szinte mindennap érintem, mivel a közelében dolgozom, és mivel nekem a munkámhoz szükséges, ezért többnyire autóval megyek. Sokszor eszembe jut, hogyan lehetne jobban megoldani az itteni közlekedést, de mivel mostanra már (szerintem jogosan) elvárás lett a szintbeli gyalogátkelőhely és a villamoshoz hangolt lámpa, így sokat javítani nem lehet a csomóponton, maximum egy közúti felüljáróval, ami viszont a városképbe nem illene. Vagy egy gigantikus körforgalommal, középen parkkal és villamosmegállókkal (ide berakva a 28-as végállomását is), ez talán nem is lenne rossz, még ki is nézne valahogy. De hogy kihúzzam a kezemet abból a bizonyos edényből, nézzük meg a kisebb, de talán javítható problémákat.

Mivel már a tanévkezdés óta megint egyre nehezebbé vált a közlekedés a városban, kissé tartottam a körúti vágányfelújítás tovagyűrűző hatásától. Eddig a hétfői és keddi tapasztalataim alapján mégsem volt vészes, a külső körutakon sem tapasztaltam forgalomnövekedést, talán sokan otthon hagyták az autót. Egyébként többektől hallottam, hogy a buszos pótlás aránylag jól meg van szervezve. A legkritikusabb pontnak természetesen a "Blahát" látom. Itt a buszok a Boráros tér felől jőve balra fordulnak a Rákóczi útra, külön buszsávról. Ezzel nincs is semmi baj, de a felfestések és táblák elhelyezése sikerülhetett volna jobban, mivel ezeknek köszönhetően szinte mindenki valamilyen szabálytalanságra kényszerül.

Pár napja az egyik hipermarket parkolójában figyeltem meg, hogy egy nem kisméretű ember egy A8-as Audival tolat be szépen pontosan becélozva középre a vonalat, mely két mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyet választott el egymástól. Már meg sem lepődtem ezen, és szerencsére tényleg nem volt tele a parkoló, mert eléggé este volt már. Az ilyen jelenséget persze nem lehet ép ésszel megérteni. De az olyat sem, amit Tamás fotózott nekünk. Beszéljenek inkább a képek!

Küldök pár képet egy szépen, szabályosan parkoló Suzukiról, hogy ne mindig csak drága fekete autókról és SUV-okról szóljunk.

Bizonyára sokakat foglalkoztat, hogyan zajlik az autók és azok egyes alkatrészeinek tesztelése. SilentSound már tudósított a Michelin több rendezvényéről, Berlinből illetve Stockholmból, voltunk Nyíregyházán üzemlátogatáson, amelyekről beszámoltunk itt a blogon. Most viszont Nektek, olvasóknak is lehetőségetek nyílik arra, hogy valaki közületek részt vegyen egy két hónapos, három országra és öt blogra kiterjedő gumiabroncs-tesztelési játékban, melynek fődíja egy utazás a Monte Carlo Rally-ra!

Mit kell ehhez tenni? Először is egy pályázatot kell elkészíteni. Az adataitok megadásán túl egy rövidebb esszét is meg kell írni, mégpedig olyan témában, amiről talán mindenkinek van valamilyen véleménye. Emlékezzünk vissza, már itt a blogon is többször volt napokig folyó vita az érintett posztokban. Kérlek, alaposan olvassátok át a tájékoztatót és a játékszabályzatot! Fontos, hogy a játékra való jelentkezés határideje október 18. 10:00 óra!

A posztban szereplő helyszín valószínűleg már kínálta magát arra, hogy a hatóságiak meglátogassák. Ellentétben asdf-fel én úgy gondolom, hogy a szóban forgó szakasz bizony járda, még akkor is, ha kockaköves és nem nagyon járnak rajta gyalogosok. Tehát KRESZ szerint itt valóban tilos parkolni, így akár a büntetés érthető is, hiába volt ez már több éve bevett szokás. Már megszokhattuk, hogy máshol ennél enyhébbnek minősülő esetekben helyből kerékbilincs a "jutalom", szóval célszerű itt és hasonló gyanús helyeken is inkább biztos szabályos helyet keresni, még akkor is, ha ez sajnos egyre nehezebb.

