autózz!

Téli gumi tesztsorozatunk negyedik posztjában összefoglaljuk tapasztalatainkat, hogyan viselkednek a Michelin Alpin4 abroncsok esőben illetve nedves útfelületen. Mint tapasztaltuk, az "enyhe" novemberben nemhogy hideg, de csapadék is alig volt, persze azért most már néhány esős, napon túl vagyunk, egy kicsit már a hó is esett, ami itt a fővárosban nem maradt meg. Azért ez a néhány alkalom is adott nekünk egy kis ízelítőt abból, hogy mennyire használhatók jól a téli gumik ilyen időben. Először következzék Hammer beszámolója, majd alatta az én tapasztalataimról olvashattok.

Hét közben viszonylag ritkán jutok az autóhoz, feleségem jár vele a gyerekekkel iskolába, bevásárolni, erre-arra szaladgálni. Így még a friss hóban sem vezettem, - a keddi még kevés volt egy esti csapatáshoz - és vizes úton is legtöbbet még a november eleji túrán. Most az esős tapasztalatokról kellene írnom, de nem azért nincs könnyű dolgom, mert kevés volt az eső, hanem azért, mert alig volt lényeges különbség a száraz aszfalthoz képest.

Nyilván változott - csökkent - a tapadás valamelyest, de ezt sem autópályán, sem országúton, sem városban nem jelentkezett megcsúszásban, sodródásban vagy kerékkipörgésben. A sebességhatárokat legfeljebb a traffipax tűréshatárán belül feszegetve teljesen jól lehetett közlekedni a Michelinekkel vizes úton is. Egyedül a nagyon meredek hegyi utcácskákon lefelé jövet fékezve sikerült párszor működésbe hozni az ABS-t ködös, párás napokon, szutykos aszfalton. Ugyanott ennyi nyári esőben a nyári gumival is össze szokott jönni.
Visszakanyarodva az elejére, igen, megkérdeztem a feleségem is, mit tapasztalt, de ő is csak a tapadásról tudott beszámolni - és egy vészfékezésről, amikor nem kapta meg az elsőbbséget. Ütközés nem történt.

Az sajnos nem ritka, hogy üzletek, bevásárlóközpontok előtt elég szűkre jelölik ki a parkolóhelyeket, az autók többségén ott díszeleg egy-két ajtórányitás nyoma. Ezt az elkövetőjük rendszerint elsunnyogja vagy simán nem is érdekli. A. viszont pont látta, amint az ő autója is kap egye lendületeset oldalról, amikor pedig szólt érte, nem igazán azt kapta cserébe, amit várt...

A képen látható arrogáns paraszt állt be a szürke Forddal mellém Budaörsön a parkolóba pont rá a vonalra, miután beállt, kivágta az ajtaját, neki az enyémnek. Amikor szóvá tettem, akkor kipróbálta még néhányszor, hogy tényleg nekiütődik-e.

Nem tudom ki lesz a következő áldozat , de az ajtója szélén van egy pár nyom. Se bocsánat, se semmi, konkrétan el akart húzni úgy hogy jól odacsapta az ajtót, végül nem engedtem el addig, amíg nem adott egy névjegyet. Csak úgy mellékesen az autója ajtaján kb. 20-25 féle hasonló nyom van. Jó lenne valahogy figyelmeztetni az embereket az efféle arrogáns f*szokra.

Többször jött már elő, hogy hazánkban sok dolog nehezíti a mozgáskorlátozottak amúgy sem könnyű helyzetét. Dzsim sajnos egyből két ilyen problémával is szembesült, miután megpróbált a reptéren leparkolni. Ez a hely is megér egy "misét", mert tényleg nem semmi pénzeket tudnak leszakítani az emberről rövid idő parkolásért. És itt van megint a közmunka, most akkor mi is van, ha mégsem tudnak munkát adni, pedig valaki ezt választaná a bírság befizetése helyett?

Kb. 1 hónapja történt, hogy a húgom kivittem a reptérre édesanyámmal. Nem vagyok sűrű reptérre járós, ezért meglepve tapasztaltam, hogy a terminálok előtt már nem lehet parkolni, csak 5 percre behajtani (sorompó van) és ha tovább maradsz, akkor 3000 forint körüli összeget kérnek el. A lenti parkolóban nem akartam megállni, mert egy baleset miatt nem tudok járni, kerekesszékkel közlekedem és gondoltam most nem túrázok végig lentről-fel a bejáratig a húgommal, édesanyámmal és 2 nagy bőrönddel, úgyhogy kiraktam őket fent és még 5 percen belül kihajtottam a sorompón. Ahogy mentem le az úton, a repülőgép múzeum mellett van egy kb. 10 méter hosszú mellékút, ami a múzeum területére visz, de nincs használatban, a kapun lakat. Behajtani tilos tábla van. Nem foglalkoztam vele, sőt, észre sem vettem, bekanyarodtam és egyből meg is álltam a füvön, hogy ha mégis valaki használná, ne legyek útban.

View Larger Map

Néhány perc várakozás után egyszer csak megjelent mellettem egy rendőrautó és az egyik rendőr odajött igazoltatni. Eszembe sem jutott, hogy valami rosszat csináltam volna, átnyújtottam a papírokat és vártam. Leellenőrizték rádión az autót (kb. 20 percet töltöttek velem), és mondták, hogy meg kell büntessenek, mert behajtottam a tábla ellenére. Az összeg 10 ezer forint. Elmagyaráztam a rendőrnek, hogy miért itt állok meg, ...hogy fent nem volt sehol egy tájékoztató, hogy a mozgássérült kártyámmal (amit én kivételesen jogosan használok) fél órát maradhattam volna-e mint korábban a sorompós rendszer előtt (mert akkor fél óra ingyenes volt a mozgáskorlátozottaknak). A rendőr közölte, hogy az az 5 perc igazából 10, vagyis 10 percen belül még fizetés nélkül kienged a sorompó. Ezt honnan kellene tudnom, ha nincs kiírva? ..na de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Magyarországon 2012-ben nem tudok megállni egy olyan helyen, egy reptéren anélkül, hogy vagyonokat fizessek, ahol kerekesszékkel is könnyedén tudnék közlekedni!!! Ok, legyen, nem is lepődtem meg. A rendőr teljesen kényelmetlenül érezte már magát és sokszor elnézést kért, hogy megbüntet, de nem tud mit csinálni, mert figyelik őket kamerákkal és ha elenged, akkor őt veszik elő. Ne haragudjak rá...stb. Mondtam neki, hogy én nem rá haragszom, hanem a rendszerre, hogy 10 ezer forintomba kerül az, hogy kiviszem egy családtagom a reptérre, hogy nem tudok rendesen megállni, parkolni, közlekedni (mondjuk ez az egész városra igaz). Erre a rendőr (és most az ő szavait idézem): „ Sajnálom, igaza van, ez egy cigány ország..." Mielőtt sokan fenn akadnának a cigány kifejezésen, nem úgy értette ezt a szót, amin meg kell sértődni, inkább jelzőként használta.

Természetesen nem az időjárásról akarunk értekezni, hanem egy újabb fejezetben tudósítunk az immár majdnem egy hónapja felszerelt Michelin Alpin4 abroncsok teszteléséről. A téli gumi jelentőségét taglaló vitákban az egyetértők és ellenzők között feltűnnek időnként azok is, akik azt mondják; oké, szükség van a téli gumira, de csak hóban, vagy legalábbis száraz úton nincs sok értelme. Hogy mennyire nincs igazuk, arról már az október végi Hungaroring melletti tréningen meggyőződhettünk. Az már más kérdés, hogy az akkori hirtelen lehűlést egy enyhe november követte, napközben szinte mindig olyan 10 °C körül volt a hőmérséklet. Ugyanakkor reggel és késő este már nem feltétlen van ilyen meleg, már nem ritkák az éjszakai fagyok sem. Tehát aki még reggel 8 előtt indul dolgozni (talán a legtöbben így vagyunk), annak már jobb, ha téli gumit használ az autóján. Nagyobb lehűlés bármikor jöhet, és akkor már nehéz lesz a gumishoz közeli időpontot szerezni. Egyes országokban pedig adminisztratív módon dátumhoz kötik, hogy onnantól kötelező, nincs vita.