A Keletibe tartottam buszon, amikor láttam, hogy a Verseny utca közepén villogós autó, meg emberek vannak az úttesten (oka: esemény van). Elhaladva mellettük kiderült, hogy közterületesek. Gondoltam, a "szokásos" köcsögösködés, hogy a menetiránnyal szemben állókat büntették végig.

De nem, mindegyik autón ott figyelt a cédula, amely az út - kép szerinti - jobb oldalán állt. Aztán több dolgon filóztam. Egyrészt, hogy itt, a többemeletes társasházak környékén, parkolóhelyekkel rendkívül jól ellátott helyen ugyan kinek ártottak a MÁV Gépészet oldalában álló autók?

A minap Gyálon bringáztunk Don Blasiussal, amikor a Puskás utca és Szélső utca sarkán jártunk, egy fura dolgot láttam. Egy tábla hátulját. A túloldalról ezt lehet látni, amit ti is láttok, egy szép gömbölyűre nyírt lombú fát. Na ki mondja meg ebből, hogy miben folytatódik az a kis fém oszlop a törzsétől balra?

A kereszteződésből sem látszik túl sok, de azért kivehető, hogy az ott egy elsőbbségadás kötelező tábla. Szerencsére az is sejthető, hogy a túloldalról ez nem nagyon látszik.

Miután kiderült, hogy Silent és én is rendszeresen bringára pattanunk, többen (na de biztos nem komolyan) megijedtek, hogy átalakulunk kerékpáros bloggá. Természetesen nem, bár a mai poszt főszereplője is egy biciklis, mégis teljesen érthető Tier kifakadása autósként. Párszor már én is dudáltam rá előttem a zebrán nem lassan, ráadásul bedugott fülhallgatóval átkerekező bringásra, hiszen elég veszélyes dolgot művelt, persze nem akarta megérteni. A posztban szereplő helyszínen viszonylag ritkán járok, biciklivel már jó régen, igaz akkor rendszeresen használtam a hírhedten problémás rakparti kerékpárutat. A konkrét kereszteződésben - ha jól emlékszem - valóban véget ért a kerékpárút, majd egy sarok múlva folytatódott. Ezek szerint most is így van még? Persze az lenne szabályos, ha itt mindenki tolná a biciklit, de valljuk be: nem túl életszerű. Jobb lenne legalább ebben a kereszteződésben végre kijelölni a kerékpárutat, ha már amúgy is sikerült arrébb trafóházakkal meg egyebekkel elszúrni. Ettől függetlenül a bringásoknak még jobban oda kellene figyelniük és nem ész nélkül tekerni, ha már rugalmasan értelmezik a szabályokat.

Filozofikus hangvételű poszt következik:
A helyszín a Műegyetem Rakpart - Bertalan Lajos u. kereszteződés. Nincs bicaj lámpa sem bicajút a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen. Egy tiszta tekintetű, jól szituált srác ráhajt 35 km/h sebességgel villogó zöld jelzésnél a zebrára. Számítottam rá, satu, finom duda, mely jelzi a balesetveszélyes helyzetet. A reakció ordibálás. Nyugodtan továbbhajtok, erre is számítottam.

Miért történik ez? Nem tudja, hogy a gyalogos átkelőhelyet nem 35 km/h sebességgel közelítjük meg, mert GYALOGOS átkelőhely és a gyalogosok általában 5 km/h sebességgel mozognak éppen ezért az autósok erre számítanak ? Nem tudja, hogy villogó zöld jelzésnél NEM lépünk le a zebrára, hanem ha már rajta vagyunk akkor igyekszünk minél gyorsabban elhagyni azt ?

Miért nem látok egy bicajost sem tolni a bringát a gyalogos átkelőhelyeken ? Elméletileg csak így lehetne áthaladni rajta.

Ha egy autós elcsapja a szabálytalan és sok esetben piros jelzésen áthajtó bicajost, akkor jobb esetben jön a M.I.C.U, rosszabb esetben az sem, az autós meg vonul börtönbe. Ez jó prognózis ?