Hogyan is viselkedtek az abroncsok az eltelt négy hétben száraz utakon használva? Már többször utaltunk rá, eddigi benyomásaink alapján elég felhasználóbarát abroncsnak tűnik, ha lehet így nevezni. Mik a legfőbb paraméterek, ami alapján el tudjuk dönteni, jó-e az adott abroncs? Az egyik a tapadás; száraz hidegben a tréningen is már egyből láttuk a különbséget a nyárihoz képest. Aztán megjártam vele a Tátrát, ahol hegyi útviszonyok között próbálhattam ki, hogy veszi a kanyarokat, emelkedőket, lejtőket. Itt hideg is volt, fagypont alatti hőmérséklettel is találkoztam. Egyáltalán nem volt tapadási probléma, már akkor is írtam, mintha nyáron a nyári gumikkal közlekednék. Kb. 1500 kilométert vezettem a Merivát október vége óta, az említett tátrai utazáson kívül a legtöbbet Budapesten. Egyszer-kétszer autópályán és országúton mentem vidékre. A napközbeni 10-15 fokos "meleg" nem viselte meg a gumit, nem volt jellemző, hogy nyikorogjon, nyúljon (a parkolóházak sima betonjait nem számítva, de ott a nyári is csikorog).

Másik fontos tényező a kopás. A gumik átvételekor 8 és 9 mm közötti profilmélységet mértünk. Természetesen ennyi km után még nem is illene, hogy látványosan kopjon, de ma megnéztem, egyelőre mérhető különbség nincsen.

A helyes levegőnyomás beállítása és nyomon követése is nagyon fontos. A gyári előírások középértékére belőtt 2,4 (első) és 2,5 (hátsó) bar-os nyomást tartja a gumi, igaz rendszeresen ellenőrzöm. Tesztünktől függetlenül mindenkinek ajánlom, hogy ezt azért tegye meg kéthetente az abroncsaival benzinkútnál, de lehetőleg hidegen.

További lényeges elemek a zajszint és az üzemanyag-felhasználás. Arról is írtam már korábban, hogy ennél a guminál nem tapasztaltam zajszintben különbséget a nyárihoz képest, a korábbi téli gumiknál viszont igen. Fogyasztást nehéz megítélni, mert millió más dolog is befolyásolja, de nem hiszem, hogy ebben jelentős szerepük lenne ezeknek a gumiknak. Talán a legtöbben sejtik, hogy ezek mind-mind egymással szorosan összefüggő (némelyik akár egymással ellentétes) tényezők, de attól még a mai gyártási technológia képes arra, hogy olyan abroncsot állítson elő, ami jól is tapad, de mégsem kopik gyorsan, nem zajos és nem okoz többletfogyasztást. Nos, az eddigiek alapján tudom remélni, hogy az Alpin4 teljesítheti ezeket az elvárásokat.

Hogy áll tapasztalataival tesztelő társam, Hammer? Megírta nekünk, és el is látott minket néhány hasznos jó tanáccsal, a guminyomáson kívül a futómű beállítására is, mondhatni, szívemből szólt.

Négy hete nyúzzuk a Michelin Alpin4 téli abroncsokat. Bár a november hideggel és havasesővel indított, azóta inkább 8-12 fokok voltak, egy-két hűvösebb, 4-5 °C körüli reggellel.  Szinte végig száraz idő volt, néhány párásabb nappal, egy két kisebb esővel tarkítva. A meteorológia krónika csak azért szükséges, hogy elővezessem, eddig inkább száraz és nem is igazán hideg körülmények között gyűjtött tapasztalatokat sikerült gyűjtenünk. Én egy kamaszkorba lépő nagy-Saab, egy 9-5 V6 Griffinenk koptatom a kerekeket. Ez a korabeli trollhättani hierarchiában a kényelmes csúcsmodell volt, minden jóval felszerelve, de az Aeróktól elmaradó teljesítménnyel. Az Opeltől örökölt, de alaposan áthangolt, felturbózott V6 nehézzé (üresen is bő másfél tonna), és különösen orrnehézzé teszi az autót. A 200 lóerő és a 310Nm automata váltón keresztül hajtja az első kerekeket, de már messze nem rángatja úgy a kormányt, mint egy a régi OG-k. Nem egy versenyautó, de kényelmesen lehet vele autózni, és erőből megoldani kb. minden hétköznapi helyzetet. A vezetéssegítő elektronikai kütyük megállnak az ABS és egy nem túl kifinomult kipörgésgátló párosánál.

Az elmúlt egy hónapot egy 500km-es dunántúli körtúrával kezdtük, autópályáztunk, vidéki kis utakon, dél-dunántúli dombokat kerülgettünk. Azóta a napi használat kb. a gyerekek iskolai fuvarjait, bevásárlásokat jelentett, plusz két százhalombattai kiruccanást (ykcky Maserati-szerelőjét kerestük fel, ezúttal Alfa ügyben). Most hétvégén pedig tettünk egy Bp.-Dobogókö-Esztergomi-Visegrád-Bp. körtúrát, részben a kirándulás, részben a kellemes szerpentinek kedvéért. Össze is jött így kb. 1300-1400 kilométer.

Egy saját történet következik. Tulajdonképpen mindennapos ebben a városban, de mégis felbosszantott. 

Helyszín a budapesti Rákóczi út és Osvát utca találkozása. Az is megérdemel egy rövidke megjegyzést, hogy jó lenne már, ha megtanulnák itt az autósok, hogy ha van két sávnyi hely, akkor a jobbra kanyarodók jobbra, a balra kanyarodók pedig szépen balra húzódjanak. Így az Osvát utcában várakozó sor is rövidebb lenne, ami nem mellékes a lámpa rövid ciklusideje miatt, mivel jobbra a zebra miatt csak kb. 2-3 autó fér ki.

Balra kanyarodva jobb lenne a helyzet (ha elférünk a jobbra kanyarodóktól), de van az a kellemes jelenség, hogy főleg a Keleti Pályaudvar irányába időnként elfelejtik észrevenni az autósok; nem csak a zebra miatt van ott az a lámpa, hanem van még ott egy kereszteződés is. Persze az ilyenek miatt az Osvátból kikanyarodók is simán be tudnak ragadni keresztben a Rákóczi úton és akkor már szinte sakk-matt.

View Larger Map

Múlt pénteken volt, hogy balra fordultam a Rákóczi útra, de a fent említett akadályok szinte mindegyike összejött (jobbra le nem húzódó tökölők, szemben pedig a sor vége belógva a kereszteződésbe). Láttam, hogy azért ki fogok tudni kanyarodni, mert a Keleti felé araszoló-álló sorban legalább hagytak egy autónyi helyet, így végre nekiindultam. Már bent volt a kocsim orra majdnem a Rákóczi út közepénél, amikor a legbelső sávban az eddig várakozó Peugeot 206 (ha jól emlékszem CC kivitel volt) vezetője szépen begurította elém az autóját. WTF? Dudáltam neki, hogy ez így nagyon nem jó, még a középső (a buszsávot nem számítva külső) sávba át is sorolhatott volna. De nem, inkább állt keresztben előttem. Ránéztem, ő is rám, és csak vigyorgott. Na ez az a hozzáállás, amit nem tudok tolerálni!

Végül picit előrébb moccant a sor, el tudtam jönni mögötte és mellé kanyarodtam a másik sávba. Kettő rövidet dudáltam, ablakot lehúztam, gondoltam két kulturált mondatban (Akkor még úgy gondoltam, hogy menne.) kérdőre vonom, hogy gondolta. Ezt már nem akarta észrevenni, inkább direkt más irányba nézett. A "kioktatás" így részemről elmaradt, csak nehogy legközelebb valaki nálam durvább fazonnal akadjon össze, aki le is hámozza róla a kocsit.

Október utolsó hétvégéjén valóban beköszönt egy kicsit a hideg, így tényleg ideális időzítés volt a téli abroncsok felszereléséhez. Hammerrel együtt örültünk, hogy legalább "megfelelő" hőmérséklet kezdett uralkodni, hogy a délutáni teszten már gyűrhessük az új Michelin Alpin 4 abroncsokat. Pár napig valóban csak +4-5 fok volt, száraz úton városban tettem meg az első kétszáz kilométert. Azóta viszont valóban melegebb van, a nyári gumit eddig fent hagyó autósok most biztos örülnek, hogy nem kellett elsietni azt a cserét. Viszont nekem már akkor le volt szervezve a hosszú hétvégi túrám a Tátrába, ami miatt megint csak megnyugtatóbb volt, hogy már téli gumik vannak az autón.

Egy kis rövid kitekintés, már blogunk is foglalkozott ilyesmivel: bár hazánkban nem kötelező a téli gumi felszerelése, az országot szinte lehetetlen szabályosan elhagyni téli időszakban, mivel a környező országokban vagy általános előírás vagy pedig hóban (vagy egyéb téli útviszonyok között) kötelező. Az előbbibe tartozik már Ausztria, Románia és Szlovénia is, utóbbiakba pedig Szlovákia, de akár Horvátországban és Szerbiában is nagyobb a szigor, mint nálunk. Tehát nem éri meg kockáztatni, egy dolog a büntetés, de a hegyekben elkapni egy hóvihart még téli gumikkal sem nagyon vicces, hát még nyárival. 