Tényleg érdekelnek a vélemények, hogy a szabályokat nem ismeritek vagy ismeritek csak szartok rájuk, mert ez most a trendi? Nem akartok normálisan viselkedni ? Ez így jó Nektek ?

Hiába nézted meg hirtelen a dátumot a sarokban, bár én sem szeretem túlzottan ezt a hűvös, nyirkos őszt, meg utána a telet sem igazán, de nem ugrottunk vissza április első napjára. Volt nekem biciklim tizenéves koromban, még ha olyan is, hogy szerintem váltót meg féket is csak viccből szerelt rá valami kínai kislány. Aztán nagyjából tizenhárom éven keresztül következett a lusta korszak gyakorlatilag nulla sporttal, egy idő után pedig meglett a jogsi, vettem autót, a vécére is kocsival jártam volna, ha elég nagy lett volna a bejárat. Ez sem segített abban, hogy önerőből többet mozogjak, lusta voltam, na. Tipikus autós, sőt, még a tipikusnál is jobban az, hisz több, mint öt éve elindítottam ezt a blogot is. Aztán valami történt júliusban: vettem egy kerékpárt.

Nem, nem az autó helyett, sok szempontból nem is tudnám azt kiváltani vele, inkább csak sporteszköznek. Persze nem csak a ház körül keringek vele körbe-körbe, az eddig megtett több száz kilométer alatt rendszeresen megfordultam forgalmasabb utakon, kerékpárúton, erdőben, meg sok más helyen is. Érdekes volt megtapasztalni a többi járművel és gyalogossal szembeni viszonyt bringás szemszögből úgy, hogy eddig legtöbbször a kormánykerék mögül éltem meg a különféle közlekedési szituációkat.

Az első és legfontosabb tapasztalatom, hogy az autósok túlnyomó többsége igenis normális volt velem, nem veszélyeztettek szándékosan. Voltak persze kivételek is, két keréken különösen oda kell rájuk figyelni, mert nincs körülöttem kasztni, nincs biztonsági öv meg légzsákok. Van egy könnyű kis sisak és ennyi. Az említett  kivételek többsége leginkább a KRESZ hiányos ismerete miatt adódott, méghozzá védett kerékpárúton. Volt például olyan, hogy a velem párhuzamosan, de szemből érkező autó épp rajtam keresztül szeretett volna balra bekanyarodni egy mellékutcába, amit épp kereszteztem. Mivel indexelt, lassított, naivan nem is feltételeztem, hogy ő azt gondolja, hogy nekem meg kéne állnom, végül dudálva húzott el a hátam mögött.

Elég érzékeny téma, amiről Borisz írt, gondolkodtam egy ideig, hogy kitegyem-e, mert volt már korábban hasonló poszt, aminél a kommentáradat elment a vétkes etnikai hovatartozása feszegetésének az irányába, úgyhogy ezt ezúttal ne tegyétek. Kérlek, hogy vegyétek ezt figyelembe, hogy ne legyen szükség moderációra. Ezzel együtt úgy döntöttem, hogy kerüljön a nyilvánosság elé a sztori, mivel konkrét rendszám is van a történetben, hátha valaki felismeri és a levélíró tud valamit tenni annak érdekében, hogy az okozott kára megtérüljön, bár ha a helyszínen nem hívott rendőrt, hivatalos úton erre elég kevés esélyt látok.

Nyáron kifejezetten jól járható volt Budapest, legalábbis a legnagyobb része, még csúcsforgalom idején is. Aki megtehette, elutazott nyaralni, nem kellett a porontyokat oviba meg iskolába hordani. Aztán jópáran biztosan idő közben feldolgozták lelkileg, hogy négyszázsoktíz forint a benzin ára és beütött a szeptember. Miki meg nem tud lejönni a hegyről. Vagy legalábbis nehezebben, mint eddig. Ti hogy oldanátok meg a problémáját, ami tulajdonképpen sokunk közös problémája?