Bár nem kedvelem nagyon a telet, mégis most drukkoltam neki, hogy legyen legalább odafent egy kis hó, persze mértékkel, mivel a hóláncot már utálom felrakni. Két autóval indultunk szerda este munka után, a szállás Kakaslomnicon (Vel'ká Lomnica) volt, ami Budapesttől számítva nagyjából 270 kilométer a legrövidebb ajánlás szerint is, végig országúton, menetidő durván 4 és fél óra. A másik autóval utazók eleve el is akarták kerülni a gázos helyzeteket, ők ezért inkább az M3-Miskolc-Kassa-Poprád útvonalat választották, ami több, mint 350 kilométer, időben pedig nem sokkal vagy egyáltalán nem (sebességhatárokat betartva) rövidebb. Útitársaimmal mi inkább a rövidebb, viszont igazi hegyi útvonal mellett döntöttünk bízva abban, hogy nem fogunk elakadni, azért valamennyire csak takarítják a főutakat. Nekünk volt igazunk, így leszámítva a hegyi szerpentinen elérhető lassabb tempót, nagyjából tudtuk is tartani a kiírt menetidőt. Azért szerda estére a csípős hideg megjött, gyakorlatilag domborzattól függően fagypont +/- 2 °C volt a külső hőmérséklet. Lefagyást csak néhány hegyi utacskán tapasztaltunk, amit időben észleltem, óvatosan átkelve rajtuk nem volt gond.

View Larger Map

Hogy is viselkedett az autó és a gumik? Először is ez egy Opel Meriva (185/60 R15 kerékmérettel), ami nem kifejezetten egy sportkocsi, de bumfordi egyterűségéhez képest szépen tartja az utat, kifejezetten szeretem hegyi szerpentineken is vezetni. Tudom, most sokaknak ez vicces lehet. :) Persze nem úgy viselkedik, mint egy hátsókerekes élményautó, de a gép saját határait ismerve így is jókat lehet vele autózni. Amit eddig főleg melegebb időben tettem nyári gumikon. Most viszont hidegben kellett mennünk, hozzáteszem, 900-1000 m-es magasságban azért az út mellett már rendesen havas volt az erdő, tehát sosem lehetett tudni, lesz-e esetleg havas burkolat. Mégis ugyanolyan érzés volt vele kanyarogni, mint nyáron a tengerpartok felé vezető szerpentineken, tapadt rendesen, sem az orrát, sem a farát nem akarta kitolni, arra ment, amerre én akartam. Akár hegynek felfelé, akár lefelé, semmi gond nem volt. Egész kellemesen lehetett így "zúzni" a Tiszolc és Poprád közötti nehezebb szakaszon.

Mivel túl enyhe volt az időjárás, így az autót ott már jobbára csak száraz utakon használtuk, élvezetesebb szakasz volt Lomnic és Ótátrafüred, valamint Csorbató között, ahol kanyargósabb az út. Hóval és hideggel viszont inkább már csak a gyalogtúráinkon találkoztunk, amik egyébként remekül sikerültek. Bárkinek javaslom gyalogos túrákra Lomnic és Ótátrafüred környékét, tele van gyönyörű helyekkel, vannak könnyebb terepek is. Autóval nagyon magasra nem lehet felmenni, le kell tenni a parkolóban, majd szépen elindulni gyalog (Ótátrafüreden sikló, Lomnicon drótkötélpálya is van egy darabig.).

Hazafelé Csorbatótól már kicsit más útvonalon mentünk, Breznó felé, arrafelé ismét akadt néhány szép szakasz, éles kanyarokkal és egy kb. 1300 m magas hágóval (Ördöglakodalma, ha minden igaz), nem messze a Chopoktól. Itt viszont már masszív ködöt fogtunk ki, még annál is óvatosabban kellett vezetni, mint odafelé a sötétben. Hiába, a téli gumi nem minden, nézni és látni is kell, és ennek megfelelően megválasztani a sebességet! Lejtőn pedig ajánlatos minél többet használni a motorféket, így jobb a fogyasztás, és a fékeket is kíméljük vele. Az autó tapadása továbbra is tökéletes volt, szépen legyűrtük a hegyeket, majd lassacskán hazaértünk a budapesti meleg 14 fokba. Viszont továbbra is úgy érzem, hogy ez a hőmérséklet nem zavarja össze az Alpin4-est, úgy látszik türelmesen várja, hogy hűljön az idő, nem nyúlik. Mindenesetre az első 1000 km alatt azt tapasztaltam, hogy észre sem venni, hogy téli gumi van az autón. Korábban ballonosabb 175/70 R14 gumikat használtam télinek, ez nem nagy különbség a mostanihoz képest, de valahogy mégis finomabb az egész autó viselkedése. Hozzátesz a vezetési élményhez, hogy nem észlelek többletzajt, nincs traktorhang, talán egy pici, finom duruzsolás. Eddig a fogyasztásban sem tapasztaltam többletet, ugyanígy kerek 7 litert mértem szinte ugyanezen az útvonalon a nyári gumikkal is idén májusban. Ez utóbbit befolyásolni tudja a keréknyomás helyes beállítása is. De ez még inkább a gumik tapadásában és élettartamában fontos paraméter: mindig tartsuk be a gyár által ajánlott értékeket. Az én autómon a tanksapka fedelében található matricán van az erről szóló információ (meg a kezelési könyvben is megtalálható minden autónál), autótípustól és kerékmérettől függően az ideális nyomás 2,2-3,0 bar között kell, hogy legyen, de ehhez figyelembe kell venni azt is, hogy mennyire pakoljuk meg, hányan ülünk be.