A KRESZ korábban sem engedte meg, hogy kétirányú utcában az ellentétes irányú oldalon parkoljunk. Mégis hosszú ideig nem volt jellemző, hogy büntessenek ezért. Egészen addig, míg néhány hónappal ezelőtt sokak meglepetésére megjelentek a kerékbilincsek az így parkoló autókon - elsősorban abban a kerületben (de azóta máshol is láttam), ahol Attilát is megbüntették. Én a magam részéről figyelek erre és nem szoktam a forgalommal szemben parkolni, de tényleg olyan mértékű szabálysértés ez, amiért kerékbilincs jár és magas összegekkel kell szankcionálni?

Autózva az országban tapasztalom, hogy lassacskán kezdik megtanulni az autósok, hogyan kell a körforgalomban közlekedni. Ritkább már a kihajtáskor nem indexelés, nagyjából tisztában vannak az emberek azzal, kinek van elsőbbsége, legtöbb helyen ezek a csomópontok jól működnek. Persze sajnos vannak még kivételek, erről írt nekünk Bálint is, de a posztban szereplő sofőrnek szerintem nemcsak a körforgalom jelent kihívást.

Igazából nem is ragadtam volna billentyűzetet, annyira mindennapos a dolog, de talán pont ezért érdemes ilyen banális közlekedési felelőtlenségről szót ejteni, bár biztos nem most lesz először téma itt a blogon. Azt már a kisgyerek is megtanulja az első gázpróbálgatások előtt a KRESZ-órán, hogy a párhuzamos közlekedés szabályait NEM csak egyenes úton tartjuk be, hanem - és itt a tanulók 80%-a lekapcsol - a körforgalomban is, legalábbis ott, ahol osztott út van. Az ilyenek főleg bevásárlóközpontoknál fordulnak elő, és én is ott futottam bele egy kamikaze baromba, aki szerint a felfestés az úton csak optikai tuning. Kistarcsán, az Auchan parkolóból egy felüljáró vezet ki a Kistarcsa felé igyekvőknek, ahol a felüljáró rögtön egy körforgalomba csatlakozik. A mellékelt képen is kb. kivehető, hogy ott bizony van szaggatott vonal (az én autóm a sárga, a delikvensé a piros).

Előttem kanyarodott be a körforgalomba, majd békésen beette magát a belső sávba, ahol egy gleccser sebességével haladt tovább. Én közvetlen utána mentem be, és a külső sávban maradtam. A 3. kijárat előtt az én lökhárítóm az ő hátsó kerekének vonalában volt. Ekkor döntött úgy, hogy megunta a körhintát, és egy laza mozdulattal, mindenféle irányjelzés nélkül kirántotta elém a 20 éves Opel Kadettjét, amit az öreg németek sem ilyen manőverekre terveztek. Az egyetlen ok, amiért talán nem ütköztünk, hogy láttam már pont ugyanitt, pont ugyanilyen mentalitású díszhuszárokat, így fékkészenlétben voltam, azonban így se tettem volna be a kezemet a két autó közé. Egy határozott kürtszóval adtam hangot megrökönyödésemnek, főhősünk arcával pedig legalább a visszapillantón keresztül próbáltam némi szemkontaktust felvenni, hogy mégis mi volt a koncepciója, de a legnagyobb nyugalommal hajtott tovább. 200 méter múlva megelőztem, és - tudom, csúnya dolog - de felmutattam neki az egyezményes jelet, amire ő értetlen arccal nézett rám. Biztos az édesanyja is így nézett, amikor fiacskája átment a forgalmi vizsgán.

Az eset után csak egy kérdés fogalmazódott meg bennem: mi van, ha a bizalmi-elv alapján közlekedem, és fel sem merül bennem, hogy ő irányjelzés nélkül csapja ki elém az autóját, vagy hogy egyáltalán kicsapja? Esélyes, hogy az első lökhárítómat a csomagtartóban viszem haza. Viszont ha állandóan azt nézem, hogy ki mikor veszélyezteti az életem/autóm épségét, akkor egy idő után oda jutok, hogy védett úton is benézek minden mellékutcába, nehogy valami önjelölt kaszkadőr kivágjon elém. Tudom, ha csak körforgalomban lenne ilyen, akkor gyönyörű világ lenne a miénk, de mindenhol általános jelenség. Tanulság? Nincs.