Na most végre egy olyan téma következik a blogon, ami még eddig nem volt. Bár nem csak autózásra vonatkoztatható a kérdés, de Pál közlekedési szabálysértésért kapott egy bírságot, most pedig azon gondolkodik, hogy közmunkára váltsa-e. Volt már közületek olyan, aki ezt a megoldást választotta akár dacból, akár pénztelenség miatt?

Tegnap megbüntettek a rendőrök, és 10.000 Ft-ról állítottak ki csekket. Azt mondták, hogy közmunkával is ledolgozható a bírság összege.( 5000 Ft/nap). Annyit mondtak, hogy 30 napom van befizetni a csekket, utána duplázódik az összeg.

Az iránt érdeklődnék, hogy ha én a közmunkát választom, és nem szeretném befizetni a csekket, és inkább dolgozom 2 napot , akkor mi a teendő? Továbbá az iránt szeretnék érdeklődni Öntől, hogy ha a közmunkát választom, akkor nem lesz priuszom? Illetve később a munkavállalásnál (pl.: erkölcsi bizonyítvány kiállítása) ez nem fog nekem hátrányt okozni, vagy milyen következményei lehetnek az én szempontból a jövőben a közmunkának?

Mostanában több olyan poszt is született, amiben arról van szó, hogy réges-régen megszokott, ám mégsem szabályos parkolási esetekre rástartoltak a hatóságiak. Viszont előfordulhat, hogy idővel belátják, hogy jól volt az úgy, hiszen kevesebb kalamajkát okoz legalizálni a kialakult helyzetet, mint értelmetlenül tiltani. A megváltozott táblákról ismét asdf küldött nekünk fényképeket.

Egy hónapja írtam annak kapcsán, hogy a gyalogosok által sosem használt járdát -igen, tényleg járda, tévedtem- parkolásra használó autókat  a Verseny utcában előbb végigbüntették a közteresek, majd rendkívül jófejként sok időt adva az átállásra, rögtön a második nap már bilincseltek is.

Az autósok így nagyon hamar rászoktak a szabályos parkolásra. Ennek mellékhatásaként azonban az ott közlekedő buszok -csúcsidőben óránként 18 buszpárról beszélünk ezen a 400 méteren- már nem fértek el egymás mellett a parkoló autók miatt. Így hol a Verseny utca elején, közepén, végén megállva -mikor hol adódott egy kis hely a parkoló autók között- levillogták egymás között, hogy melyik megy először, addig a másik állt, pöfékelt és nem mellesleg menetrendi késést szenvedett. Külön móka volt, amikor reggelente szemetesautó ürített kukákat az utcában, no akkor senki sehova, nem egyszer álltunk 2-3 perceket, míg felszabadult az út.

Gondolom ezek miatt a BKV-nak is jelentős része lehetett abban, hogy sikerült meggyőzni az illetékeseket, jó volt az úgy, ahogy eddig, a soha senki által nem használt járdát kitáblázták parkolónak, a gyalogosokat pedig átterelték az elhelyezkedésében, útminőségében ténylegesen járdára emlékeztető járdára, az út túloldalára.

Az elmúlt hetekben láthattátok, hogy a Michelin szervezésében téli abroncs teszteléssel kapcsolatos játék indult, aminek résztvevője blogunk is és ezúttal nem csak szerkesztőségi részről, hanem bekerült egy szerencsés olvasónk, Hammer is. A program szerint október utolsó vasárnapján gyakorlati, a rákövetkező hétfőn pedig egy elméleti tréningen vettünk részt. A gyakorlati tréningnek a Hungaroringen található Groupama Garancia Vezetéstechnikai Centrum adott otthont. Tavaly SilentSound már beszámolt hasonló programról, ezúttal én is megtapasztaltam, hogy van mit tanulni, hiába van már több százezer levezetett kilométer a lábamban. Azért is volt jó ez az egész, mert itt minimális kockázattal, de a határokat feszegetve-átlépve lehetett kipróbálni azt, mire vagyunk mi és az autóink képesek. Nem is javaslom senkinek, hogy csak úgy gyakorolgasson közúton, bár egy üres parkoló azért pár dologra lehetőséget ad. Mindenképpen javaslom ezt vagy a hasonló vezetéstechnikai pályákat, szerintem még én is el fogok menni ilyenre újra. Nemcsak hasznos, de vezetni szerető embereknek élvezetes is lehet, kicsit gyűrni az autót itt. Hogy mik voltak a gyakorlatok, tapasztalatok; álljon itt Hammer beszámolója.

Október utolsó hétvégéje tökéletesnek ígérkezett a Michelin Winter Test Drive-hoz: vasárnapra végre megjött a téligumiknak való hideg. A Hungaroring Vezetéstechnikai Centrumához az Autózz! blogtól Don Blasius egy Opel Merivával, Hammer - olvasóként  - Saab 9-5 Griffinnel érkezett, a másik hazai blog, a Gáz+Fék szerkesztője Toyota Corollát hozott, a nyertes olvasója pedig egy félig dobozos Mercedes Vitót.

Először kipróbáltuk, mit tudnak a nyári abroncsok. Egy lejtőn, vizes aszfalton, majd fellocsolt műgyantán kellett vészfékezéssel megállni kb. 30-40-40+ km/órás tempókról. Ezt a feladatot aszfalton még tűrhetően, 8-10-10+ méteren abszolváltuk. A jégnek megfelelő síkosságú műgyantán viszont a lejtő aljáig lecsúszott szinte mindegyik kocsi, 70-90 méteres(!) fékutakat produkálva, pedig itt 40-es tempó fölé nem is mentünk.

Utána azt próbálgattuk, mekkora tempónál veszíti el a tapadást a nyári gumi jégen. A Saab kb. 30 körül kezdte durván tolni kifelé az orrát. Vissza volt még az emelkedőn elindulás: nagyon finoman kellett adagolni a gázt, így is kipörgő kerekekkel, aktívan dolgozó kipörgésgátlóval csúszkáltunk fel a dombra. Érdekes módon meglepően jól viselkedett a Vito. Mint utóbb kiderült, nem nyári, hanem egy agyonhasznált, tízéves téli garnitúrán futott, és még az is jobban viselkedett, mint a mi nem is elöregedett nyári abroncsaink.

A központi épülethez visszatérve kezdődött a gumicsere, megkaptuk a Michelin Alpin 4 abroncsainkat. Közben megérkeztek a cseh versenyzők is, akiknek a késését a havazás, és balesetek miatti dugó okozta. Ők egy Mazda 6 és egy Hyundai Genesis Coupét hoztak, valamit két további Saabot: egy a Griffnél frissebb 9-5 Aerót és egy 9-3 SS-t. Otthagyták az autóikat a gumisnál, amíg elmentünk ebédelni a Hungaroring éttermébe.

Amikor elolvastam Bálint levelét, nem lepődtem már meg ezen az egészen. Ő sem a büntetések jogosságát vitatja, hanem az összegeket és az eljárás menetét. Talán, ha évekig eltűrték, hogy valahol nem szabályosan parkolnak, de már szokássá vált, akkor esetleg kezdhetnék figyelmeztetéssel vagy enyhébb összegű bírságokkal. A levél végén található kérdéssel már egyszer foglalkoztunk, de gondolom, azóta sem történt változás.

2011 november közepén tiltott helyen parkolásért kaptam egy 30000 forintos bírságot. (helyről képeket mellékeltem)

A történet lényege, hogy Gödöllőn, a Szent István Egyetem területén (gépjármű forgalom számára megnyitott magánterület), a főépület előtti utat az 1990-es években átmenő gépjármű forgalom elől lezárták öntöttvas oszlopokkal, láncokkal. A probléma ott kezdődik, hogy a lezárás helyén akkoriban gyalogátkelő hely volt. A gyalogátkelőhely tábla természetesen már el lett takarítva, de a gyalogátkelő nem lett lefestve. Az egyetemen dolgozók szokásjog alapján parkolónak használták ezen útszakaszt, amellyel 20 évig semmi gond nem volt. Ezt követően 2011 novemberében a gödöllői szervek kitalálták, hogy hát gyalogátkelő helyen, és előtte 5 méterrel megállni tilos. Ez teljesen korrekt. 2011 novemberének közepén az ott parkolók többsége megkapta a 30 ezer forintos csekkjét. Van kollégám, aki havi nettó 60 ezer forintból!!! kell, hogy megéljen, ő helyből 3 csekket kapott, ugyanis a kedves bűnmegelőzők nem tettek a gépjárműre semmilyen figyelmeztetőt, hogy nem lehet itt parkolni. 

Eltelt egy év, bírósági ügyek végeztével a 90 ezer forint felett a többszöri fellebbezési költség, ügyvédi díj, és perköltség is az ő kárára ment, amely több havi fizetésébe került.

"A szabály az szabály" - nyilván ilyesmire hivatkozik az autópályakezelő, hiszen jól megnézve az adott időpontban valóban nem volt érvényes Korza matricája. Viszont tévedni emberi dolog, főleg, hogy elsősorban nem ő, hanem az eladó hibázott. Persze mindig meg kell nézni a bizonylatot, jók-e az adatok (nemcsak a rendszám). De ha már eleve többet fizetett az autópálya használatáért, mint kellett volna, nem lenne méltányos inkább ezt betudni "büntetésnek" és nem további pénzeket követelni tőle?

Az Állami Autópálya Kezelőtől két pótdíjfizetési felszólítást kaptam 2012.08.09. illetve 2012.08.14.-i keltezéssel. Állításuk szerint jogosulatlanul használtam az autópályát.

Megküldtem nekik az OMV H865-ös töltőállomásán 2012.07.28.-án váltott  autópálya matrica ellenőrző szelvényének fotóját. A rendszámot a vásárláskor ellenőriztem és az a szelvényen helyesen szerepelt. A 10 napra váltott matrica az ellenőrzések időpontjában érvényes volt, szerintem tehát jogosan használtam az autópályát.

A matrica ellenőrző szelvényének alapos ellenőrzésekor derült ki, hogy a benzinkút dolgozója D1-es kategória helyett tévesen D4-es dijkategegóriát ütött be a gépbe (a klaviatúrán egymás fölötti számok, könnyű elütni) azaz kamionmatricát vettem, mely mindössze egy napig érvényes. A tévedés nyilvánvaló, hiszen az én rendszámommal kamion nem létezik. Mivel az ÁAK-t kár nem érte (sőt, a kamionmatrica díja magasabb, mint a 10 napos személyautóé), kértem a büntetés elengedését.

Csatlakozom mai posztunk írójához, én is tisztelem a mentősöket, betegszállítókat és igyekszem segíteni őket. Viszont minden foglalkozásról el lehet mondani, hogy a többségében normális emberek közé időnként bekerülhet egy-egy hülye is. Máté írása alapján sajnos nincs ez másként a mentősök körében sem (megjegyzem, egy részük csak betegszállító, könnyen összetéveszthetők a mentőkkel), ő egy szinte filmbe illő jelenetet tálalt nekünk. Vagy ki tudja, esetleg egy zárt osztályra való beteg lépett meg a mentőautóval?

Szeretném megosztani veletek a mai élményemet egy ámokfutó mentőssel. Világ életemben nagyon figyelmes voltam a mentőautókkal, ha bármelyik irányból jöttek, mindig időben lehúzódtam, megálltam stb.

Ma az Erzsébet hídon autóztam a belső sávban, szerettem volna kb a híd közepén elkezdeni kisorolni, pont mellettem volt is egy másfél autónyi rés. Kitettem az indexet és elkezdtem lassítani, hogy beférjek, mögöttem nem jött senki, így nem okoztam gondot a belső sávban azzal, hogy lelassítottam. Ekkor a rést képző két autó közül a hátsó, egy szolgálaton kívüli araszolgató mentő, elkezdett dudálni, ismétlem nem mentem át az ő sávjába csak indexeltem, lassítottam. Dudált, majd mellém gyorsított, hogy véletlenül se tudjak besorolni, kihajolt az ablakon és vörös fejjel elkezdett üvöltözni, trágár szavakkal illetett, a felségem ült mellettem, úgyhogy egy az egybe kapta az arcába…